GEOrgPOLITIKA – Átnevezik Indiát?
„Bharat mata ki” (India, mi anyánk) – üdvözölte az indiai miniszterelnök az egybegyűlteket egy politikai rendezvényen. A G20-csúcstalálkozóra kiküldött meghívókra is Bharat van nyomtatva, Bharat ugyanis hindi nyelven az ország hivatalos neve. Ellenzéki politikusok most attól tartanak, hogy Modi miniszterelnök és „hindu nacionalista” pártja arra készülnek, hogy hivatalosan is nevet váltson a világ legnagyobb demokráciája. A Hindu Nacionalista Konzervatív Párt, a PJP egyik politikusa szerint ez nem ördögtől való, hiszen az India nevet a nyugati betolakodók adták az országnak. A Bharat név viszont a hindu mitológiára vezethető vissza, ergo a kulturális gyökerekhez. Az ellenzék viszont az alkotmánybírósághoz akar fordulni, már a meghívók visszavonását is ott akarják elérni. A nemzeti pártoknak nincs meg a megfelelő többsége a parlamentben, hogy megszavazzák az ország átnevezését, ám láthatóan ebbe az irányba mozog a történet.
Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a harcoló alakulatokat és új, modern felszerelést ígért a katonáknak. Az eszközök típusát és mennyiségét nem ismertette, csak annyit, hogy újabb nyugati szállítmányok érkeznek hamarosan. Eközben felkerült egy felvétel az internetre, amelyen állítólag egy kilőtt, Challenger típusú brit harckocsi látható. A képkockák valósnak tűnnek, mivel a brit tank formája elég jellegzetes.
A német Rheinmetall cég ígéretet tett Kijevnek, hogy az év végéig 40 ezer darab lőszert szállít a Gepard légvédelmi páncélosokhoz. Az első szállítmány már meg is érkezett a frontra a 35 milliméteres munícióból, amelyek az eszköz „ikerágyúihoz” készültek. A német kormány még februárban 300 ezer darabot rendelt ebből a lőszertípusból, amelynek összértéke 168 millió euró. A Rheinmetall a tavalyi évet 6,4 milliárd euró profittal zárta. A cég most beszállt az amerikai F–35 (Lightning II) vadászgépek gyártásába és szervizelésébe is.
Nagy-Britannia bejelentette, hogy a Wagner-csoportot a terrorista szervezetekkel egy listára teszi.
Az ukrán határőrség közzétett egy jelentést, amely szerint 20 ezer férfit vettek őrizetbe az ország határszakaszain, akik meg akartak szökni a katonai szolgálat elől. Sajtóhírek szerint pedig Lengyelország visszatoloncolja a hadköteles (18–60) év közötti férfiakat Ukrajnába. A német sajtóban kijött hírek alá sok olvasó bekommentálta nemtetszését, mondván, hogy ha milliók jönnek papírok és valós ok nélkül Európába, azok maradhatnak és minden segítséget megkapnak az államtól, akik viszont nem értenek egyet a háborúval és nem akarnak más embereket meggyilkolni, azokat visszatoloncolják.
A CDU – Kereszténydemokrata Unió – politikusa, Jürgen Hardt élesen kritizálta Scholz kancellár „óvatoskodó” fegyverszállításait. A külügyi kérdésekért felelős politikus azt mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna minden elfoglalt területet, így a Krím-félszigetet is visszafoglalja. A berlini kormány vonakodik Taurus típusú, 500 km hatótávolságú cirkálórakétákat szállítani Kijevnek, mivel félő, hogy azokkal orosz városok ellen indítanának támadást, és válaszul Moszkva akár nukleáris fegyvert is bevetne. Kijev szinte napi szinten kéri Berlintől ezt a fegyvertípust.
