Teljes konszenzussal fogadták el a hetedik alkalommal megrendezett Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatát, igaz, példátlan módon a Demokratikus Koalíció egyetlen képviselője sem jelent meg. Miközben az ülésen az LMP amellett érvelt, hogy külhoni magyar honfitársainkat olyan jogkorlátozások, jogfosztások érik, amelyekre nem elegendőek a szavak, hanem európai szövetségesek kellenek, az MSZP azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarokat a határon túliaknak kellene képviselnie. Gyurcsány Ferenc ideológiai mélységeit ezúttal a jobbikos Sneider Tamás képviselte, aki szerint az erdélyi és felvidéki magyarok úgy kapnak a magyar államtól támogatást, hogy közben sokkal jobban élnek az anyaországiaknál. Az ülés alkalmával bejelentették, 2019 a külhoni magyar gyermekek éve lesz.
Teljes konszenzussal fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülése a zárónyilatkozatot. A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.
Csak Gyurcsányék nem mentek el
Semjén Zsolt kiemelte, egyetlen kivétel van, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, amely nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére.
A Máért történetében egyedüli, hogy ilyen történt, és ez nem a kormánnyal, hanem a határon túli magyarsággal szembeni udvariatlanság
– mondta. Kifejtette, rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői között egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia.
A vállalkozásfejlesztés mindenkinek előnyös
Az identitásmegőrző programokra jutó forrásokat 2010 óta megtízszerezték, és óriási siker a gazdaságfejlesztés, amire ötvenmilliárdot költöttek – tette hozzá Semjén Zsolt.
A magyar kormány 33 ezer külhoni magyar vállalkozás fejlesztésében vett részt
– mondta, azt hangsúlyozta, hogy ezzel mindenki nyer: a külhoni magyarság, az ott élő többségi nemzet és a magyar gazdaság, mert a magyar GPD is bővül.
A Szülőföldön magyarul program keretében 230 ezer, magyar iskolába járó gyereket támogatnak. A juttatás összege évi 22400 forint, amelyet a Rákóczi Szövetség 10 ezer forinttal egészít ki – mondta Semjén Zsolt. Jelezte, arról folyik diskurzus, hogy az oktatási-nevelési támogatás esetében érvényesítsék-e a rászorultsági elvet. Az óvodafejlesztési program részeként több, mint 700 óvoda épül, illetve újul meg – mondta a politikus. Kitért arra is, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-programon keresztül 140 ösztöndíjast küldenek a diaszpórába, a szórványt támogató Petőfi Sándor-program keretében pedig 73 ösztöndíjas utazik ki. A Határtalanul programra 6 milliárd forintot biztosítanak; az a cél, hogy ne legyen olyan magyar diák, aki úgy végzi el az iskoláit, hogy nem járt külhoni magyar területen.
2019 a külhoni magyar gyermekek éve lesz
Potápi Árpád János közölte, 2019 a külhoni magyar gyermekek éve lesz a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján. A nemzetpolitikai államtitkár elmondta, a programokra egymilliárd forint áll rendelkezésre, a forrás nagy része pályázati keret lesz, mintegy 20 százalékából táborokat, iskolai rendezvényeket támogatnak várhatóan. Az egyes programelemeket decemberben dolgozzák ki, a tematikus év január 1-jén indul – mondta.
A zárónyilatkozatban első helyen szerepel Kárpátalja helyzete, az ottani magyarság mellett Magyarország, a magyar kormány és az összes külhoni régió kiáll
– közölte Potápi Árpád János.
A Jobbik képveiselte Gyurcsányék véleményét
Mint arról portálunk beszámolt, Sneider Tamás, a Jobbik elnöke Facebook-videójával bizonyította be, hogy Gyurcsány Ferenc, vagy legalábbis a bukott kormányfő érvei nélkül nem lehet Magyar Állandó Értekezletet tartani. Mint Sneider a MÁÉRT-en elmondott beszédére utalva kifejtette, a magyar kormány olyan, az elszakított területeken lakó magyarságnak ad támogatást, “ahol sokkal jobban élnek mint mi, ilyen Románia és a Felvidék”. Ezen felül hangsúlyozta, a Jobbik az EU-ban is szószólója lesz a kisebbségek autonómiaatörekvéseinek, mievl indoklása szerint azok megvalósulása után nem kell százmilliárdokat költeni a magyar kisebbségekre.
