GEOrgPOLITIKA – Kijev foszforbombákat kért partnereitől
A Müncheni Biztonsági Konferencián egyértelművé vált, hogy remény sincs a békére. A résztvevők egyike sem ejtette ki a "tűzszünet" vagy a "tárgyalás" szavakat, leginkább a lőszer- és a fegyverszállításokon volt a fő hangsúly. Mivel Ukrajna már nem képes fizetni a lőszerért, így annak a költségét az Európai Unió fogja állni – derült ki a konferencián.
Rishi Sunak brit miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. Sunak szerint Európának közösen kell segíteni Kijevnek az orosz bombák és iráni drónok ellen. Sunak arról is beszélt, hogy nagyobb hatótávolságú fegyvereket akar átadni Zelenszkij kormányának – hogy ezek pontosan milyen típusú eszközök, azt nem részletezte.
Olekszandr Kubrakov ukrán elnökhelyettes foszforbombákat és kazettásbombákat szeretne bevetni az orosz csapatok ellen. Ezek a fegyverek embertelen hatásuk miatt szinte mindenütt tiltólistán vannak. Kubrakov itt főleg az Egyesült Államok segítségére számít, mivel nekik vannak nagyobb készleteik ezekből a típusukból. „Ha Ukrajna nem kap ezekből a fegyverekből, akkor sok ezren fognak még meghalni...” – próbált Kubrakov a résztvevők lelkiismeretére hatni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban azonnal visszautasította ezt a követelést. „Az Észak-atlanti Szövetség nem fog ilyen pusztító eszközöket adni, csak hagyományos tüzérségi fegyvereket és muníciót” – nyilatkozta Stoltenberg az RTL-nek. Német politikusok is vehemensen tiltakoztak a foszfor- és kazettásbombák szállítása ellen. A német sajtó szerint egy európai ország már nyújtott be kérvényt Berlinnek kazettásbombák szállítását illetőleg Ukrajnának, mivel egy német cég is érdekelt a bombák gyártásában. A német kormány nem nevezi meg ezt az országot, mivel az ilyen szállítások titkosítottak.
Az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris is felszólalt és biztosította Ukrajnát, hogy addig segíti Washington DC Kijevet, ameddig az szükséges. „Kijev még áll, Oroszország meggyengült és a NATO sokkal erősebb, mint valaha” – vélte Harris. Arról is említést tett, hogy az USA-nak fontos stratégiai érdeke Ukrajna győzelme, mivel ennek a háborúnak globális következményei vannak. Harris szerint egy ország sem érezheti magát biztonságban, ha egy másik állam veszélyeztetheti a területi integritását. Ha Putyin győzne, akkor ez más országokat is bátorítana, hogy háborút indítsanak. Harris figyelmeztette a kínai kormányt, hogy ne merjen katonai segítséget nyújtani Oroszországnak.
Az ukrán elnök úgy értékelte a konferenciát, hogy minden résztvevő ország egyetértett abban, hogy ez a konfliktus csak Oroszország vereségével érhet véget. Zelenszkij természetesen még több fegyvert kért, és ismét szóba hozta a vadászbombázókat, valamint a bibliai Dávid és Góliát harcához hasonította a háborút.
Mindeközben folytatódik a háború: az ukránok Grad típusú rakétavetőkkel támadták a Donyecki és Luhaszki Népköztársaságokat, civil célpontokat, lakóövezeteket lőttek. Összesen negyven rakétát indítottak a támadás alatt. Az internetre felkerült egy újabb videó az ukrán katonák rémtetteiről. A felvételen azt látni, ahogy az ukránok élve elásnak egy sebesült orosz katonát.
Joe Biden Lengyelországba látogat, ami szimbolikus jelentőségű a háború egyéves évfordulóján, mivel ezzel akarja megmutatni, hogy mennyire fontos nekik a NATO keleti szárnya. Varsó már régóta az amerikai haditechnikára épít és nyilvánvalóan a látogatás előkészítése lehet az erről szóló újabb tárgyalásoknak.
Moszkva élesen elítélte az izraeli légicsapást a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, mivel a földrengés sújtotta ország civil lakosságát érte a támadás, amelyben 15 ember életét vesztette.