GEOrgPOLITIKA – Jemeni aknamezők és forrongó Közel-Kelet

Jemenben katonai szakértők egymillióra becsülik az aknák számát, amelyet a felekezeti alapon kitört polgárháborúban ástak el az egymás ellen harcoló síita és szunnita erők. A farmerek is nagyon megszenvedik ezeket az aljas fegyvereket, mivel a helyi gazdálkodók 70 százaléka már elvesztette a jószágát. A haszonállatok, mint a teve vagy a szarvasmarha nagy számban pusztulnak. A fegyveres összecsapásoknak talán a közeljövőben vége lehet, mivel Omán támogatásával Szaúd-Arábiában elkezdődtek a béketárgyalások a harcoló felek és támogatóik részvételével. Amíg a húszi, síita lázadókat Irán támogatja, addig a szunnita kormányerőket Szaúd-Arábia. Most, hogy Teherán és Rijád politikai és gazdasági szövetséget kötöttek és ismét megnyitották nagykövetségeiket sanszos, hogy a Jemenben dúló polgárháborút tárgyalások révén le lehet zárni.

Jemennek nagyon turbulens volt a modern kori történelme, Németországhoz hasonlóan két részre Észak- és Dél-Jemenre volt felosztva az ország. Az északi nyugatbarát rész (Jemeni Arab Köztársaság) és a kommunista Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság a geopolitika áldozata lett. Dél-Jement a Szovjetunió támogatta és látta el fegyverekkel Észak-Jement pedig a nyugati hatalmak. Jemen végül 1990-ben egyesült újra, pont akkor amikor Németország is, így az arab ország alig kapott médiafigyelmet.

Nigerben továbbra is tartanak a tüntetések Franciaország ellen és a demonstrálók követelik a francia katonák és diplomaták távozását. Párizs erre nem hajlandó és ezért Niamey-ben attól tartanak, hogy Franciaország katonai beavatkozásra készül. A Száhel-övezet országai Niger, Mali, Benin és Burkina Faso most politikai, katonai és gazdasági szövetségre léptek, mintegy uniót létrehozva a térségben. Legfőbb céljuk a gazdasági és katonai önállóság és a végleges elszakadás Franciaországtól. A volt francia gyarmatok fizetőeszközének az afrikai franknak az értékét még mindig Párizs határozza meg és garantálja a szegénységet ezekben az országokban. Az ott található ásványi kincseket a világpiaci ár töredékéért vásárolják fel a franciák. Az urán árát a nigeri kormány most már csak a világpiaci áron hajlandó értékesíteni a francia atomerőművek számára kitermelő Orano cégnek. A Nigerben található uránbányák adják a világ urán kitermelésének 5 százalékát és a francia atomerőművekhez használt „fűtőanyag” 15 százalékát.

Ciszjordániában nem csitul a helyzet. Az izraeli hadsereg több razziát hajtott végre az elmúlt napokban és a palesztinok azzal vádolják őket, hogy Izrael mesterségesen gerjeszti a feszültséget az úgynevezett terrorizmus elleni akciókkal. A palesztin hatóságok adata szerint az idén már 230 személy vesztette életét kialakult tűzharcokban. Izrael egy dróntámadást hajtott végre a Hamasz egyik állása ellen a Gázai-övezetben, miután Izrael ellenes tüntetések törtek ki a határ kerítés mentén.

Az ukránok továbbra is támadják a Krím-félszigetet és már napi szinten megzavarják a moszkvai repülőterek forgalmát drónok indításával. Nagyon súlyos a veszteségek az ukrán hadseregen belül. Az egy éve bevonult ukrán sorkötelesek közül tízből kilencet megöltek vagy megsebesültek harc közben – közölte pénteken a helyi média szerint a Poltavai terület egyik vezető sorozótisztje. egy új rendelet értelmében most már a tünetmentes HIV fertőzötteket és a kezelés alatt álló tuberkulózisban szenvedő betegeket is frontszolgálatra lehet küldeni. Zelenszkij ukrán elnököt csütörtökön fogja fogadni a Fehér-házban Joe Biden és Zelenszkij felszólal majd az ENSZ közgyűléséén New Yorkban is. Az amerikai szenátus akár egy 24 milliárd dolláros segélyt is megszavazhat Ukrajnának a héten.