Hajdú János, Bochkor Jenő, Rényi Péter, Pethő Tibor és társaik – új lista az állambiztonság „foglalkoztatott” újságíróiról

Ismertnél és ismertebb nevek bukkannak fel állambiztonsági kapcsolatként abban a jelentésben, amelyben egy német diplomata elleni akcióhoz keresnek hálózati újságírókat. Vannak közöttük a BM-hez és az MNVK-2-höz tartozó ügynökök, titkos munkatársak, egyéb kapcsolatok. A huszonöt bevethető ember közül huszonhárom (!) újságíró, tévés, rádiós. Köztük Pethő Tibor, Hajdú János, Gedeon Pál, Heltai András, Réti Ervin, Rényi Péter, Bochkor Jenő – a Kádár-diktatúra meghatározó káderei. Vannak, akikről már előkerültek dossziék, másokról most derül ki először, hogy titkos fogaskerekei voltak a kádári rezsimnek.

Peter Scholz (1930. november 4.) német diplomata 1970 augusztusában érkezett az NSZK budapesti kereskedelmi kirendeltségére, ahol tanácsosként a sajtó- és kulturális ügyek referenseként dolgozott. Hírszerzőgyanús személyként „Soltész” fedőnéven vonta ellenőrzés alá a magyar állambiztonság. Története ma már kevéssé érdekes, annál izgalmasabb az a pár oldalas dokumentum, amely a „Soltész”-ról készült 2. számú dossziéban található. Ebben a jelentésben azokat a hálózati újságírókat, tévéseket, külügyminisztériumi alkalmazottakat gyűjtötték össze, akiket felhasználhatóknak véltek az ellene tervezett játszmákban.

Scholz (balra) megfigyelési fotója / Fotó: ÁBTL

Meglehetősen hosszú, több mint húsz nevet tartalmazó listát állított össze az állambiztonság, s mivel az ismeretlen munkatárs (akinek csak hálásak lehetünk) igen trehányul végezte el a vezetéknevek utólagos kisatírozását, a születési időpontok,  az édesanyák neveinek, az ÁBTL adatbázisának és az internet segítségével beazonosítható volt szinte az összes érintett személy.

Ebben a cikkben bemutatom ezt a névsort, szögletes zárójelben a kitörölt vezetékneveket közlöm, illetve azokat az ismereteket, amiket érdemes tudni az illetőről.

„Jelentés Budapest, 1971. december 24. […] Jelentem, hogy >Soltész< fn személy kapcsolatait a hálózati nyilvántartóban ellenőriztem.

Megállapitottam, hogy 37 fő kapcsolata közül 29 fő a nyilvántartóban szerepel, ebből 25 főt társszerveink foglalkoztatnak, 4 személyt tanulmányoznak.

[…] A TÜK [Titkos Ügykezelés] utasitások betartása és a dekonspiráció elkerülése végett nem tüntettük fel a hálózati személyek nevét és adatait. Kértük társszerveinket közöljék, milyen lehetőségekkel rendelkeznek >Soltész< fn. személyhez, hogy válaszuktól függően hirigényünket továbbitani tudjuk.” 

Szinte kivétel nélkül újságírók, tévések, rádiósok voltak.

Az MTV Fórum c. politikai műsora, jobbra a műsorvezető, Chrudinák Alajos, az asztalnál balról jobbra Réti Ervin, Heltai András, Hajdú János, Avar János újságírók. Réti, Hajdú és Heltai szerepel a listán / Fotó: Fortepan.hu

A jelentés folytatása:

„A BM. III/I-3. osztálynak [hírszerzés az NSZK ellen] 1971. szept. 6-án […] küldtünk átiratot, mivel >Soltész< fn személy kapcsolataiként az általuk foglalkoztatott alábbi személyek merültek fel:

[Faklen] Pál /:Bp. 1940. Biró Katalin:/ ujságiró, a Figyelő-nél

[Faklen Pált a Népszabadság 1980-as cikke még az Országos Idegenforgalmi Tájékoztatási Szolgálat vezetőjeként említi. A rendszerváltás után már az Alaplap főszerkesztőjeként üdvözölhettük. A legérdekesebb, hogy Faklen Pál írt egy cikket (A sajtó hatalma) saját életéről, illetve arról, hogyan úszta meg a katonaságot. Az egész írásnak a vége az igazán sokat sejtető: „A honvédségnél személyi kartonom ezek után feltehetően nagyon elkeveredhetett, mert csak mintegy

20 évvel később lettem ismét >besorozva<, de akkor már más formában, rövid időre, tartalékosként a csupa újságírókból és nyomdászokból álló >svejki hadtestbe<. Ami szintén jó sztori volt. De egyelőre még hadititok.”

