Gonosz dolog az időszámítás. Rajongott Petőfink fenti kérdésére bizony nem tudnék válaszolni – engedtessék meg, hogy most eltekintsek a verselemzéstől, holott lenne ott jócskán keresgélni való – tartok tőle, az elmúlt öt évvel sem tudnék elszámolni. Nem csak hetek, de hónapok hosszú sora hiányzik a leltárból.
Ócsai Rita írása
A Kedves Olvasó – aki vélhetően a Kávé mellé hiánya miatt tévedt ezen írásra – bizonyosan tudja, milyen az, ha minden áldott, avagy áldatlan reggelen még egy cinkos összekacsintás sem köszön vissza ránk. A rideg valósággal meg a paplan alatt is kellemetlen összebújni. Inkább onnan is menekülni kell, hátha a következő másodperc hoz valami értelmezhetőbbet, emberibbet, bármit, ami egy kicsit is szívet melengető.
Gyulának minden valószínűség szerint most is szép, szórakoztató, biztató, mosolyt fakasztó szavai lennének, keresem ezeket én is jó ideje, csak nehezen találom. Idézek inkább Tőle, írjon végre Önöknek Ő közvetlenül újra, íme egy, az utolsó „apokrif” bejegyzései közül:
Többen jelezték mostanában, hogy nem úgy írok, ahogyan korábban. Igazuk van. Azonban nem én változtam, hanem a világ. Nem látom sem értelmét, se kedvemet, hogy elviseljem visszásságait.
Mint minden hasonló helyzetben, tanácsért Józsi csepeli boltoshoz fordultam.
Ő egy pragmatikus ember, azt mondta: elolvastad az étlapot, becsuktad. Miért nem jöttél el?
Józsi utána elmagyarázta azt is, hogy sokféle boltos vagy vendéglős van. Ő a saját személyiségéből kiindulva nem szocializálódott arra, hogy embereket átejtsen.
Ez pénzügyileg helyenként kényelmetlen döntés, de az ember erkölcsöt is felvesz néha-néha. Esetleg folyamatosan viseli, tisztesen. Mert holnap is ki akar nyitni.
Mindenki sajátosan értelmezte eme nemes intelmeket, láttunk már ennél vidámabb királydrámát is… Nos, Gyula becsukta az étlapot, zárta sorait. Józsi, a csepeli boltos felülvizsgálta tanácsát, lehúzta a rolót, s sem köz-, sem magánhaszontalan egyedek kedvéért sem nyitja ki a kaput. Micu pedig az igaz macskák álmát alussza a páfrányok alatt.
Hát ez nem sikerült valami vidámra, bocsássák meg nekem! Ajánlom figyelmükbe Gyula korábbi írásait szívderítésül, épp a napokban nevettem jót jóstehetségén az utolsó (2018.03.05) interjújában elhangzottak kapcsán Soros-birodalmi megjegyzéséről, Alex, mint trónutódló lehetőségéről… Hittük is, meg nem is… Ő pedig tudta. Tűpontosan, olyan éles logikával, amilyen csak az Ő kiváltsága volt.
Köszönöm, hogy kicsit velem borongtak, ígérem, nem teszek ilyet többé.
Az élet olyan, mint a zongora. Nehéz. Viszont állítólag viszonylag jó a hangzása.
Hallgassák a szép hangokat, lássák meg a gyönyörködtetőt, kedveljék a kedvelni valót: legyenek jól! Gyula mindig velünk lesz, a kávé is illatozik. Találkozunk még.
Öt éve eltávozott kollégánk nagy sikerű, Kávé mellé című PestiSrácok-blogja IDE KATTINTVA érhető el.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Szabó Judit
2023-09-19 at 23:20
Köszönet a megemlékezésért. Nagyszerű ember volt, korai halála nagy veszteség. Bár tovább hetett volna velünk egészségben, alkotó ereje teljében!
Carolus
2023-09-19 at 14:13
Szívből jövő és szívhez szóló megemlékezés, méltó Máté T. Gyula emlékéhez. Örülök nagyon, hogy másik sem felejtik, ahogy egész családunk sem. Hiányzik nagyon a tudása, bölcsessége, tűpontos meglátásai és az az intelligencia, ahogy soha nem bántóan karikírozta az azt érdemlőket. Nyugodjék békében! Őszinte részvétem a Feleségének és egész családjának.
