A magas infláció mögött részben egyes cégek megnövekedett nyereségéhsége állt – hangoztatta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Magyar Nemzetnek. Rigó Csaba Balázs az interjúban elmondta azt is, hogy a jövőben az online árfigyelő rendszer kibővül a glutén- és laktózmentes termékekkel.
A csütörtöki lapszámban megjelent interjúban Rigó Csaba Balázs azt mondta, hogy a piaci viszonyok és technológiai fejlesztések miatt a legfontosabb feladat a magyar családok védelme. A versenyhivatal vezetője szerint egyrészt változatlanul tenni kell az infláció ellen, ezért is folytatja működését jövőre az online árfigyelő, amely kiegészül a glutén- és a laktózmentes termékekkel. Másfelől a GVH tovább vizsgálja a nagy közösségi platformokat és a technológiai óriáscégeket. Emellett a mesterséges intelligencia alkalmazása terén is versenyhatósági elemzés indul.
Rigó Csaba Balázs kijelentette, hogy mindig a magyar fogyasztók és a tisztességes vállalkozások oldalán állnak, a bajban pedig az emberek különösen számíthatnak a versenyhatóságra.
Nem volt kérdés, hogy nekünk is lépnünk kell, számos egyéb ok mellett ugyanis azonnal érzékeltük, hogy felborultak, torzultak a piaci viszonyok, ami hozzájárulhatott a kiemelkedő mértékű hazai inflációhoz. Célzott és gyors vizsgálatokat indítottunk a tejtermékek és bizonyos tartós termékek piacán. Ezek tényszerűen igazolták a hipotézisünket, nevezetesen azt, hogy egyes kereskedelmi szereplők, köztük az elmúlt években a magyar piacon százmilliárdos profitot termelő nemzetközi multicégek a költségeik emelkedésénél nagyobb mértékben, indokolatlanul növelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát
– mondta.
Megjegyezte: Magyarországon nincs árhatóság, az árak meghatározása alapesetben a piaci szereplők feladata, lehetősége. A kormány azonban különleges időszakokban beavatkozhat, ahogy tette is az ársapkák bevezetésével vagy a kötelező akciózás elrendelésével. Ezek, különösen az ársapkák,
a jogszabályok adta keretek között nyilvánvalóan torzították a piaci viszonyokat, ugyanakkor a kormányzati intézkedések óriási segítséget jelentettek elsősorban azoknak, akik a leginkább ki voltak szolgáltatva az árak emelkedésének.
A GVH elnöke közölte: figyelik a piaci folyamatokat, keresik az esetleges kartellt, “összebeszélést”. De mozgásterük ennél jóval szélesebb. Immár gyorsított ágazati vizsgálatokat végezhetnek, és az élelmiszerpiacon folytattak is ilyet az év elején, amiből sok információ származott. Kiderült az is, hogy a fogyasztók számára nehézkes, körülményes, időigényes az egyes üzletek árainak összevetése.
Ezeket felismerve jutottam oda, hogy a GVH elnökeként javaslatot tettem az online árfigyelő rendszer kialakítására
– mondta Rigó Csaba Balázs, aki szerint ez nem csodafegyver, de kétségkívül hatékony eszköz, amely árcsökkenést indított el.
Az infláció ilyen mértékű mérséklődéséhez ugyanakkor az árfigyelő mellett több más tényező is hozzájárult: a jól időzített kormányzati intézkedések, a jegybank erőfeszítései, a GVH célzott vizsgálatai és az árfigyelő együtt nagyobb versenyt kényszerített ki, így jutottunk el már ősszel az egy számjegyű inflációhoz
– vélekedett.
Közölte: a versenyhatóság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a családok, a gyermekek, a betegek és az idősek védelmére, ehhez pedig kulcsfontosságú a sokak helyzetét befolyásoló nagy technológiai vállalkozások piaci magatartásának vizsgálata.
