Hamarosan nem lesz szükség az igazolványainkra, érkezik a DÁP applikáció
Mobilra költözik az igazolvány, az aláírás és az ügyintézés is – foglalta össze a hamarosan induló DÁP applikáció legfontosabb célkitűzéseit Rogán Antal pénteken a Karmelita kolostorban tartott tájékoztatón. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a Digitális Állampolgárság (DÁP) egészen új lehetőségeket rejt az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára egyaránt, miközben az adatvédelemben is új korszakot nyithat meg. Az Európai Unió eIDAS-irányelvével összefüggésben kifejlesztésre kerülő új alkalmazás ugyanis nemcsak kiváltja a fizikai iratokat, de felhasználók személyes biztonságát is garantálja a különböző ügyintézési folyamatok integrálásával. Szintén újítás, hogy a korábban egyedi azonosítóként használt személyi szám helyett olyan egyedi azonosítót kapnak a magyar állampolgárok, amelyek integráltan használhatóak mind az állammal, mind a gazdasági szereplőkkel kapcsolatos ügyintézésben.
Mint ismert, a kormány még tavaly elfogadta a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, amely meghatározza a következő évek államigazgatási fejlesztéseit. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által elkészített program célja, hogy végre Magyarországon is megteremtse az egyszerű, kényelmes és hatékony közigazgatási ügyintézés feltételeit. Az elmúlt egy év munkája most a célhoz közeledik, Rogán Antal pénteken a Karmelitában közölte a sajtó képviselőivel, hogy a jogi szabályozás elkészült, ezzel összefüggésben pedig egy alkotmánymódosítást is az Országgyűlés elé terjesztenek.
A tájékoztatón Rogán kijelentette, ezzel a lépéssel követik azt a trendet, hogy az emberek ma már a mobiltelefonjukon keresztül közelítik meg a világ ügyeit. Kiemelte: felhasználói oldalról azért lesz jó digitális állampolgárnak lenni, mert akkor az érintett a telefonjával bármikor igazolhatja személyazonosságát. Ráadásul egy gombnyomással rendezheti a fizetnivalóit az állam felé– hosszabb távon pedig a különböző telekommunikációs és közmű szolgáltatók felé–, egy központi mobilalkalmazáson keresztül.
Rogán Antal elmondta: arra számít, hogy jövőre kevesebb mint 1 millió, 2025-ben viszont már 3–5 millió felhasználója lesz a programnak. A fejlesztés alapelve, hogy minden, az állammal kapcsolatos adatnak végső soron az állampolgár a tulajdonosa, ezért az állampolgár rendelkezik arról, hogy adatait felhasználhatják-e.
Arra is kitért, hogy az új rendszerben kétféle ügyintézési típus lesz: az egyik az életesemény alapú, a másik pedig az e-Papír. Utóbbit a mostani rendszerhez képest teljes körűen megújítják. Az életesemény alapú ügyintézésről elmondta, hogy abban a leggyakoribb ügyek a születéssel és az autóátírással függnek össze, ezért ezt a kettőt a tervek szerint már 2025-ben elérhetővé teszik. A fejlesztés lényege, hogy az ügyintézés egy gombnyomással elindítható, ezt követően pedig a szükséges dokumentumokat az állam szerzi be. Hozzátette, azzal számol, hogy 2025-ben már minden, 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is.
Továbbá elkezdődik a piaci szereplők bevonása is, hogy egy banki ügy vagy biztosítás intézésénél is használni tudják ezt a központi mobilalkalmazást. Ennek lényege, hogy amennyiben az ügyfél úgy rendelkezik, a szolgáltató, vagy bank hozzáférhet személyes adataihoz a szerződés során, így egyben az adatfelvétel és a digitális aláírás is megtörténik néhány mozdulattal, papírmunka nélkül.
A digitális állampolgárság az államot is kötelezi arra, hogy digitális állam legyen. Vagyis az állam proaktív szerepet vállal az ügyintézésben, ennek értelmében az állampolgárnak nem kell különböző határidőket észben tartania, ezekre a DÁP automatikusan emlékeztet. A rendszer része továbbá egy felhőalapú szolgáltatás, ahonnan bármikor, instant módon lekérhetőek a szükséges iratok hiteles másolata.
