Kúria: jogerős marad Gyárfás Tamás ítélete a Fenyő-gyilkosság ügyében
Gyárfás Tamás tavaly bevonult a börtönbe (Forrás: Blikk/PS. Fotó: Blikk/Pozsonyi Zita)
Elutasították Gyárfás Tamás és védője felülvizsgálati indítványát a Fenyő János elleni 1998-as gyilkosság ügyében. A Kúria döntése értelmében a jogerősen kiszabott hét év börtönbüntetés hatályban marad; Gyárfás marad börtönben.
Elutasították Gyárfás Tamás felülvizsgálati indítványát a Fenyő János elleni 1998-as gyilkosság ügyében. A Kúria döntése értelmében a jogerősen kiszabott hét év börtönbüntetés hatályban marad. A védő, Zamecsnik Péter korábban a Népszava hasábjain részletesen ismertette, milyen jogi érvekkel támadták az ítéletet.
Kúria döntött, Gyárfás marad börtönben
Az elutasításról elsőként a Magyar Nemzet írt. A felülvizsgálati indítvány nem új bizonyítási eljárást kért, hanem azt állította: a bíróságok anyagi jogszabályt sértettek, amikor Gyárfást felbujtóként ítélték el Fenyő János meggyilkolása miatt.
Mit kért a védelem a Kúria előtt?
Zamecsnik Péter szerint az első- és másodfokú ítélet alapvetően téves jogértelmezésre épült. A védelem álláspontja az volt, hogy a bíróság nem bizonyított, hanem feltételezett magatartást minősített felbujtásnak.
Az ügy kulcselemei azok a titokban rögzített hangfelvételek voltak, amelyeken Portik Tamás Gyárfással beszélget a gyilkosságról évekkel az esemény után. A bíróság szerint Gyárfás egy gesztussal – bólintással és karjának széttárásával – hallgatólagosan jóváhagyta a gyilkosságot.
A védelem ezt vitatta. Zamecsnik úgy fogalmazott: egy ilyen nonverbális reakció nem tekinthető büntetőjogi értelemben felbujtásnak, mert nem bizonyítja kétséget kizáróan a szándékos elkövetői akaratot. Emellett hangsúlyozta: a bizonyítási lánc több ponton feltételezésekre és értelmezésekre épül, nem pedig közvetlen bizonyítékokra.
Miért utasította el a Kúria?
A Kúria indoklása szerint a felülvizsgálati eljárás nem szolgálhat új bizonyítékok mérlegelésére, kizárólag azt vizsgálja, történt-e súlyos jogszabálysértés a jogerős ítéletben. A testület arra jutott, hogy ilyen jogsértés nem állapítható meg, ezért a jogerős ítélet változatlan maradt.
A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy Gyárfás számára már csak rendkívüli jogorvoslat – például perújítás – maradhat, amennyiben valóban léteznek új bizonyítékok, amelyek ártatlanságát támasztanák alá.
Röviden, dióhéjban
- A felülvizsgálati indítvány nem új tárgyalást kért, hanem azt állította, hogy a bíróság tévesen minősítette felbujtásnak Gyárfás magatartását.
- Az ítélet fő bizonyítékai a Portik–Gyárfás hangfelvételek voltak, amelyek értelmezése körül a mai napig szakmai vita zajlik.
- A Kúria szerint nem történt olyan anyagi jogi hiba, amely megalapozná a jogerős ítélet megváltoztatását.
Kritikus mérleg
Az ügy jogi tanulsága, hogy a magyar igazságszolgáltatás történetének egyik legismertebb leszámolási gyilkosságában közvetett bizonyítékokra épült elítélés maradt hatályban. A döntés egyszerre zár le egy közel három évtizedes ügyet és tart fenn komoly szakmai kérdéseket arról, hol húzódik a határ a következtetés és a bizonyítás között a büntetőjogban.
A Kúria mostani döntése nem Gyárfás ártatlanságáról vagy bűnösségéről mond végső erkölcsi ítéletet, hanem arról, hogy a jogerős ítélet megfelelt-e a törvényi kereteknek. A társadalmi vita azonban ezzel aligha ér véget.
