Pesti Srácok

A szlovák hatóság elutasította a felvidéki magyar aktivisták önfeljelentését a Beneš-dekrétumok ürügyén

A szlovák hatóság elutasította a felvidéki magyar aktivisták önfeljelentését a Beneš-dekrétumok ürügyén

A komáromi rendőrség elutasította Fiala-Butora János ügyvéd, emberi jogi szakértő, Orosz Örs és Stubendek Attila által saját maguk ellen tett feljelentését – írta a parameter.sk. Mint ismert, a három férfi azért jelentette fel magát, hogy így teszteljék a szlovák igazságszolgáltatást és a Beneš-dekrétumok tagadásáról szóló törvényt.

A kezdeményezők pénteken pozsonyi sajtótájékoztatójukon ismertették a rendőrségi indoklást. A hatóság szerint a Btk. szóban forgó, Beneš-dekrétumokat védő paragrafusa összességében nem elég pontos és egyértelmű ahhoz, hogy alapján konkrét bűncselekményt lehessen megállapítani.

Beneš-dekrétumok
Az önfeljelentés pillanatai a Beneš-dekrétumok ürügyén

A három aktivista egy petíció keretében támadta meg a Beneš-dekrétumokat, így kérdőjelezve meg a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezhetetlenségéről szóló törvényt. Ahogyan lényegében a petíció nyolcezer aláírója is így tett. A sajtótájékoztatón elmondták, nem számítottak ekkora sikerre, ráadásul a szlovák kormány eredeti célja az volt, hogy elhallgattassa a témát, ehelyett az most középpontba került. Igaz, a komáromi ügyész április 4-ig még felülvizsgálhatja a rendőrség döntését, a főügyészségnek pedig később is van erre lehetősége.

Jelenleg is zajlik a vagyonelkobzás a Beneš-dekrétumokra való hivatkozással

Fiala-Butora kitért arra is, hogy konkrét javaslatokat fogalmaztak az államfőnek, amelyekben a vagyonelkobzások leállítását és egy vizsgálóbizottság létrehozását kérték. Peter Pellegrini ugyanakkor azt írta, senkinek nincs hatalma ilyen bizottság felállítása. A felszólalók hangsúlyozták:

a probléma nem múltbeli, ugyanis a Beneš-dekrétumok alapján ma is zajlanak vagyonelkobzások, sőt újabban nem csak régi konfiskációs határozatokra, hanem állítólagos kitelepítési listákra hivatkozva is államosítják magyarok és németek földterületeit. Több ezer ilyen ügy lehet folyamatban.

 

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.