Svejki hadtest? Ez azért minket is nagyon érdekelne.]

[Szabó] Zoltán /: Tiszatarján, 1945. Kalas Lenke:/ MUOSZ,

[Nagyon valószínűnek tartom, hogy arról a múoszos Szabó Zoltánról van szó, aki Apró Piroskával együtt jelentést, illetve feljegyzést készített egy olyan német újságíróról, aki a KGB fedőszervének tekinthető Nemzetközi Újságíró Szövetség balatonszéplaki üdülőjében pihent. Lásd korábbi cikkemet: Állambiztonsági feljegyzés Apró Piroska aláírásával – Balatonszéplakon nyaraltatta a hírszerzés a kiszemelt nyugati újságírókat].

A KGB balatonszéplaki üdülője, itt figyelték meg a külföldi újságírókat / Fotó: Fortepan.hu

[Dr. Kertész] György /:Apostag, 1919. Bruch Irma:/ MRT, német szerk. vezető

[A Népszabadság 1958-as cikke még berlini tudósítóként említi, nyilván ugyanarról az újságíróról van szó. Intézeti munkatársam, Taller János korábbi kutatása szerint Kertész „Völgyi” fedőnéven volt titkos megbízottja a hírszerzésnek (III/I-12 osztály – „legális rezidentúrákkal összeköttetés, igazgatás”) 1968 és 1970 között, amikor is mint „alkalmatlant” kizárták. Ebben a jelentésben már ugye arról írtak, hogy III/I-3. osztály [hírszerzés az NSZK ellen] kapcsolata volt.]

[Heltai] András /:Bp. 1931. Márkus Ágnes: / ujságiró

[Heltai 1950-től a Magyar Távirati Iroda munkatársa. 1963-1969 között Ausztriában és Svájcban volt tudósító. 1969-1975 között a Magyar Távirati Iroda külföldi adások szerkesztőségének vezetője, 1975-1980 között, valamint 1988-1993 között washingtoni, 1983-1987 között bécsi és genfi tudósító volt. 1994-től a Der Neue Pester Lloyd főszerkesztő-helyettese. Azon kevesek közé tartozik, aki miután lebukott, legalább beszélt a múltjáról. „Csak azok lehettek külföldi tudósítók a kommunista diktatúra időszakában, akik beleegyeztek abba, hogy az illetékes szerveknek – adott esetben írásban – jelentéseket tesznek” – mondta azt követően, hogy Paul Lendvai (egykori társadalmi kapcsolat) őt is „leleplezte”. Az viszont komoly blöffnek tűnik, hogy Heltai szerint őt nem szervezték be, eléggé különös lenne ez azok után, hogy az állambiztonság „Herceg” fedőnevű titkosmunkatársa volt, „Soltész” megfigyelési dossziéjához is több jelentését iktatták.

Tömpe István és Heltai András / Fotó: Wikimedia.hu

[Dr. Matolcsai] Károly /: Kecskemét, 1924. Beretvás Mária: /ujságiró

[A nevét elírták: Matolcsy Károlyról van szó, aki „Mátrai Károly” fedőnéven dolgozott az állambiztonságnak.]

[Réti] Ervin /:Bp. 1928. Schütz Aranka: / ujságiró.

[Az egyik legismertebb külpolitikai újságíró. Beszervezési dossziéja most vált kutathatóvá, én olvastam elsőként, e szerint társadalmi kapcsolatként teljesített állambiztonsági feladatokat. Néhány érdekes életrajzi tény vele kapcsolatban:

a Varsóból hazatért Rétit 1956. november 9-én a szovjetek börtönbe zárták, de már 1956. november 17-én szabadult. Szintén 1956 és 1992 között az Esti Hírlap külpolitikai rovatvezetője volt, 1989-től 1997-ig a MÚOSZ külpolitikai szakosztályának elnöke volt.

Réti és a Békeszövetség / Fotó: Eucivil.hu

Réti 2015-ben hunyt el. A Népszava nevében természetesen Várkonyi Tibor, az egykori titkos munkatárs búcsúztatta, akinek 1968-as csehszlovákiai bevetéséről éppen a minap írtam egy cikket. „Hamar a legkiválóbbak egyike lett, rádió és tévé kommentátor, országosan ismert. És mindvégig, >szerkesztőurasága< ellenére is, Bursi maradt. Csöndesen ment el már közel a kilencvenhez, sokan, hajdani olvasói, hallgatói, nézői jó barátként, cimboraként gyászoljuk.”]

