Pesti Srácok

Haladó gyurcsányista vagy? Így integess!

Haladó gyurcsányista vagy? Így integess!

Gyurcsány és Karácsony természetesen lapít. Nyilván: nincs bajuk ezzel a frissiben lebukott, karlendítő jobbikos jelölttel. Miért lenne? Tán ez az „integetés” lesz a régi-új köszöntésük is! Aztán meg eléneklik az Internacionálét. A judapestező, tetűhintásozó csávót is vállon veregették. Meg azt a másikat, a Tóth Péter nevűt, aki szerint a zsidók a világ rákfenéi. A magyarországi ellenzék szélsőbaloldala annyira haladó, hogy mára áthaladt a szélsőjobbra, és jól érzi ott magát. Már csak az a kérdés, hol van ilyenkor Juszt László meg Vágó István?

Néhány napja Ózd jobbikos alpolgármesteréről, bizonyos Farkas Péter Barnabásról előkerült egy kedves kis fotográfia, amelyen zsidóellenes, náci feliratok előtt mosolyog és karlendít valahol Lengyelországban, egy múzeumban. A felvétel 2018-ban készült, amikorra a Jobbik – legalábbis saját bevallása szerint – már teljességgel „néppártosodott”, és részint össze is bútorozott a balliberális pártokkal. Farkas Péter Barnabás nem csupán az ellenzéki széljobb-szélbal koalíció ózdi alpolgármestere 2016 óta, hanem az előválasztáson a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és Márki-Zay csapatának közös jelöltje.

Először vizsgáljuk meg a Farkas úr arcán látható vigyort (vö.: farkasvigyor). Nem érdektelen kérdés: emberünk mi vicceset, nevetnivalót talál olyan „Jude” feliratokon, amelyek több millió zsidó (köztük több százezer honfitársunk) meggyilkolásának szomorú mementói?

  • Szívesebben fogalmaznám meg így a kérdést: mi az anyja keservit vihog ezen ez a torz lelkű idióta?

PestiSracok facebook image

Érző ember, akibe lélek szorult, nem rötyög sem egy holokauszt múzeumban, sem a Recski Nemzeti Emlékparkban. Sehol, ahol embereket gyilkoltak halomra. De még egy olyan múzeumban sem, amely csupán halványan emlékeztet ilyen tömeggyilkosságokra. Nincs ezen mit magyarázni. Akinek volt gyerekszobája, akibe szorult cseppnyi együttérzés, empátia, nem tesz ilyet.

Aztán ott van a lendítő jobbkéz. Szép egyenesen, testének síkjával negyvenöt fokos szöget bezárva nyújtja előre a karját alpolgármester úr, ujjait szorosan összezárva. Pontosan úgy, ahogyan Adolfot köszöntötték annak idején az övéi. A hülye is látja: ez bizony egy tökéletes náci üdvözlés. Farkas Péter Barnabás viszont kikéri magának, hogy ő lendített volna. Ehelyett a következő magyarázattal rukkol elő:

Értik? Integetett...

Hát persze. Hiszen mindannyian így szoktunk integetni egymásnak: nyújtott kézzel, összezárt ujjakkal, képünkön náci vigyorral.

A történet legvidámabb része, ahogyan Farkas Péter Barnabás perrel fenyegeti mindazokat, akik náci karlendítésnek merik minősíteni az ő náci karlendítését. Ha komolyan gondolja, máris kezdheti perelni a Momentumot, amely képtelen fölismerni egy szabályos integetést, és kihátrált mögüle, már nem támogatja az előválasztáson. Aztán az MSZP-t is perelheti, amely szintén lendítésnek látja a lendítést, és elhatárolódik tőle. Ám a sornak ezzel vége, a többi ellenzéki párt: az LMP, Márki-Zay meg a Gyurcsány-szekta e sorok írásakor még lapít. Farkas Péter Barnabás továbbra is az ő közös jelöltjük. Nekik belefér a náci karlendítés. Karácsony Gergelynek is, ő is summant.

Kulcsár Gergely mosolyog (Forrás: Facebook)

  • Amúgy ilyenkor hol van Vásárhelyi Mária, Vágó István, Juszt László, Gábor György meg a többi, DK környéki, veszett magyargyűlölő? Hahó, hol vagytok? Másszatok már elő odalentről! Gyertek, és tiltakozzatok! Határolódjatok el! Szólítsátok föl bájgúnár Feriteket, hogy ne támogassa tovább a náci Jobbikot! Hiszen ti vagytok azok, akik máskor a magyar zászlóban, a családtámogatásokban vagy akár a himnusz éneklésében is képesek vagytok föllelni a barna veszedelmet.

Ám Juszt Lászlóék ilyenkor kussolnak. Ilyenkor nem írnak a fészbukra dörgedelmet, hogy eddig és ne tovább. Miként akkor is kussoltak, amikor a szintén jobbikos Kulcsár Gergely 2011-ben összeköpködte a Dunába lőtt magyar zsidó honfitársainknak emléket állító emlékcipőket. (Milyen érdekes! Ugyanaz a debil vigyor ül Kulcsár ábrázatján, mint Farkas Péter Barnabásén.) Azzal sincs különösebb gondjuk, hogy az a Tóth Péter (szintén jobbikos) lehet az ellenzék egyik szegedi képviselőjelölt-jelöltje, aki szerint a zsidók jelentik a világ legfőbb problémáját. Valahogy nem látom Vágó István tiltakozását, pedig ő aztán bárkiről (is) képes levezetni, hogy náci.

Gyurcsány Ferenc és Tóth Péter (Forrás: Facebook)

Nem háborodtak föl, nem határolódtak el akkor sem, mikor az egyesült ellenzék egy judapestező, tetűhintásozó jelöltet indított az időközi választáson Borsodban. A példákat hosszan sorolhatnám.

Az a helyzet, hogy amíg ezek a Tóth Péterek, Farkas Péter Barnabások ott vigyorognak az ellenzéki jelöltek között, utóbbi alpolgármesterként ronthatja e pillanatban is a levegőt, addig az egész bandára nyugodtan mondhatjuk: nem csupán ócska magyargyűlölők, hanem veszett nácik is. Mert ahogyan nincs két Fidesz, úgy nincs két „egyesült ellenzék” sem.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.