Több óriáscég is górcső alatt
Beszélt arról, hogy nyáron nem a Booking.com ellen irányult a fellépésük, hanem az online szálláshelyfoglalási piac zavarainak kezeléséért akartak tenni.
Három éve a TikTokkal szemben indítottak vizsgálatot; Rigó Csaba Balázs úgy vélekedett, hogy a novemberben zárult ügynek globális hatása lesz, az eredményeket világszerte érzékelik majd a felhasználók. A TikTok egy sor olyan intézkedés végrehajtását volt kénytelen vállalni, amelyek szavatolják, hogy javul a platform kommunikációja, a magyar fogyasztók megismerik az alkalmazás jellemzőit és tudatosabb döntéseket hoznak a szolgáltatásról.
A GVH elnöke közölte, hogy januárban új piacelemzést indítanak: a mesterséges intelligencia piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásait, kockázatait vizsgálják majd.
Rigó Csaba Balázs azt mondta, hogy az új évtől a gazdaság növekedését várja, a magyar családok reáljövedelmének emelkedését, alacsony infláció mellett.
Forrás, fotó: MTI
vélemény
2023-12-28 at 23:29
Az állampolgárok megzsarolása globális szinten, ”remekül” kitalált módszerként, az indokolatlan áremelések révén alaposan kitömte az eddig is javakban dúskáló, különböző nagyságrendű ”vadakat”.
Az anyagmegmaradás törvényéhez hasonlíthatóan erről itt az emberek megcsapolt pénztárcái, betétjei tanúskodnak.
A kaszálás mértéke mostanra talán kellő ébresztő hatást válthatott ki, mert a társadalmak összefogásával lehet csak megállítani ezt a gátlástalan maffiát.
A hazai hatósági ellenőrző tevékenység folytatása és kibővítése még hosszú ideig aktuális lehet, a zsebesek ui. nem egykönnyen adják fel zsákmányvadászó céljaikat.
Laci
2023-12-28 at 19:00
TalEle
Be kellene vezetni a uzsora kamat mintájára az uzsora kereskedelem fogalmát. És ellenőrizni és büntetni azokat, akik átlépik. A céges felelősség mellé az egyéni felelősöket is meg kellene nevezni és büntetni.
Orientál
2023-12-28 at 18:50
Régóta várom hogy mikor fognak az állami költségvetésebe 10milliókat befizetni a szándékos árdrágításaik miatt? A kereskedő multik.
TalEle
2023-12-28 at 11:52
Kár, hogy mindig későn figyelnek fel a „káros jelenségekre”! Ugyanez várható majd az új CSOK jövő évi bevezetésekor is! Nem csak az élelmiszerek esetében kellene a kötelező akciózással foglalkozni, hanem az építőanyagok esetében is! Novák Katikáék dilettantizmusából vagy nemtörődömségéből, a becslések szerint, a „korábbi” CSOK-ra fordított száz milliárdok 20-25%-a az építőanyag kereskedőknél landolt – pl. a zömében német multiknál: OBI, Praktiker, Bauhaus, stb – „kapzsisági” inflációs felár formájában… Érdemes lenne, talán, a kereskedelem más területein, állítólag, sikerrel alkalmazott „árfigyelő” vagy „kötelező akciózás” rendszerét az építőanyagokra is adaptálni, a jövő évtől induló CSOK Plusz esetében is!
Attila
2023-12-28 at 11:10
Pedig elég megnézni a Telekommunikációs szolgáltatókat.. Diginél és Telekomnál is van ismerős..A 15% inflációt áthárították.. A dolgozóiknak meg adtak 5-8% béremelést..A Telekom ráaadásul csak jövő áprilistől a pénzügyi éve után…Úgy hogy minden különadót leszedtek róluk.. Igenis szarrá kell ezeket szopatni..
Solaris
2023-12-28 at 11:09
A szomszéd országokra lehet számítani.
Bármilyen irányba indulhacc.
Lehet törölni…