Dávid Zsuzsa
2023-09-17 at 13:59
Kedves Máté T. Gyula tisztelők, talán nem árt tudniuk, hogy e megható emlékezést az ő felesége írta, akit ezúton is biztosítom szeretetünkről.
ila halo
2023-09-17 at 07:33
Sovány vígasz, de mégis jó tudni, hogy vannak még jó emberek, olyanok mint Ő volt… Ez a megható visszatekintés ad némi reményt, hogy vannak még igaz, jóbarátok, jóemberek… Ez tán Neki is örömet okoz odafönt…
Bàstya elvtàrs
2023-09-16 at 20:46
Sokszor eszembe jut, föleg hogy egy uj baràtsàg kezdett körvonalazodni. Sajnos màsképpen alakult.
Isten nyugosztalja.
Cuki
2023-09-16 at 20:15
Sokszor eszembe jut 🥲😞😢🥺
Dávid Zsuzsa
2023-09-16 at 19:20
Hiányzik Gyula. Mást mit is mondhatnék. Pedig nekem “csak” egy újságíró volt. De annak milyen? Felvidította a reggelemet. Írásán a kiváló stílusa, humora mellett átérződött mély embersége.
És akkor most belegondolok, kedves Rita az Ön veszteségébe, hiányérzetébe; s érzem, hogy jobb, ha inkább nem.
Isten adjon további erőt, vigaszt, célokat, értelmet a jövőhöz!
Gyulát szívünkbe zártuk. S tulajdonképpen Ön is ott van, Rita. Talán érzi.
khm
2023-09-16 at 19:18
Szép megemlékezés volt.
Sajnos már a mennyei kávé mellett írogat. Köszönjük,hogy volt.
sorry
2023-09-16 at 19:03
Legyen békessége, a családja találjon megbékélésre.
Netta
2023-09-16 at 17:03
Sohanem rántotta le a magyar nyelvet a sárba, nem káromkodott, nem gyalázott.
Mégis ütött.
Netta
2023-09-16 at 16:57
Ámen! Hiányzik az elegáns, szarkasztikus humora.
Orientál
2023-09-16 at 13:41
Máté T. Gyula egy nagyszerű hazafi és demokrata nem csak újságírót de elemzőt is elveszítettünk.
Janos Levai
2023-09-16 at 13:01
Gyorsan múlik az idő, de én sem felejtettem el Máté T. Gyulát, talán a feleségének kellett volna folytatnia az írást, mert azt érzetem, hogy van benne írói hajlam, nem is kicsi!
Gyula írásai mindig megérintettek, mivel nekünk szólt igazi humorral a hétköznapi” kis” embereknek a nagy átlagnak. Köszönjük Gyula, hogy a kávé mellé mindig kaptunk valami emberi melegséget és szeretetett, nem mentél el tőlünk csak helyet cseréltél egy másik dimenzióba!
Azoknak külön is köszönet akik itt meghatóan emlékeznek…
Lévai János 77!
peppermint
2023-09-16 at 12:38
Tul koran ment el. Remelem, nyugalomra lelt.
Dr. D. J. László
2023-09-16 at 12:09
Nagyon hiányoznak a személyisége, a gondolatai/meglátásai!
Nyugodjék békében!
Őszinte együttérzésem az édesapjával, Thürmer Gyula pártelnök úrral!
Zita
2023-09-16 at 12:04
Isten nyugosztalja.
2 ÉNAKI
2023-09-16 at 11:42
Máté T. Gyulát Isten nyugasztalja.Rendkivüli ember volt. Koran ment el közülünk,de emlékét örizzük. Köszönöm ezt a szép megemlékezést a PS nek.
Erika Kovalik
2023-09-16 at 11:30
A könny kicsordult. Nagyon szép írás, Máté T. Gyula egy jelenség volt és nagyon hiányzik. Sajnos már nagyon kevés az ilyen típusú újságíró.
Isten áldja Őt!!!!!!
Laci
2023-09-16 at 11:15
Mit lehet erre reflektálni? Honnan jött, hová tartott? Közülünk való volt(?)! Szerettük, emlékszünk rá.