GEOrgPOLITIKA – Teherán és Baku közt nő a feszültség, Irán új drónokat tesztelt

Iráni lapok szerint egyre nő a feszültség az Iszlám Köztársaság és szomszédja, Azerbajdzsán között. Az azeri médiumok – feltehetően a kormány utasítására – napi szinten kritizálják az iráni kormányt és ez a feszültség már érezhető a diplomáciában is. Az azeri külügy már négy iráni diplomatát minősített persona non gratának és kiutasította őket az országból.

Baku azzal vádolja Iránt, hogy támogatja Örményországot az Azerbajdzsán elleni fegyveres konfliktusban. Nasszer Kanaani, az iráni külügyi szóvivő durvának és érzelmektől túlfűtöttnek nevezte Baku lépéseit – számolt be erről a Teherán Times. Kanaani felszólította a bakui kormányt, hogy mutasson több tiszteletet a szomszédja iránt. Iránban a perzsa után az azeri a második legnagyobb népcsoport.

Az Iráni Forradalmi Gárda (Szepah Paszdaran) tesztelte a legújabb Meraj 532 típusú öngyilkos drónját, amelynek 450 km a hatótávolsága. Ali Kouhestani tábornok, a gárda fejlesztésekért felelős parancsnoka jelentette be a sikeres tesztet. A drónt egy kisteherautó platójáról is indíthatják és három órán át képes a levegőben maradni. A robotrepülőgép a célba csapódva semmisíti meg azt.

A Pentagon és az FBI még mindig a sötétben tapogatózik és nem találnak gyanúsítottat a kiszivárogtatott titkos dokumentumokkal kapcsolatban. Az iratok nemcsak a fegyverszállításokról tartalmaznak pontos adatokat, hanem az ukrán csapatok lőszerfelhasználásáról, ukrán pozíciókról, a frontvonal helyzetéről, valamint lelepleztek amerikai hírszerzőtevékenységet is Oroszországban. John Kirby, a Pentagon szóvivője kénytelen volt beismerni, hogy a kikerült dokumentumok valódiak és valaki egy megbeszélés előtt fotózta le a „top secret” iratokat. Az igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy az FBI nyomoz és az elkövető nagyon komoly büntetésre számíthat.

Az egyik legérdekesebb részlet, amely nyilvánosságra került, az, hogy az USA lehallgatja Zelenszkij ukrán elnököt – legalábbis ez derül ki a kiszivárgott titkos dokumentumokból. Kijev természetesen azt állítja, hogy az orosz hírszerzés megmásította az iratok tartalmát, és nem hiszi el, hogy az CIA vagy az NSA lehallgatja a politikust. Ennek kissé ellentmond az a tény, hogy Zelenszkij február végén, egy zárt ülésen az ukrán vezérkarral arról beszélt, hogy meg kellene támadni az oroszországi Rosztovban található katonai támaszpontot. Washington erre bejelentette, hogy nem ad át nagyobb hatótávolságú HIMARS rakétákat és más hasonló tüzérségi eszközöket Kijevnek.

Emmanuel Macron francia elnök sok amerikai és európai politikusnál kiverte a biztosítékot, mivel azt nyilatkozta, hogy a Kína-Tajvan konfliktusban Európának nem kellene mindenképpen az amerikai álláspontot képviselnie. Macron úgy véli, hogy Európának egy saját „Kína-politikára” van szüksége, és nem szabad, hogy az USA vazallusává váljon ebben az egyre jobban kiélesedő konfliktusban. Manfred Weber azonnal beleállt Macronba és azzal érvelt, hogy ha valaki kiáll a szabadságért és a demokráciáért, abból nem lesz vazallus. Norbert Röttgen német kereszténydemokrata politikus úgy véli, hogy Macron egy „puccsot” hajtott végre az európai értékek ellen Kína érdekében.