Mikortól nem kell magammal hordanom az irataimat?
A fejlesztés lényege, hogy nemcsak a különböző ügyintézési formákat, de a fizikai iratokat is képes kiváltani. A tervek szerint mindez egy egyedi azonosítóval történik, amely a személyi számmal ellentétben (ahol a születési időnk, illetve nemünk is fel van tüntetve) semmilyen információt nem árul el az állampolgárról. Ezen kívül a megjelenített információk az azonosítás típusától függően konfigurálhatóak lesznek: egy esetleges rendőrségi igazoltatásnál teljeskörű igazolványként funkcionál az applikáció, míg egyéb helyzetekben (például dohányboltban az életkor ellenőrzés esetén) csak az igazoltatás során releváns adatokat jeleníti meg az applikáció (a dohányboltos példa esetén csak az életkort).
A fejlesztési ütemtervről szólva Rogán ismertette:
- 2024-től nem kell személyes adatokat igazoló igazolványt magával hordania a DÁP-regisztrációval rendelkezőknek, illetve a leggyakoribb ügyintézési formák a telefonról (erkölcsi bizonyítvány kiállítása, digitális aláírás) is intézhetők lesznek.
- 2025-től elérhetővé válik az állami és gazdasági ügyintézésben használható egyéni azonosító, valamint egyes életeseményekkel kapcsolatos ügyintézések (elsősorban gépjármű átírás és születéssel kapcsolatos ügyek)
- 2026-tól várható az E-posta szolgáltatás, amely az állami szervek felé esedékes kifizetéseket, valamint a közmű számlák rendezését is integráltan lehetővé teszi. Szintén fontos újítás, hogy az állami szervek a DÁP applikációval rendelkezőknek 2026-tól az E-posta fiókjukba kézbesítik leveleiket.
A fentieken kívül Rogán azt is elmondta, hogy folyamatban van a digitális irattárca fejlesztése is, amelynek lényege, hogy a nem személyes adatokat igazoló iratokat integrálja egy alkalmazásba. A miniszter szerint ennek elindítására 2026-ban lehet esély, a szolgáltatást pedig tervezik a DÁP-hoz kapcsolni. Ennek értelmében, mint Rogán fogalmazott, 2026-ban elérhetjük azt, hogy a magyar állampolgárok az Európai Unióban bármiféle fizikai irat nélkül mozoghassanak, csupán a telefonjukat használva az azonosításhoz.
Módosítják az Alaptörvényt a DÁP miatt
Rogán a tájékoztatón azt is elmondta, hogy az alkalmazás még nem áll készen, a jogi szabályozás azonban igen. A DÁP-ot szabályozó törvény önálló jogszabályként kerül a jogrendbe, nem a meglévő szabályok átdolgozásával. Ugyanakkor a tavaszi ülésszakban a kapcsolódó szabályozások átdolgozása vélhetően megtörténik. A miniszter arról is beszámolt, hogy egy apróbb Alaptörvény módosításra is szükség lesz, ami hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Ennek lényege, hogy az állam priorizálja a digitális ügyintézést, az ehhez szükséges adatokat pedig kezeli.
A fentiekből is kitűnik, hogy a DÁP használata nem lesz kötelező, mint Rogán fogalmazott, más nemzetközi példákkal ellentétben inkább vonzóvá kívánták tenni a digitális ügyintézést, semmint kötelezővé. Ettől függetlenül az egyedi azonosítószámot mindenkinek születésekor legenerálják, az azonban csak az applikációba való regisztrációval élesedik.
Biztonságosabb lesz, mint az eddigi megoldások
Az egyedi azonosító nemcsak az ügyintézést könnyíti meg, de biztonsági funkciója is van, önmagában a számsor ugyanis nem felhasználható. Az Európai Unió eIDAS-irányelvével összefüggésben kifejlesztésre kerülő új alkalmazás másik két garanciája az anonimizálás és a GDPR lesznek. Utóbbi kapcsán Rogán megjegyezte,
a Google most is többet tud a magyar állampolgárokról, mint a magyar állam valaha fog.
Az alkalmazás egyébként a telefon elvesztése esetén – szemben a fizikai kártyás személyi igazolvánnyal – azonnal letiltható, így a visszaélések lehetősége minimalizálódik.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
