Gazdasági haszon nélkül nem is olyan fontos Brüsszelnek a magyarok jogsérelmének orvoslása
Nagyon kerüli a felelősségvállalást az Európai Unió a szlovák kárpótlási törvény ügyében – leginkább ez derült ki a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Veritas Intézet közös konferenciáján. Szlovákia 2003 végén úgy intézte a szocialista államosítás kárpótlását, hogy abból kizárta az országból eltávolított magyarokat, csakhogy elkéstek a törvényhozók. Az ország menet közben az Európai Unió tagja lett, így már uniós alapelvet sértett a diszkriminatív törvény végrehajtása. Csakhogy a jogállamiságon máskor oly nagy vehemenciával aggódó Európai Bizottságot annyira nem zavarja a nyilvánvaló jogsérelem, hogy bénábbnál bénább indokokkal próbálja magát kihúzni az intézkedés alól. Eközben immár ezerszázan csatlakoztak a Kisebbségi Jogvédő Intézet által felkarolt ügyhöz, így ennyi ember jogsérelmét nem hajlandó kezelni Jean-Claude Juncker munkahelye, holott ez kötelessége lenne.
A 2003 őszén elfogadott, és 2004-től hatályba lépett szlovák kárpótlási törvény a szlovák állampolgárokra, illetve a Szlovákiában állandó lakcímmel rendelkezőkre szűkítette a jogosultak körét. Csak ők igényelhettek kártérítést az 1948. február 25., a kommunista hatalomátvétel után elkobzott földjük, illetve felmenőik földje után. A felelősségkerülést ott számították el a szlovák törvényalkotók, hogy 2004 végéig lehetett kárpótlást igényelni, csakhogy Szlovákia 2004. május 1-től az Európai Unió tagja, így nem alkalmazhatott volna ilyen jogszűkítést. Ebben a nyolchónapos időszakban tehát uniós alapelvet sértve diszkriminálták azokat, akik nem Szlovákiában élnek, állampolgárságuk sincs, de tőlük vagy felmenőiktől szintén földbirtokot koboztak el annak idején.
Az Európai Bizottság pontosan tisztában van vele, hogy micsoda darázsfészek ez, így próbálja eltolni magától az egész ügyet. Ha ugyanis szakszerűen a végére járna a csehszlovákiai kárpótlásnak, akkor súlyos dologgal lenne kénytelen szembesülni: úgy engedte be az EU-ba Szlovákiát, hogy az hozta magával a jogrendjében a felvidéki magyarok fasiszta módi kifosztását, megnyomorítását elintéző Beneš-dekrétumokat is. Az Európai Bizottság kénytelen volt ugyan elismerni a szlovák jogsértés tényét, de a szlovák kormány közlésére támaszkodva kijelentette, hogy nem érint elég embert, így nem érdemes vele foglalkozni – ahogy arról másfél évvel ezelőtt beszámoltunk.
A pénz sokkal jobban érdekli Junckeréket az elveknél
Azóta viszont 1100, kárpótlási igénnyel jelentkező személy aláírását vitte Brüsszelbe a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), így a Bizottságnak új kifogást kellett keresnie. A rendelkezésére álló, egyéves határidőt az utolsó nap utolsó órájáig kitöltötte a Juncker vezette testület, és annyira csúcsra járatta a technokrata hozzáállást, hogy még a saját elveiről is képes lemondani a pénzügyi szempontok kedvéért. A parádés új kifogás úgy szól, hogy ez nem olyan horderejű ügy, amely miatt kötelezettségszegési eljárást kellene indítania, ugyanis a kárpótlásból jogtalanul kizárt személyek jogsérelmének orvoslása nem eredményezne befektetéseket, nem járna gazdasági haszonnal. Vagyis ha az nem jár új befektetésekkel, érdemi pénzmozgással, akkor az Európai Bizottságnak az általa is feltétel nélkül elismert diszkriminációs eset felszámolása sem annyira fontos. Talán a testület minden idejét leköti a magyar és a lengyel jogállamiságért aggódás, így sajnos a munkáját már nincs ideje elvégezni.
A kötelezettségszegési eljárás megindítását a mérlegelési jogára hivatkozva kerülő Bizottság azt próbálja elérni, hogy az érintettek maguk indítsanak kártérítési pert a diszkriminációt alkalmazó Szlovákia ellen. Ez az érvelés azonban az EU-s intézmények és szervek működési visszásságait vizsgáló európai ombudsman gyakorlata szerint sem áll meg, hiszen az Európai Bizottság nem tarthat fenn semmiféle jogi diszkriminációt. Az európai ombudsman rendszeresen felülbírálta az Európai Bizottság olyan döntéseit, amelyekben többek között politikai vagy gazdasági indokokra hivatkozva nem tett intézkedést uniós polgárok jogilag egyébként megalapozott panaszaira. Az Európai Unió jogi fejlődése az utóbbi két évtizedben arról szólt, hogy a belső piac, és gazdasági indokok mellett egyéb jogosultságokkal kapcsolatban is nyitnak a polgárok felé az EU által garantált egyéni jogosultságok (például diákok jogai, uniós polgárság, uniós fogyasztóvédelmi jogok) érvényre juttatásával. A KJI és az ügyben aktív magyar EP-képviselők ezért tömeges petícióval az ombudsmanhoz fordulnak, hogy betartassák a jogállamiságot.
Az Európai Bizottság mindig azt mondja, hogy az uniós jog, azaz a közösen elfogadott játékszabályok betartását kéri számon a tagállamokon, objektív kritériumokat alkalmazva. Ez megkövetelné az egyenlő bánásmódot, és ha jogsértés van, járjon el a Bizottság akkor is, ha őshonos kisebbségekről van szó. Ez elvi jelentőségű kérdés is, hiszen ha a legalapvetőbb jog megsértését nem sikerül kiküszöbölni, akkor mást sem
– foglalta össze a problémát Csóti György, a KJI igazgatója, nyomatékosítva, hogy az Európai Bizottságnak kötelessége lenne foglalkozni az üggyel. Ha azonban nem lehet rávenni a brüsszeli testületet, hogy elvégezze a saját munkáját, a KJI akkor sem hátrál meg az ügyben, és jogi segítséget nyújt a kárpótlásból európai jogot és alapelvet megszegve kizárt személyeknek.
