Pesti Srácok

III/III: Az SZDSZ vezetőségében is rendelkezünk hálózati pozíciókkal

III/III: Az SZDSZ vezetőségében is rendelkezünk hálózati pozíciókkal

„Egyetlen párt volt, az SZDSZ, aminek a felső rétege nem volt érintett, természetesen minden pártba próbáltak beépíteni ügynököket” – mondta az ATV-nek kedden Magyar Bálint, a már megszűnt SZDSZ egykori elnöke, korábbi oktatási miniszter. Szép, hangzatos szavak, ugyanakkor az állambiztonsági iratok másról árulkodnak. Egészen másról.

MEZŐ GÁBOR - Hamvas Intézet

Korábbi cikkünkben (a Hamvas Intézet: Állambiztonsági játszmák című munkafüzetét ismertetve) már írtunk arról, hogyan érte el a hálózat a rendszerváltás idején a „békés átmenetet”, avagy: a modellváltást a tisztázó, újrakezdő, valódi rendszerváltás helyett. Az állambiztonság az összes létező ellenzéki csoportosulást megfigyelte, s szinte mindenhová beépült. 1988-as munkatervében így büszkélkedik ezzel a BM III/III-as csoportfőnöksége: „Munkánk során alkalmazott kombinatív lépések hozzájárultak ahhoz, hogy a lojálisabb, párbeszédképesebb „alternatív mozgalmak”, személyek kerültek előtérbe a radikálisabbakkal szemben”.

PestiSracok facebook image
Csak semmi radikalizmus / Forrás: Hamvas Intézet

Az 1988-as munkaterv végén az SZDSZ is előkerül: „Jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a sorra alakuló „alternatív” politikai csoportosulásoknál rendelkezzünk a szükséges hálózati pozíciókkal. Itt betöltött szerepüknek megfelelően, sikerült a legérzékenyebb területeken pozícióba kerülniük, amelyek lehetővé tették szélsőséges megnyilvánulások megakadályozását, korlátozását, pozitív irányú befolyásolását is. A legradikálisabb szervezeteknél – SZKH, SZDSZ, környezetvédők – a vezetőségekben is rendelkezünk megfelelő hálózati pozíciókkal. Ezeket a lehetőségeinket főként a gyors felderítésre, a szervezeteken belüli ellentétek kihasználására, elmélyítésére, tervezett akciók akadályozására használtuk fel”.

Tehát bár Magyar Bálint szerint az 1994-ben az egykori állampártból „újjászülető” MSZP-vel összebútorozó SZDSZ-t nem fertőzte meg az állambiztonság, hiszen „felső rétege nem volt érintett”, a hálózat ezt másképp látta.

Átalakítani az SZDSZ-t? /Forrás: Hamvas Intézet

Kiválasztották a "pozícióban lévő" kulcsembereket

Lássuk a részleteket. 1989-ben az állambiztonság első nagy próbája Nagy Imréék újratemetése volt. A vezetők forradalomtól, lázadástól tartottak, ezért minden erővel igyekeztek az esemény kegyeleti, békés jellegét hangsúlyozni. A csoportfőnökség 4. osztálya külön az SZDSZ-szel foglalkozott. Részlet: „Határidő: folyamatos. Felelős: 4. osztály vezetője. – Kiemelt feladat a Szabad Kezdeményezések Hálózata, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége terveinek, akcióinak felderítése, tevékenységük akadályozása, korlátozása, visszaszorítása”... „Ki kell választani azokat a hálózati személyeket, akik alkalmas pozícióban vannak és az eseményeket az általunk kívánatosnak tartott irányba befolyásolhatják. Részükre részletes, személyre szóló feladattervet és magatartást vonalat kell kidolgozni”.

Kulcsemberek / Forrás: Hamvas Intézet

Titkos megbízottak (aki saját, jól felfogott érdekében jelent) egész seregét felhasználtak. Nézzük az intézkedési tervben felsorolt neveket (azonosításukhoz a Rev.hu (szerkesztő: Rainer M. János, Topits Judit) adatbázisát használtuk).