Olyan jogfosztások érik a kisebbségeket, amelyekre nem elegendőek a szavak
Az LMP közleményben írt a MÁÉRT-en megfogalmazott álláspontjukról, amely szerint kiemelten fontosnak tartják, hogy a külhoni magyarsággal kapcsolatban, az anyaországban politikai konszenzus alakuljon ki, mert ez nem lehet pártpolitikai viták tárgya.
Külhoni magyar honfitársainkat olyan jogkorlátozások, jogfosztások érik, amelyekre nem elegendőek a szavak. Éppen ezért látni kell, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése ma már összeurópai kérdés, nem lehet ebben elszigetelődni
– hangsúlyozták, hozzátéve, az EU fórumain olyan szövetségeket kell kötni, amelyek révén közös erővel, más nemzetekkel együttműködve lehetne fellépni a kisebbségek kollektív jogainak érvényesítése és erősítése érdekében.
Az MSZP szerint a határon túli magyarokat a határon túliak képviseljék
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szocialista alelnöke pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülése alatt, a fővárosi Várkert Bazár előtt tartott sajtótájékoztatón közölte, a tanácskozáson javasolták, hogy a parlamenti pártok kezdjenek el tárgyalni a választójog kérdéséről. Szerinte létre lehetne hozni egyéni választókörzeteket, vagy akár külön listát is lehetne állítani a határon túli magyaroknak. Az ellenzéki politikus kérdésre elmondta, választójogi javaslatuk láthatóan nem tetszik a Fidesz-KDNP-nek, de bíznak benne, hogy a kormánypártok előbb-utóbb belátják,
a hiteles határon túli képviselethez határon túli képviseletre van szükség a magyar parlamentben.
Molnár Zsolt azt mondta, a Máért ülésén javasolták azt is, hogy a kormány minél nagyobb forrásokat fordítson a szülőföldön maradás támogatására. Jelenleg a Bethlen Gábor Alap támogatásai főként címkézettek, ezért a szocialisták azt kezdeményezik, a források legalább 90-95 százalékát nyílt pályázaton osszák el – részletezte. Az MSZP-s képviselő rögzítette, a nemzetegyesítésre az egységes, belső határok nélküli Európa megteremtésével van esély. Hozzátette, támogatják a kulturális, vagy akár a területi autonómiát is, de ehhez mindenképpen szükség van a kárpát-medencei országok közötti hatékonyabb, jobb együttműködésre. Elmondta, javaslataikat elküldik valamennyi parlamenti frakciónak és egyeztetést kezdeményeznek a pártok között azokról a sorskérdésekről, amelyek a határon túli magyarságot érintik.
Az egységes magyarságban gondolkodás a jövő záloga
A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, hogy a magyarság határokon átívelően erősödjön – mondta Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, Közép-Európa most Európában a legfontosabb gazdaságilag stabil térség, a magyar gazdaság teljesítménye növekvő pályára állt és az öt százalékos növekedést is meghaladja, ez pedig lehetővé teszi, hogy az egységes magyarság határon átívelően is erősödjön.
A külhoni magyarság támogatásával Magyarország is erősödik, a külhoni magyar családok, vállalkozások támogatása Magyarországot is erősebbé teszi
– mondta. A politikus szavai szerint “fontos üzenete a mai napnak, hogy az egységes magyarságban gondolkodás a közös fejlődés záloga és jövője”. Szólt arról is, hogy az Európai Unió tagállamainak jelentős részében bevett gyakorlat, hogy az állampolgárság és a választójog nem válik el. Ezt a gyakorlatot követi Magyarország is, amikor a törvénymódosítással lehetővé teszi, hogy az EU-ban lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak a következő európai parlamenti választáson – mondta.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS