Ha valaki árterületre épít, nem jár neki mobilgát – Hatástanulmány a Római-part árvízvédelméről

A tervezett Római-parti mobilgáttal gyakorlatilag hullámteret védene a főváros, ami merőben szokatlan – érveltek pénteken bemutatott szakmai tanulmányukban a civilek, akik véleménye szerint különlegesen nagy kockázatot jelent az is, hogy mindeddig nem épült mobilgát közvetlenül vízpart mellé. Amellett, hogy a meglévő, Nánási úti védmű megerősítésével képes lenne ellátni a feladatát, a civilek szerint félő, hogy a mobilgát létesítése lehetőséget ad az ingatlanspekulációknak, és beépítésre kerülne mintegy 24 hektárnyi, jelenleg hullámtér besorolású terület. A mobilgáttal ráadásul a főváros jóváírná mindazokat, akik hullámtérbe építkeztek, és nem számoltak az árvízveszéllyel éppen abban bízva, hogy idővel a főváros tesz valamit az érdekükben. 

„Megvédtük a részben engedéllyel, részben engedély nélkül működő üdülőterületeket is. Át kell gondolni, mi az, amit érdemes megvédeni. Ha valaki árterületre épít, árvíz esetén nem számíthat rá, hogy megóvjuk a vagyonát. Az életét igen.” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a 2013-as árvíz kapcsán a Kossuth rádiónak, és ez lehetne mottója annak a vitának is, amely a Római-part árvízvédelme kapcsán kibontakozott. A jelenleg hullámtér besorolású, mintegy 70 hektáros terület védelmében a főváros a parton elhelyezett mobilgát rendszert akar bevezetni, amely már csak a besorolás miatt is szokatlan. Félő, hogy a mobilgát telepítése után a területet azonnal lakóövezetté nyilvánítják, így jelentősen felértékelődne az a 24 hektárnyi beépítetlen terület is, amely még érintetlen a Római-parton. Az ingatlanspekuációnak is teret engedő fővárosi elképzelés ráadásul a civilek szerint közel sem a legolcsóbb és a legbiztonságosabb megoldás, hiszen a Nánási úti jelenlegi védmű megújítása olcsóbb és hatásosabb védekezést tenne lehetővé. Szakmai igényű tanulmányuk ismertetésén jártunk.

Lányi András; fotó: Horváth Péter Gyula

Közvetíteni a főváros és a józan ész között

Lányi András a sajtótájékoztatón a „Javaslat a csillaghegyi öblözet árvízvéelmére és a Római part komplex rendezésére” prof. dr. Koncsos László, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék tanszékvezetőjének szakmai véleményét Lányi András ismertette. Mint hozzátette, azért vállalta el a feladatot, hogy ezáltal is közvetíthessen a „Városháza és a józan ész között”. Lányis András felidézte, Tarlós István főpolgármester korábban felajánlotta, hogyha a civilek egy korrekt, hiteles ember által jegyzett szakvéleményt tesznek le az asztalra, akkor ő azt hajlandó valamilyen formában a közgyűlés elé terjeszteni. Lányi véleménye szerint a gesztus annak köszönhető, hogy a főpolgármester is „kíváncsi az igazságra”, valamint hogy “kipipálja az elmaradt társadalmi egyeztetést“, amelyet utólagos közmeghallgatásokkal nem lehet pótolni. Lányi szerint a városháza háromféle értelemben is rosszul döntött, hibás módszertannal, hiányos ismeretekből táplálkozva hoztak elhamarkodott döntést. A hibás módszertan része, hogy a főpolgármester is pusztán mérnöki kérdésként tekint a Római-part árvízvédelmére, miközben egy különleges adottságú terület jövőjéről ennél komplexebb módon kellene gondolkodni.

A mobilgát ezért jelentős kockázati tényező

A tanulmányra térve Lányi András kifejtette, annak címe is arra utal, olyan emberkísérletről van szó, amely 55 ezer ember bőrére megy, ennyien laknak a csillaghegyi öblözetben. Ezt a természettudóstól szokatlanul éles állítást Koncsos professzor arra alapozta, hogy a mobilgátat – amely különben nagyszerű mérnöki találmány – még sehol a világon nem próbálták ki közvetlenül a folyóparton. Egy ilyen hatalmas, erős sodrású folyam 3,2 km kilométeres hosszán a maga 2,8 méteres magasságával a mobilgát jelentős kockázati tényező, még megfelelő szabvány sincs, amelynek megfelelhetne.

Emberkisérlet a Római-parton; fotó: Horváth Péter Gyula

A tanulmány kitér a talajtörés problémájára is, amely a nagy árvizek idején a úgy következhet be, hogy a gát alatt a szemcsés talajréteg kimosódik. Ugyan erre van megfelelő mérnöki megoldás, az azonban nem alkalmazható a Római-part esetében, ugyanis a gát állékonyságát biztosító, szilárd talajba ágyazott acél támfal elzárná a felszín alatti vizek útját. A budai hegyek irányából érkező vizek – amely tulajdonsága miatt a Római-part is a nevét kapta – vízhozama egyes vélemények szerin a Zala folyó vízmennyiségével azonos, azért csak szivattyúzással lehetne megoldani ezen vizek elhárítását. A szivattyúzás nemcsak költséges és felesleges eljárás, de egy esetleges árvíz esetén éppen a talajtörés előjeleit fedné el. Mint Lányi megjegyezte,

szeretném látni azt a főpolgármestert, aki nyugodtan tud aludni azután, hogy ezek az adatok napvilágra kerültek.

Szűkülne a hullámtér

A tanulmány követeztetése szerint a Nánási útnál, ahol egy hagyományos földgát biztosítja a védekezést, ahhoz, hogy a mértékadó árvízszintet elérjék, az útburkolathoz közvetlenül kapcsolódó beton mellvédnek kell csak épülnie, ez aránylag a legköltségkímélőbb és biztonságosabb megoldás. Lányi András kitért arra is, hogy az uniós vízkeret-irányelv kimondja, az európai folyópartokon a jó ökológiai állapotokat kell elérni. Budapest viszonylatában ökológiai állapota egyedül a Római partnak van, az is csak addig, amíg a mobilgát meg nem épül. Mint hozzátette, az árvízi kockázattal kapcsolatos uniós direktíva ráadásul tiltja a hullámtér szűkítését, amellyel az árhullám magasodása is együttjár. A magyar kormánynak ezeket figyelembe kell vennie, ugyanis az uniós források folyósításának, amelyeket erre szánnak, akadálya lehet, ha a tervek az uniós követelményeknek nem felelnek meg, márpedig nem felelnek meg – mondta Lányi.

Előbb döntöttek, aztán kérdeztek

Tosics Iván városszociológus a tanulmány kapcsán arról beszélt, milyen társadalmi vonatkozásai vannak a kérdéskörnek. Mint megjegyezte, soha nem készült még arról tudományos igényű, reprezentatív felmérés, kik is használják a Római-partot. Emiatt is érdekes, hogy a kerültet 2017 májusban úgy rendelt meg közvélemény-kutatást, hogy a fővárosi közgyűlés már áprilisban döntött az árvízvédelmi nyomvonalról. A rendelkezésre álló hiányos adatokból az derül ki, hogy a Római partot használók egyharmada kerületi, fele budapesti, a többi látogató pedig főváros környéki.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az a huszonöt hektár

Tosics Iván elmondta, a Római-part védművei kapcsán jelenleg különböző csoportok érdekei ütköznek, 70 család van, amelyik jogszerűen építkezett az árterületre. Nyolcszáz lakos viszont úgy lakik az újonnan épül lakóparkokban, hogy a lakásaik besorolása az ártéri övezet miatt nyaraló, bár őket nem öntené el a Duna, mert úgy épültek meg a házaik. Ezért nekik nem biztos például, hogy a mobilgát létesítése az érdekük. Tosics elmondta, véleményük szerint a szállodatulajdonosok az egyik legerősebb lobbicsoport a mobilgát építése mellett, de más-más az érdekük a sportelepek üzemeltetőinek, és a vendéglátóknak. Hozzátette, huszonöt hektár áll üresen még a Római-parton, a mobilgát létesítéséért leginkább küzdő lobbicsoport ezt a területet szeretné kisajátítani, a 70 hektáros terület ugyanis a mobilgát létesítése után feltehetően lakóterületté lesz nyilvánítva. A szociológus megjegyezte, a fővárosi közgyűlés úgy döntött a parti mobilgát megvalósítása mellett, hogy nem voltak tisztában annak anyagi vonzatával sem.

Ellentétes a helyi szabályozásokkal

Bardóczi Sándor tájépítész kitért arra, hogy 1954 óta védi az említett szakaszt a Nánási úti védmű, és 1979-től kapta meg a védvonal státuszt, az azon túli terület azóta is hullámtér besorolású, amelyet jelenleg is különleges rekreációs területként tartanak számon. Ezek alapján kijelenthető, hogy a terv, amely alapján a főváros döntéseket hozott, ellentétes a helyi és a fővárosi építési jogszabályokkal.

Szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István jelezte, a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a Lányi András író, filozófus által a római-partra tervezett mobil védműről készítetett tanulmányt, amelyben a főpolgármester szavai szerint alátámasztatlan állítások szerepelnek. Mint közölte, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a tervezők által a Lányi-féle anyagról készített hivatalos véleményezés szerint – a dokumentum állításaival ellentétben – a mobilfalas védekezés biztonsági kockázatai vállalhatók, és a talajtöréssel kapcsolatos megállapítás téves. A főpolgármester arra biztatja a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy majd a lelkiismeretük szerint szavazzanak az ügyben. Mint arra fentebb utaltunk, Tarlós István állításával szemben a tanulmányt nem Lányi András készítette, és a főpolgármester továbbra sem indokolta meg, miért kellene a fővárosnak arra pénzt áldoznia, hogy egy hullámteret védjen meg mobilgát segítségével.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; kezdőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu; a képen Tosics Iván, Lányi András és Bardóczi Sándor látható