Fekete eső egy olajtartály felrobbantása után - Évtizedekig szenved majd Irán
Miközben Izrael és az Egyesült Államok folyamatosan lövi Irán olajtartályait, elfeledkezünk bizonyos komoly következményekről. Az olaj világpiaci ára ugyanis már most felszökött az egekbe, és nem fog egyhamar visszaállni. Ráadásul Shahran bombázása egy különös meteorológiai jelenséget, a fekete esőt vonzza magával, ami nemcsak környezetkárosító, de rákkeltő, sőt demográfiacsonkoló hatású is. A közel-keleti atomhatalom sorstársaihoz hasonlóan akár évtizedekig is elszenvedheti az ezzel járó következményeket.
Visszafordíthatatlan szintre ért az iráni háború, miután a közel-keleti atomhatalom egyik legnagyobb olajtárolóját, a Shahrant felrobbantották az amerikaiak. Becslések szerint emellett három olajraktárat és egy kőolaj-logisztikai telephelyet tettek a földdel egyenlővé Teheránban és környékén, országszerte pedig csaknem harminc ilyen létesítményt támadtak meg. A helyi hatóságok közlése szerint hatan meghaltak és 20-an megsebesültek az egyik telephelyen. Az egyébként is elhúzódó háborúval járó, sajnálatos emberveszteségen túl egy egész világ olajhelyzetén okozott még károkat.
A robbantás hírének pillanatában ugyanis a Brent nyersolaj ára vasárnap több mint harminc százalékkal emelkedett, egy ponton meghaladta a hordónkénti 119 dollárt.
Ez volt az első alkalom, hogy az olaj ára hordónként 100 dollár fölé emelkedett Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta.
Ám még érdekesebb, hogy az eltelt, valamivel több mint egy hét alatt meghaladta az ötven százalékot is a nyersolaj árának emelkedése.
Még nagyobb zavart okozott, amikor Irán válaszlépésként gyakorlatilag leállította a hajózást a Hormuzi-szorosban, ami a globális olajkészletek mintegy egyötödét veszélyezteti. Válaszul Irak, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) három legnagyobb termelője, csökkentette a termelést a felhalmozódott hordóhányad miatt. Hormuz elvesztésével egyszerűen nincs hová menniük az exportálandó hordóknak.
De van itt más is.
A robbanások pillanataiban Irán lakói egyszerre éreztek éjszaka „nappalt”, majd sűrű füst borította be a levegőt. A szokásos légszomj, szem- és torokégés mellett mérgező anyagokkal találkoztak a civilek és helyi tudósítók. Egy olyan „savas esővel”, ami jelentősen marja a bőrt és a tüdőt.
Az iráni környezetvédelmi ügynökség azt tanácsolta Teheránban a lakosságnak, hogy maradjon otthon.
Dr. Shahram Kordasti iráni hematonkológus arra figyelmeztetett, hogy a mérgező gázok és a finom részecskék irritálhatják a szemet és a légutakat, súlyosbíthatják az asztmát, a tüdőbetegségeket és a szívbetegségeket, valamint növelhetik egyes rákos megbetegedések kockázatát.
Fekete eső Shahran megtámadása után
Ez a „savas eső” azonban sokkal több az elnevezésénél. Légkörkémikusok arra figyelmeztetnek, hogy a légszennyező anyagok egyik fő eltávolítási módja az eső az atmoszférából. Ha jelentős mennyiségű szennyező anyag van a levegőben, azokat a lehulló vízcseppek gyűjtik össze, és „kiesnek” a légkörből.
Nem véletlen, hogy a hírek fekete esőről szólnak, ami az olajraktárak elleni támadás után hullik az égből. Ezt szénhidrogének, PM2.5 néven ismert ultrafinom részecskék és policiklusos aromás szénhidrogéneknek (PAH-oknak) nevezett rákkeltő vegyületek alkotják.
Ezen felül további ismeretlen vegyi anyagok keveréke is jelen lenne, valószínűleg nehézfémeket és szervetlen vegyületeket az építőanyagokból, valamint minden mást, ami a kezdeti robbanásokban és az azt követő tüzekben keletkezett.
A bombázott olajraktárak füstje kén-dioxidot és nitrogén-dioxidot is tartalmazott, amelyek a levegőben lévő kénsav és salétromsav képződésének indikátorai. Ez a sav ezután vízcseppekbe kerül, és felelős azért, amit hagyományosan savas esőnek nevezünk.
Az elmúlt évtizedekben oly sokat hallott savas esőt elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező kén-dioxid okozta. A kén természetes módon jelen van a nyersolajban, de ma már nagyrészt eltávolítják a finomítás során.
A veszélyeztetett csoportok – mint például az idősek, a kisgyermekek és a fogyatékkal élők – nagyobb veszélyben vannak. Sőt, a terhesség alatti mérgező légszennyezésnek való kitettség alacsonyabb születési súlyhoz is vezethet.
Igen, egy olyan társadalomban, ahol a magas születési számhoz alacsony halálozás párosult, nagyjából a 2011-es arab tavaszig, ám már részben a migráció hatására, de továbbá jelentős demográfiai hanyatlást is okozhat a nagy fokú olajjal és kénes vegyületekkel átitatott légszennyezettség.
Ehhez hozzájárul, hogy az erősen szennyezett levegőfelhők a természetes vízfolyásokba kerülve szennyező anyagaikat a vízi élővilágra, elkezdhetik befolyásolni az emberi ivóvízforrásokat is. És mivel a fekete eső által hordozott vegyületek az épületekre, utakra és felületekre hullhatnak, erős szél hatására visszakerülhetnek a levegőbe, s kezdődhet minden elölről.
Nem fest túl jól a helyzet, ha eláruljuk:
Kuvait, amelynek olajkészleteit Szaddám Husszein 1990-től és az Egyesült Államok 1993-tól felrobbantotta, a mai napig szenved a környezetkárosító hatásoktól és a szennyezett levegőtől. Nem beszélve arról az Irakról sem, amely még inkább áldozata a környezetszennyezésnek, hiszen az amerikaiakkal vívott háborúja „csak” 2011 decemberében fejeződtek be.
Mindkét országban valóságos égetőgödröket alakítottak ki. Hiszen a jelentősen megsérült olajraktárakat úgy kellett megsemmisíteni, hogy az égetés után lehetőséghez mérten minél kevesebb károsító anyagot juttassanak a levegőbe. Ám még ez is kevés volt ahhoz, hogy a hosszú távú következményeket olcsón megússzák.
Kiemelt kép: Bámészkodók állnak egy megrongálódott jármű közelében, miközben száll fel a füst a Shahran üzemanyagtartályaira leadott támadás után. Fotó: Reuters.
