Az megvan, hogy Brüsszel eddig háromszor annyit költött Ukrajnára, mint Magyarországra 2004 óta?
Fotó: Olivier Hoslet
„Íme a jelentés! Brüsszel Ukrajna féktelen finanszírozásához adóemeléseket és megszorításokat vár el Magyarországtól” - írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma szerdai közleményében. A tárca ugyanis közzétette jelentését Ukrajna brüsszeli finanszírozásáról és az Európai Bizottság adóemelésekre és megszorításokra irányuló követeléseiről.
A minisztérium szerint Ukrajna eddig majdnem háromszoros pénzügyi támogatást kapott az elmúlt három évben Brüsszeltől, mint Magyarország a 2004-es EU-csatlakozás óta.
Brüsszel gyakorlatilag féktelen, felső korlát nélküli további finanszírozást tervez a háborúnak és Ukrajnának a következő évekre, amelyet a tagállamok támogatásainak csökkentéséből, közös hitelfelvételből és pénzbehajtásból kíván megvalósítani. A Zelenszkij által követelt 800 milliárd dolláros hitelfelvétel minden magyar családnak több mint 1,3 millió forintba kerülne. A Magyarországot célzó brüsszeli eljárások és ajánlások egyértelmű üzenete, hogy adóemeléseket és megszorításokat várnak el a magyar kormánytól
- írták, kiemelve, hogy "a nemzeti kormány ezekre a követelésekre következetesen nemet mond, de egy brüsszeli bábkormány végrehajtaná az adóemeléseket, a rezsicsökkentés eltörlését, a kórházbezárásokat, valamint a családokat, a fiatalokat, a nyugdíjasokat és a vállalkozásokat célzó megszorításokat".
- A közlemény szerint az Európai Unió 2022 februárja óta példátlan mértékű pénzügyi, katonai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának: az eddig kifizetett összeg eléri a 193,3 milliárd eurót, amely katonai segítséget, pénzügyi támogatásokat és az orosz vagyon hozamaiból származó kifizetéseket is magában foglalja.
Összehasonlításképpen: Magyarország 2004 és 2024 között összesen 73 milliárd euró nettó támogatást kapott az EU-tól
- jegyezték meg. Felidézték, 2025 decemberében az Európai Tanács újabb 90 milliárd euró hitelfelvételről döntött Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra, a forrást az EU nemzetközi pénzpiacokról venné fel.
A nem katonai támogatás makropénzügyi eszközön keresztül történne, amelyhez elég a minősített többség - vagyis Magyarország vétója megkerülhető
- mutattak rá.
Brüsszel még többet költene Ukrajnára
A tárca szerint azonban a bizottság hosszabb távú tervei még ennél is messzebbre mennek: a 2028-2034-es uniós költségvetési javaslat alapján Ukrajna a következő pénzügyi ciklus egyik fő kedvezményezettje lehet, és a tervezet nem tartalmaz sem időbeli, sem összegszerű korlátot az Ukrajnának nyújtható hitelekre, valamint lehetővé tenné, hogy a jelenleg tervezett 100 milliárd eurós keret akár több száz milliárd euróval is megemelhető legyen - egyhangúság nélkül. A forrásokat a bizottság a kohéziós és agrártámogatások legalább 20 százalékos csökkentéséből teremtené elő.
Mindezek alapján Ukrajna tényleges részesedése a következő hétéves uniós költségvetési kerettervből (MFF) 360 milliárd euró felett alakulhat
- vélekedtek.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az úgynevezett Ukrán Jóléti Tervben 800 milliárd dollár finanszírozási igényt jelentett be a következő évtizedre - a katonai kiadásokon felül. Ennek fedezetére új, uniós hitelfelvételi eszközök létrehozása válna szükségessé
- írták a közleményben, hangsúlyozva, hogy ha Magyarország részt venne ebben, a GNI-arányos hozzájárulás alapján a teher 1,16 százalék, vagyis 9,29 milliárd dollár lenne, ami fejenként több mint 320 ezer forint, családonként pedig 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelentene.
Magyarország álláspontja világos: a kormány nem támogatja Ukrajna korlátlan pénzügyi és katonai finanszírozását, nem járul hozzá a folyamatos szankciós politika további eszkalációjához, és elutasítja, hogy a magyar emberek fizessék meg egy elhúzódó háború árát
- jelentették ki, hozzátéve, hogy ennek ellenére az Európai Bizottság egyre erősebb nyomást gyakorol Magyarországra, hogy a szükséges forrásokat adóemelésekből és megszorításokból teremtse elő.
