A kereszténység kultúrája az igazság keresésének és kimondásának kultúrája – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este, Budapesten, az Október, a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat részeként megtartott gálaesten. Gulyás Gergely kiemelte: Európát a kereszténység kultúrája tette otthonunkká, a reformáció pedig számtalan területen tett hozzá ehhez a kultúrához. Nemcsak a hitéletet, a teológiát vagy éppen az egyház intézményrendszerét újította meg, de új fejezet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén.
Gulyás Gergely szerint a reformációnak fontos szerepe volt abban, hogy újra megszülessen az egyensúly a hit és az értelem viszonyában, újra éles határvonal válassza el a hit és a tudomány kutatásának eszközeit, és mindkét terület a maga igazságaival teljes hitelességgel nyilatkozhasson. A miniszter kitért arra, hogy az európai keresztyénség és az európai demokrácia nehéz időket él.
Nem fegyveres háborúk teszik ma próbára, hanem meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelem, amely mögött nagyon is létező és tudatos hatalmi tényezők állnak. E modernkori kultúrharc elsődleges jelszava a dekonstrukció, amely azt hirdeti: minden kultúra, amely az emberiség történetében felépült, elnyomás eredménye, ezért a legjobb lerombolni. A dekonstrukció szerint le kell rombolni az intézményeket, az államot, és le lehet rombolni a közösségeket a családon, a nemzeten át az egyházig; le kell rombolni, hogy a kultúra helyébe a tagadás kultúrája, a hit helyébe az ideológia, az igazság helyébe a narratíva lépjen
– sorolta a politikus. A miniszter meglátása szerint azok, akik – összhangban a magyar alaptörvény preambulumával – a kereszténység nemzetmegtartó szerepét hirdetik és képviselik, jó úton járnak a közéletben, ez azonban önmagában nem garancia a személyes tisztességre, hitre, sőt, még a becsületre sem.
Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a lécet levenni, illetve a lécet leverni nem ugyanaz, ahogyan a mércének nem megfelelni és a mércét felszámolni is alapjaiban különböző
– hangsúlyozta Gulyás Gergely. A közéleti kereszténydemokrácia képviselőinek együtt kell élniük azzal, hogy rajtuk azok is számon kérik a mérce betartását, akik nem fogadják azt el létezőnek, helyesnek vagy követendőnek. A tárcavezető megjegyezte: közéleti szereplőként bizonyos helyzetekben fontos a bizonyságtétel, de ha valaki a közélet mindennapjaiban vesz részt Magyarországon, akkor legalább ennyire fontos, hogy a cselekedeteiből látszódjon, miben hisz, vagy hogy van-e bármilyen magasabb rendű érték, amelyet irányadónak tart a mindennapokban.
Ha van ilyen értéke, akkor fölösleges naponta hangsúlyoznia hitét, ha pedig nincs, akkor nemcsak felesleges, hanem kifejezetten kontraproduktív is
– fűzte hozzá Gulyás Gergely.
Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az október a reformáció hónapja programsorozat idei mottója a Római levélből vett idézet: egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint. A püspök kiemelte: az egyetértés felülről kapott ajándéka mindazoké, akik hisznek benne, hogy Jézus Krisztus megváltotta az emberiséget, hogy az emberi halandóságra Jézus Krisztus a megoldás.
Egyetértünk abban is, hogy a megváltás szolgálatra kötelez; hogy azért kaptuk az evangéliumot, hogy továbbadjuk azt a világnak
– emelte ki Steinbach József.
A gálaesten Nagy Katalin, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Vitéz Ferenc irodalmár, újságírót, a Debreceni Hittudományi Egyetem docensét. A laudáció szerint Vitéz Ferenc 1965-ben született Kisvárdán, felsőfokú tanulmányait a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar-francia szakon. Vitéz Ferencnek ötven önálló kötete jelent meg; ezek között vannak verseskötetek, tanulmányok, esszék, irodalmi összeállítások. Az alkotó manapság is szinte naponta publikál a Magyar Hírlapban és saját kulturális, irodalmi lapjában, a Nézőpontban.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Benedek Károly
2019-10-20 at 21:59
Ja!
És hogyan szíveskedik megvédeni, ha a választás után két nappal
teszi közzé Tarlós úr eredménylistáját?
Noooormális?!
Tetszik-e tudni, hogy nem csak a választási cslaás, hanem a választási
mulasztás is hazaárulás?!
salamander
2019-10-20 at 22:40
Gulyás Gergely eléggé liberális …
Logikus
2019-10-21 at 11:21
de nem neoliberális. És ez nagy különbség.
ed4go
2019-10-20 at 23:03
Jó lenne tudni, hogy az ilyen cikkek mi célt szolgálnak. Ki foglalkozik manapság a kereszténység igazsága keresésével ? Nem kell történelmi nagy távlatokig menni, csak a módszerváltás paktumáig. Ha valaki tudja legyen szíves megmondani, hogy abban mi volt az igazság a kerszténység számára ami máig ható erővel bír ? A kereszténység ebben a szituációban mára megtalálta az igazságát ?
Az önkormányzati választási eredményekben hol van a kereszténység igazsága ?
Sok ( naiv ) kérdést tudnék még megfogalmazni, de annak nagyon örülnék ha Gulyás miniszter úr az általános lózungok mellett kissé konkrétabban is fogalmazna.
Végezetül: Idézet:
Gulyás Gergely szerint a reformációnak fontos szerepe volt abban, hogy újra megszülessen az egyensúly a hit és az értelem viszonyában, újra éles határvonal válassza el a hit és a tudomány kutatásának eszközeit, és mindkét terület a maga igazságaival teljes hitelességgel nyilatkozhasson. Idézet vége. Miniszter úr a hit és a tudomány helyett nyilatkozott ? Hol vannak az illetékesek ?