Külpolitikai fórum résztvevői: Szabó László, Léderer Frigyes (“Fényesi” tmt), Hajdú János (MNVK-2 “kapcsolat”), Pálfy József (“Magyari” titkos megbízott), Pethő Tibor (társadalmi kapcsolat). Mind az öten bizonyíthatóan az állambiztonsághoz tartoztak, illetve Szabó jóval több volt sima talpasnál / Fotó: Fortepan.hu

Lássuk a jelentés folytatását, azaz a következő állambiztonsági osztályt, ahonnan segítséget kértek a német diplomata elleni akciókhoz:

„A III/I-11. osztály [hírszerzés harmadik országokban és hazai bázison], ahol Budai András /: Keszthely, 1921. Kohn Margit :/ RTV”

[Budai András hivatásos állambiztonsági tisztként őrnagyi rangig jutott, később hálózati személyként dolgozott az állambiztonságnak. Az IBUSZ-tól került a Magyar Rádió és Televízióhoz, ahol Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője volt.]

„Balló Péter /: Bp. 1924. Heller Katalin :/ szerkesztő”

[Baló Péter, azaz „Bajkó” titkos munkatárs. A hírszerzés nevezte ki a német nyelven megjelenő Budapester Rundschau főszerkesztőjévé. Történetével korábbi cikkeimben már foglalkoztam: Szigorúan ellenőrzött újságok: a beszervezett főszerkesztő és a hírszerzés szt-tisztje együtt alakították át a szerkesztőséget.]

Fiatal újságíró-tanoncok jegyzetelnek / Fotó: Fortepan.hu

„[Polgár] Dénes /: Győr, 1912. Kőnig Frida:/ tudósitó”

[Polgár Dénes az MTI és a kádári hírszerzés veteránja volt, több fedőnéven, titkos munkatársként szolgálta a rezsimet. Többek között német területen, Bonnban is. A rutinos állambiztonsági alkalmazottról Paul Lendvairól szóló cikkemben írtam.]

„[dr. Dobsa] János /: Gyönygyös, 1922. Nagy Anna:/ tudósitó”

[Dobsa éppen Polgár előtt volt az MTI bonni tudósítója. Polgár ebben az interjúban büszkén említi, hogy vele egy időben Hajdú János is ott dolgozott, csak ő a Népszabadságnak (is). Hajdú, ahogyan egy harmadik bonni tudósító, Bochkor Jenő majd később következik a listánkon. Bonn, Bon, bon, si bon.]

[A felsorolt személyek] mint hálózati személyek merültek fel, időnként tájékoztatnak bennünket. […] „A III/I-6 osztály [tájékoztatás, értékelés, elemzés] felajánlotta segitségét [Pethő] Tibor /: Bp. 1918. Takács Margit:/ ujságiró vonatkozásában.

[Őt egy szempontból nehéz elsőre egyértelműen beazonosítani. Az ÁBTL adatbázisában Pethő Tibor („százados, újságíró”) több tucat dossziéban szerepel, édesanyjának neve az említett Takács Margit, születésének időpontja: 1918. december 3.

A Magyar Nemzet-alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor ugyanezen a napon született, viszont az anyja neve a világháló szerint Székely Lujza. Az viszont tény, hogy Pethő a Ludovikán végzett, így a „százados” megjegyzés is összecseng.

A nemzetes Pethő állambiztonsági érintettségéről magam is írtam korábban, Apró Piroska és a német újságíró ügyében „József” fednőnevű kapcsolatként említik, és Borvendég Zsuzsanna kutatásaiból világosan kiderült, hogy ezen a fedőnéven valóban az állambiztonság társadalmi kapcsolata volt. Olyan dossziéval is találkoztam, ahol már titkos munkatársként említették ezt a bizonyos nemzetes „József”-et. Tény, hogy pályafutása a legkiemelkedőbb kommunista káderekét idézi: 1976 és 1979 között a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke, előtte és utána alelnöke volt egészen a rendszerváltásig. (Tudjuk, hogy a hírszerzés Press rezidentúrája a MÚOSZ székházában, a MÚOSZ-t gazdatestként használva működött). Pethő 1976-tól a Hazafias Népfront Országos Tanácsának az alelnöke volt, majd 1987-ben az állambiztonság által szintén manipulált Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjává választották. Egyébként unokája is a pályára került, Pethő Tibor ma is a Magyar Nemzet munkatársa, de érdekessé témám szempontjából azt teszi, hogy kifejezetten sok cikkben foglalkozott az állambiztonsági múlttal. 

