GEOrgPOLITIKA: Hogyan működik az ukrán maffia Nyugat-Európában?
Az ukrán maffia a Szovjetunió széthullása után, hónapok alatt, a szervezett bűnözés szinonimája lett Németországban. A szervezet nemcsak egyedül dolgozott, hanem bevonta a lengyel és a vietnámi bűnözői csoportokat is. A prostitúció, cigarettacsempészet, emberkereskedelem és a pénzmosás lettek a legfőbb ágazatai.
Az ukrán bűnszervezet szinte katonai struktúrákra épült, ami nem is csoda, hiszen a maffia felső vezetői megjárták a szovjet hadsereget. Sőt, volt, aki a KGB-ben töltött be magasabb rangot. Ezt a tudást és kapcsolatrendszert kihasználva nem volt nehéz felépíteni egy határokon átnyúló szervezetet.
Elsőként két üzletág robbant be a cigarettacsempészet és a prostitúció. A maffia ukrán területen működő régi, már bezárt cigarettagyárakat, és elkezdtek nyugati márkákat hamisítani, majd megjelentek fantázianéven legyártott rosszminőségű dohánytermékek is. A hazai piac hamar telítődött így megcélozták Németországot, hiszen a haszon ott lényegesen magasabb volt.
A zárjegy nélküli cigarettát lengyel csempészcsoportok segítségével juttatták el Berlinbe. A lengyelek ismerték a csempészútvonalakat, voltak általuk lefizetett vámtisztek és határőrök, így a dohányárú tonnaszám érkezett Németországba. Illegális lerakatokat létesítettek garázsokban, de még bérházak pincéjében, sőt, lakásokban is. Természetesen az árut értékesíteni is kellett, ami talán a legnehezebb feladat volt.

Német trafikosokat csak nagyon kis számban tudtak bevonni az illegális kereskedelembe, így hamarosan képbe került a vietnámi maffia. A vietnámiak még a volt NDK (Német Demokratikus Köztársaság) gyáraiban dolgoztak vendégmunkásként. A német egyesülés után pedig legtöbben nem akartak visszatérni Vietnámba, sokan inkább kisebb üzleteket nyitottak: zöldségesboltot, édességboltot, tisztítót és hasonlókat.
Az ukránok hamar megegyeztek a vietnámiakkal, hogy kisboltjaikban a pult alól árulják a csempészett cigarettát. Az ára nagyjából a harmada volt, a legálisan értékesített dohányáruénak. A kereslet pedig egyre nőtt és hamarosan már parkokban és kapualjakban is megjelentek az ázsiai árusok. A jobb elosztóhelyekért elkezdődött a harc, amit több esetben a nyílt utcán lőfegyverrel döntöttek el a vietnámiak. Megfigyeltük, hogy náluk is kialakult a szervezett bűnözés, komoly hierarchiával. A német állam millióktól esett el az adókiesés miatt. A gond akkor is az volt, mint most: a német kormány nem utasította ki a bűncselekményeket elkövető külföldieket. A csempészet problémája a mai napig megoldatlan.
A gazdaságilag megerősödött ukrán maffia ezután a prostitúcióra vetett szemet. Több német tagállamban a bordélyházak legálisan működnek. A haszon elképesztő volt, főleg a turisztikailag frekventált helyeken, mint Hamburg vagy Berlin. A cigarettacsempészetből befolyt milliókból az ukránok elkezdték kivásárolni a bordélyházak német tulajdonosait. Mivel a valós értéknél magasabb árat kínáltak legtöbben eladták házaikat. Akik erre nem voltak hajlandóak azokat megfenyegették, hogy megölik valamelyik családtagjukat. Fotókat mutattak a gyermekéről, amikor éppen óvodába viszi édesanyja, és persze ez hatott is, de voltak metszőollóval levágott ujjak is az adásvételi tárgyalások során, amelyek ezen tárgyalásokat felgyorsították.
A kilencvenes évek közepére a szexipar már az ukránok kezében volt. Az új tulajdonosok kegyetlenül bántak a lányokkal, így a német szexmunkások hamar leléptek. A kiesőket pótolni kellett és persze ukrán és más kelet-európai országokból származó lányokkal. Természetesen jövedelmező munka ígéretével csábították át a lányokat német nagyvárosokba.
Csak a helyszínen derült ki, hogy nem felszolgálónak, szobalánynak, vagy táncosnőnek mennek, hanem a végcél a bordélyház volt. A lányokat úgy törték be, hogy többen is megerőszakolták őket, de olyan kínzásról is beszámoltak nekem a kihallgatásuk alatt, hogy vasalót helyeztek a hátukra, ezt bekapcsolták, és ahogy az melegedett szegények egyre engedékenyebbek lettek. Sok lányt drogfüggővé tettek és csak akkor kapták meg a napi adagjukat, ha elég pénzt adtak le a bűnözőknek.
A befolyt pénzt persze tisztára kellett mosni, hogy később legális üzletekbe fektethessék. Éttermek és kisboltok optimálisak a pénzmosásra. Az üzletek a valós bevételüknél jóval magasabb összegeket könyveltek és adóztak le. A pénz így már legális volt és felhasználható például ingatlanvásárlásokra. Legtöbbször ez is történik. Iroda és lakóépületekbe fektetik a maffia pénzét így az egy idő után már legális vagyonná válik, hiszen a bérlők fizetik a havi díjat és ez sok esetben már kívül esik a hatóságok radarján, főleg, ha strómanok nevén vannak az ingatlanok. A haszon pedig megy a maffia vezetőinek a számlájára. A felderítés egy idő után már szinte lehetetlen.
Kétség nem fér hozzá, ha Ukrajna az EU tagja lesz, akkor az ukrán maffia hazánkban is megjelenik majd. Mivel az Unió legbiztonságosabb országa vagyunk, ezért nem szabad azzal kockáztatni, hogy felveszünk egy gazdaságilag romokban heverő és a szervezett bűnözői csoportoktól átszőtt országot. Fontos, hogy a szavazáson a NEM-ek száma domináljon és ez egy erős felhatalmazást adjon kormányunknak a vétóra.