A kiegyezés 1867. május 22 óta a hit és az értelem, a tudomány ( trónok ) harca folyamatos. Miért ? Ez a kérdés is válaszra várna.
Nonvideor
2019-10-21 at 03:19
Majd megkérdezi talán Balog Zoltántól, aki az ideológiát szállítja.
Miközben deklaráltan veszélyben a keresztény/kinzervatív.m, a hagyományos, kortárs és klasszikus magyar drámát játszó színház léte, Harácsony Here kijelentette, hogy Dörnert meneszti, Gulyás úrnak ehhez szava nincs.
Ahhoz sincs, hogy a filmalap egyetlen egy keresztény/ magyar témájú forgatókönyvet semvengedett át!
Viszont nyomja szakmányban, hogy olyan tehetséges alkotó nincs, mert ő olyat nem látott !
Logikus
2019-10-21 at 11:24
a kérdéseid egyértelműen rávilágítanak a témában való tudatlanságodra. Inkább gondolkozz el, azon hogy a keresztyénség, azon belül is a reformáció mennyi mindent adott a világnak.
zolatiguszti
2019-10-20 at 23:43
Sztem is vakvágány vissza rekatolizálni az országot. Ma a katolicizmus lelki igényeket elégít ki. A Lengyelek mellett az egyházuk kitartott a miénk meg elárult legalább fele részben.
Mo útja a józan eszében és logikájában, a történelmének helyes feldolgozásában, kultúrájának visszamagyarításában van!
Ha csak azt nézem hány katarzis volt az ország közelmúltjában!
Az István Király idején azt ünnepelték hogy Magyarok nem hogy keresztények, Amikor eljött a módszerváltás ismét nem a kereszténységért hanem magyarságukért örültek, tüntettek. Amikor végre 2006-ban kimentek Fletó ellen, és megint Magyraok akartak lenni.2010 óta ismét elsősorban ha bármi örülni való kerül rögtön mindenki büszke Magyar akar lenni elsősorban nem kresztény. Nem e keresztet nézzük a zászlóban hanem a zászlót látjuk a kereszttel, de a zászló a nagyobb.
Mindíg az az út sikeres ami a Magyarságunkat akarja visszadni azzal szemben ami a zsidó messiás szenvedésével tarktál.
Még az Európaiság se ez főleg. Európaiság Athén utcáin, vagy a Thermopülait védő buzi Spártaiak kardjai mentén született meg. A demokrácia is.Jogrendünk alapjait Jézus előtt a római szenátorok tették le.
És nekünk még megvan a rovás , a volt lovasnomád múlt, a tarsoly lemezek, a reflex íjak, az Emese álma vagy a Botond történet.
Ide menjünk vissza és nem zárjuk ki a nemzeti közösségből a sok magamfajta ateistát se.Én Magyar akarok lenni nem keresztény! Én akkor hatódok meg amikor a Dunaszerdahely focicsapata azt mondja:
“Mi nem határon túli, hanem határtalanul Magyarok vagyunk!”
Nem tudom legépelni anyaországiként hogy ne hatódjak meg.
És nem azt írták hogy határtalanul keresztények!
Ráadásul történelmileg se állunk olyan jól a kerszténységgel. Nem ment az olyan szépen és olyan hatékonyan megtérésileg.
Szt István után 200 évvel még mindíg kergetőztek táltosokkal sámánokkal, pogányokkal.Maga István is tévesen van ábrázolva a keresztény érték dogma miatt.
Az én szememben egy trónbitroló, aki a Német inváziós erők hátán ül fel a trónra.Egy másik szintén külföldieket behozó király avatja szentté és őt is egy másik saját testvére a törvényes király ellen harcoló király avattatja szentté.Az egész szentkirályozás korabeli politkai propaganda semmi más.
A Magyarságnak igen sokba volt a nyugati rítus felvétele.Miközben csak Magyarok akartak lenni.A kereszténység zsákutca.
zolatiguszti
2019-10-20 at 23:45
Kimaradt egy “a” fent.Az István a Király idején. A rockopera Szörényi-Bródy ugye.A Kádárizmus egyetlen igaz Magyar érzése.
Nonvideor
2019-10-21 at 03:22
Szó sincs rekatolizálásról. Nem csak egy keresztény egyház van.
A keresztény erkölcsi értékekről van szó, melyek szabályozzák, keretet adnak a civilizációnak, a természettel harmonizáló életnek.
Logikus
2019-10-21 at 11:26
Őszintén sajnállak, mert amit mondasz annak köze nincs a valósághoz, annál inkább az ateizmushoz meg a hülyeséghez.
bl
2019-10-21 at 06:50
Igen, ez így van. Ezt akkor ki is kellene plakátolni. A kereszténység az igazság keresésének az útja. És az igazságot csak szeretettel lehet keresni. Ez is objektíven, matematikai precizitással bizonyítható. Mert minden más eset az igazság eltitkolásához vezet.
Logikus
2019-10-21 at 11:31
Gulyás Gergely nagyon jól beszél. Éles meglátásai vannak, amit tudásából fakadólag igen helyesen fogalmaz meg. Ha minden keresztyén ember naponta beszélne a hitéről, akkor nem harapódzott volna el a neoliberalizmus, meg a baloldaliság, sem a világon sem az országban. Itt az ideje, hogy kinyissuk a szánkat és beszéljünk.