Stop, Moszkvába! – képünk illusztráció / Fotó: Fortepan.hu

Az MNVK-2 szigorúan titkos kapcsolatai

Most következzen a katonai szolgálatra vonatkozó lista, azaz a jelentés folytatása.

Ez a rész különösen értékes, hiszen az MVNK-2-ről nagyon keveset tudunk, mivel nagyjából a mai napig (!) semmilyen iratot nem adnak át a kutatóknak. Se a levéltáraknak.

„Az MNVK-2 Csoportfőnökség szeptember 6.-án – 2/6-165/71. – számu átirat, utasitásra nem lett továbbitva. Ugyanakkor megállapitottuk, hogy az alábbi személyeket kapcsolatként foglalkoztatják:

[Bochkor] Jenő /: Bp. 192. Lakatos Margit, :/ MTI, ujságiró

[Bochkor Jenő újságíró, az MTI bonni, majd berlini tudósítója. Borvendég Zsuzsanna tanulmányában már megírta, hogy a III/II. Csoportfőnökség korábbi információi szerint 1971-ben a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségével, tehát az MNVK 2-vel volt kapcsolatban. Ennél is többet mond, hogy szintén a történész kutatása szerint Bochkor hosszú ideig tanított a KGB fedőszerveként műkődő Nemzetközi Újságíró Szövetség továbbképző iskolájában. Egy másik állambiztonsági iratban az állambiztonság „régi operativ kapcsolat”-ának nevezik. Az 1932-ben született újságíró 1988-ban váratlanul meghalt.]

Gyapay Dénes készít interjút Kádár propagandistájával, Lakatos Ernővel / Fotó:
Fotó: Zeithistorische-forschungen.de

[Gyapay] Dénes /: Győr, 1928. Hunkár Ilona: / Esti Hirlap, ujságiró

[Gyapay a rendszerváltás után is puhára esett, a szintén az állambiztonsághoz tartozó, titkos megbízottként foglalkoztatott Pálfy József utódaként lett fõszerkesztője 1990-ben a Magyarország című hetilapnak, aztán diplomataként folytatta (folytathatta). Gyapay milánói főkonzulként (kora Csiszár Jenője), majd az Olasz Kereskedelmi Kamara magyarországi sajtófőnökeként zárta érdemi pályafutását. 2000-ben a MÚOSZ elnöki posztjáért indult. 2001-ben már a Heti Válasznak írt cikkeket...]

[Gedeon] Pál /: Bp. 1915. Reischfeld Rechal :/ Népszabadság, ujságiro

[Tagja a legszűkebb elitcsapatnak, hosszú-hosszú ideig a Népszava főszerkesztője volt. A nyolcvanas években nyugdíjazták, akkoriban amikor a Nemzettől Pethőt].

Hajdú János a tévében / Fotó: MTI

[Hajdú] János /: Bp. 1934. Geszler Mária: /Népszabadság, tudositó,

[Hajdú Jánost ebben a dossziéban később is megemlítik majd, azzal következő cikkemben foglakozom. Őt az idősebbeknek nem kell bemutatni, korábbi írásomban arra emlékeztettem, hogy ő írta meg a Csoóri Sándor elleni hírhedt lejárató írást a pártállami ÉS-ben: Máig nem kért bocsánatot a Csoóri Sándort terrorizmussal vádoló kádári propagandista, Hajdú János].

[Rényi] Péter György /: Temesvár, 1920. Schonhein Ilona:/ Népszabadság, ujságiró,

[Ő is ismert szereplő, Rényi 1956-tól 1988-as nyugdíjazásáig a Népszabadság főszerkesztő-helyettese volt, 1980–1988 között pedig az MSZMP KB tagja. A visszaemlékezések szerint ő volt a napilap valódi főszerkesztője, így elmondható, hogy

mind a Népszava (Gedeon), mint a Magyar Nemzet (Pethő), mind a Népszabadság (Rényi), mind a Magyarország (Pálfy) irányítója az állambiztonságnak (is) dolgozott.

Egyébként Rényi családja sem került távol a közélettől, egyik fia, Rényi András kőkeményen beleállt a politizálásba (Milla-alapító), unokája (e cikk szerint az), Rényi Pál Dániel pedig most a 444.hu újságírójaként harcol a demokráciáért. Utóbbi külsősként még a Népszabadság virrasztásán is beszélhetett, bár a cikkben természetesen egy szóval sem említik a néhai propagandistát. Mindemelett maga az unoka tudatja az olvasókkal, hogy bizony az “egyik legfontosabb sajtótermék veszett el Magyarországon”.

