Pesti Srácok

Frontex: rekordszintű az illegális migráció a Földközi-tenger középső medencéjében

Frontex: rekordszintű az illegális migráció a Földközi-tenger középső medencéjében

Rekordszintet ért el, 292 százalékkal növekedett az illegális határátlépések száma a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon a január és április között az előző év azonos időszakához képest - közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) hétfőn.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az év első négy hónapjában az Európai Unió külső határain közel 80 700 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes nemzeti hatóságok, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent a múlt év hasonló időszakához képest.

A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon észlelt illegális határátlépések száma 2023 első négy hónapjában 42 156-ra emelkedett, azaz megnégyszereződött az előző év azonos időszakához képest. Ez a legmagasabb január-áprilisi adat, amióta a Frontex 2009-ben megkezdte a vonatkozó adatgyűjtést - jegyezték meg. Áprilisban az észlelések száma ezen az útvonalon a márciusi 13 ezret is meghaladó számokhoz képest 14 474-re nőtt.

Második legaktívabb útvonal a miénk

PestiSracok facebook image

A Nyugat-Balkán országain keresztül főként Magyarországra és Horvátországba vezető migrációs útvonal a második legaktívabb volt a január és április közötti időszakban. Ebben a térségben 22 546 esetben kellett intézkedniük az illetékes hatóságoknak, ez 21 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A visszaesés okait elemezve az uniós ügynökség megjegyezte: a térség unión kívüli országai összehangolták vízumpolitikájukat az EU vonatkozó szabályozásaival, Magyarország pedig megerősítette határellenőrzési kapacitásait. A régióban áprilisban 7140 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes hatóságok, míg ez az adat márciusban 6181 volt - közölték.

Van, ahol csökkennek a számok

A Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon az év első négy hónapjának összesített adatai szerint 12 149-en próbálkoztak a tengeri átkeléssel, ami négyszázalékos visszaesést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ugyanitt áprilisban 4656 illegális átkelést jegyeztek fel, míg márciusban 1888-at.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán januárban, februárban, márciusban és áprilisban - a tavalyi azonos hónapokban feljegyzett adatokhoz képest - 20 százalékos csökkenést regisztráltak, 1561-en lépték át illegálisan az EU keleti határait. Amíg márciusban mindössze 27-en próbálkoztak ezzel, addig számuk áprilisban 47-re emelkedett - derül ki a jelentésből.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon 31 százalékkal kevesebb, 7856 ember próbált meg bejutni az EU területére. Közülük április folyamán 1473-an, amíg márciusban 1899-en.

Az uniós ügynökség az illegális migrációs számok csökkenéséről számolt be a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalat érintően is. Ebben a térségben az év első négy hónapjában 2876 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 15 százalékkal marad el a tavalyitól. Ugyanitt áprilisban 830 illegális határátlépést észleltek, amíg márciusban 796-ot. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken 3420 illegális migráns szállt partra az év elején, 47 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Áprilisban ugyanitt 1203, márciusban 332-en próbálkoztak ezen a tengerszakaszon Európába jutni - közölték.

A legtöbben a szubszaharai országokból jönnek

Az uniós ügynökség hozzátette: noha idén eddig a magukat szír állampolgároknak valló bevándorlók voltak a legtöbben, számuk az elmúlt hónapokban csökkent. Az afgán állampolgárok száma pedig valamivel több mint a felére esett vissza. Ezzel szemben a szubszaharai országok állampolgárai jelentősen emelkedő számban próbáltak illegálisan az Európai Unióba jutni. Az elefántcsontpartiak száma nyolcszorosára nőtt, a guineai állampolgárok száma pedig megötszöröződött az év elején - jegyezték meg.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.