„László Gábor” fedőnevű tmb. figyelemmel kíséri az SZDSZ Ügyvivői Testületének a demonstrációval kapcsolatos egyeztető megbeszéléseit. A tervezett tömegmegmozdulás helyszínének kiválasztása során a temetőben történő megrendezés mellett foglal állást. Amennyiben más helyszíneket javasolnak, akkor a kevésbé frekventáltak mellett voksol. Felderíti és figyelemmel kíséri a temetésre érkező külföldi tömegkommunikációs eszközök képviselőinek terveit, tevékenységét.” (A Rev.hu szerint Kurucz János. A rendszerváltáskor szabadúszó újságíró és az SZDSZ önkéntes sajtótitkára volt. Nagy Imre újratemetésekor ő volt az SZDSZ sajtóreferense. Bővebben itt.)

„Tamás” fedőnevű tmb. Figyelemmel kíséri az SZDSZ VIII. kerületi csoportja és a kerületi kerekasztal demonstrációval kapcsolatos terveit, lehetőség szerint pozitív irányba befolyásolja tevékenységüket. A Menedék Bizottság ülésein Szilágyi Sándortól szerez információkat a megbeszélésekről, a tervezett helyszínekről, a lebonyolítás módjáról.” (A Rev.hu adatbázisa szerint Ruttkay Levente evangélikus lelkész. 1989-ben tagja volt az SZDSZ VIII. kerületi szervezetének, a Menedék Bizottságnak és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságnak. Bővebben itt.)

„Trójai” fedőnevű tmb., mint az SZDSZ XIII. kerületi csoportjának egyik vezetője, a csoportban képviseli a „hozzátartózók” álláspontját, ez irányban befolyásolja a tagokat és Kőszeg Ferencet. Felkérés esetén elvállalja a rendezői teendőket.” (A Rev.hu szerint Tahi Péter. 1989 októberében az SZDSZ - az október 23-i rendezvények koordinálására létrehozott - szervező bizottságának tagja volt. 1998-ban az SZDSZ XIII. kerületi csoportjának egyik vezetője volt. 1998-ban indult a XIII. kerületi önkormányzati választásokon, 2002-ben a XIII. kerületi közbiztonsági bizottság elnöke volt. Bővebben itt.)

„László” fedőnevű tmb. Az SZDSZ vezetői közül Kőszeg Ferenc és Szász István révén felderítő jellegű információkat szerez a szervezet tömegdemonstráción való részvételével kapcsolatos tervekről.

„Horváth András” fedőnevű tmb. Figyelemmel kíséri az SZDSZ XII. kerületi csoportjának terveit, felkérés esetén rendezői feladatokat vállal. (A Rev.hu szerint Hont Iván pedagógus. 1989. június 16-án rendezőként vett részt a ravatalozásánál a Hősök terén, és a temetési szertartáson, a 3-es parcellánál. 1989. október 23-a operatív megelőző intézkedéseinél megbízták, hogy kísérje figyelemmel az SZDSZ XII. és VII. kerületi csoportjának, illetve a kerületi kerekasztalnak a tevékenységét.Bővebben itt.)

„Kovács Gábor” fedőnevű tmb. Az SZDSZ és az MDF vezetőségében meglévő kapcsolatain keresztül információkat szerez a szervezetek részvételéről és terveiről, a demonstrációval kapcsolatos elképzelésekről. (A Rev.hu szerint Erdei János Sándor. 1989. június 16-án az SZDSZ-tagjaként vett részt a Hősök terén tartott ravatalozáson. Bővebben itt.)

Több változat lehetséges: Magyar Bálint rosszul emlékszik, Magyar Bálint azok közé az ártatlanok, naívok közé tartozott, akik valahogy kívülállók maradtak és nem is tudtak a beépülésről. Vagy: csúsztat, hazudik. Egyik változat sem felemelő.

hamvas

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.