[Tatár] Imre /: Bp. 1925. Lichtenstein Szidónia :/ Magyar Hirlap, ujságiró

[Tatár Imre még tavaly is publikált a MÚOSZ honlapjára (Egy újságíró a múltakról és régmúltakról), a cikk szerint akkor 98. évében járt. Vele a „Soltész” dossziék szerint komoly problémái voltak a katonai szolgálatnak, mert úgy vélték, „áruló”, és összejátszik Peter Scholzcal.]

[Csillag] Pál / : Bp. 1925. Klein Erzsébet Alice: / KÜM, főelőadó,

[Fénykorában londoni magyar sajtóattaséként dolgozott, és így adott titkos jelentéseket].

[Szemes, Szenes] Endre /: Bp. 1922. Klein Erzsébet :/ ujságiró,

[Az ő pályafutásáról nem igazán találni semmi érdemlegeset.]

[Batha] Jenő /: SZT. tiszt: /KÜM, ujságiró.

[Az MNVK-2. szigorúan titkos tisztje kulcsszereplő, Borvendég Zsuzsanna megírta a Betekintőben, hogy 1972 és 1974 között a katonai szolgálat fedett alezredeseként Batha volt a külügyi sajtóvonal élén.]

A BM. III/III/4. Osztályt [belső elhárítás, kultúrális vonal] Németh Gyula /: Szekszárd, 1918. Hoff Ilona :/ ujságiró, dr. Feledi György /: Miskolc, 1920. Kormos Lenke: / MRT, ujságiró, nevezettek hálózatként szerepelnek.

[A két említett újságíró közül Feledi György előbb informátorként, majd titkos megbízottként dolgozott, eleinte a kémelhárításnak, majd – ahogyan már ekkor – a III/III-nak. Németh Gyula újságíróként nem beazonosítható számomra.]

[…]

Hevesi-díj – a Hálózatnak dolgozó újságíróról elnevezve

Átadják a hálózati emberről elnevezett díjat / Fotó: Index.hu

A BM. III/II/3-a. […] Átiratainkra válaszolva felajánlották segitségüket, ahol – [Hevesi] Endre /: Bp. 1903. Friedmann Róza: / szerkesztő, hálózatként van foglalkoztatva.

[Már nem is meglepő, de a „hálózatként” foglalkoztatott szerkesztőről is el van nevezve egy díj, amelyet 1987-ben alapították, és máig kiosztják. Odaítélése részben a MÚOSZ javaslata alapján történik.]

„Hasonlóan a fenti alosztályhoz a III/II/1-b. alosztály is szeptember 16-án […] átiratunkra válaszolt, segitségüket felajánlották. Ezen az alosztályon „Soltész” kapcsolataként Timár András /: Budapest, 1924. Meisels Anna:/ ujságiró merült fel. Ezen szervek részére hirigényünket megküldtük, tájékoztatásunk azóta rendszeres.”

[Timár András (1924–1989) egyetemi évei után a budapesti angol nagykövetség munkatársa lett, később az Associated Press (AP) budapesti tudósítójaként dolgozott. 1960-tól “átigazolt” a Magyar Távirati Irodához, majd a Daily News című angol nyelvű újság alapító tagja volt. És a kémelhárítás kapcsolata. Orbán-Schwarzkopf Balázs történész-levéltáros cikkem megjelenése után tájékoztatott arról, hogy Timár szerepel a Betekintőben megjelent tanulmányában (Merénylet a kolumbiai nagykövet ellen), mint “Gombos” titkos munkatárs…].

Beszervezett újságírók és tévések mindenhol

Lezárásként: a német diplomata környezetében harminchét olyan személyt találtak, akit „kapcsolatként” értékeltek.

Ebből huszonöt embert „társszerveink foglalkoztattak”. Ez éppen több mint a szóba jöhető emberek kétharmada. Egy kivételével mind a média területén helyezkedtek el, jelentős részükről nincs kutatható dosszié, különös tekintettel a katonai szolgálatok embereire. Egyedül az ilyen aprócska jelentéseknek köszönhető, hogy tovább tudunk lépni a kutatásban.

Most következzék kikapcsolódásként egy nosztalgikus kis videó. Végig lehet nézni, ki hány egykori állambiztonsági személyt ismer fel:

Folytatom.

Hamvasintezet.hu