„Kijelentette, hogy […] elérkezettnek látja az időt arra, hogy az emigrációval foglalkozó hivatalos szerveink fokozzák azt a bomlási folyamatot, amely jelen esetben az angliai emigrációnál is megindult. […] Közölte, hogy az említett irányba már tett is lépéseket.” Hegedüs Géza író ügynöki feladata a londoni magyar emigráció bomlasztása, megfigyelése volt. Ennek eleget is tett, még könyvet is írt a témában. Bár munkájával elégedettek voltak a hírszerzésnél, 1964-ben kizárták, mert hasznosabbnak vélték Magyarországon bevetni. Ezért javasolták átadását a III/III-nak. Hegedüs Géza rosszindulatú jelentéseket tett Ignotus Pálról, Faludy Györgyről, amúgy a Kádár-rendszer minden kiváltságát élvezte. Ma általános iskola viseli a nevét.
„1970-hez viszonyítva új jégkorszak felé csúszunk. Nyílt titok, hogy a magyarországi hatóságoknak ez sem elég. Bomlást és meghasonlást próbálnak szítani köztünk; vannak annyira tájékozottak, hogy ismerjék az ősi jelmondatot: divide et impera.”
Részlet Cs. Szabó László Még vagyunk című tanulmányából (1976).
Az ’56 „élményétől” megrettent, a Rákosi-rezsim „túlkapásaiból” okuló Kádár-diktatúra a forradalmat követő megtorlások után már nem igazán élt a nyílt elrettentések, bebörtönzések eszközével, helyette finomabb, de álnokabb módszereket választottak. Ilyen volt az állambiztonság által szinte tökélyre fejlesztett izolálás, megosztás, bomlasztás, amelyeket – ahogyan Cs. Szabó László is írta – már a Római Birodalom is olyan hatásos fegyverként használt.
Ennek a titkos sakkjátszmának sok-sok különböző figurája volt, a diktatúra vezetőitől, főkádereitől (bástyák) kezdve az állambiztonsági tiszteken (futók) és szigorúan titkos tiszteken (huszárok) át az egyszerű ügynökökig, társadalmi kapcsolatokig (gyalogok). Mindannyian tudjuk, ki volt a királynő (azaz a legveszélyesebb játékos), a játék nagy rajongója, a svábhegyi rózsadombi villájában krumplilevesét kanalazó Kádár János. Persze tekinthetjük őt a királynak, akkor a királynő szerepe az állambiztonsági miniszterhelyettesnek jut.
Ebben a sakkjátszmában Hegedüs egyszerű gyaloggá vált, miután 1961 (?)-ben hivatalosan is csatlakozott a hírszerzés csapatához. Az iratokból tudjuk, hogy nem írt alá, mert nem akarták „elrettenteni”, és mindenféle formaságok nélkül is megbíztak benne. Az író 1961 telén már beszervezett hálózati emberként érkezett meg Londonba, ahol a baráti látogatások, találkozások ürügyén felmérte a helyzetet. Első jelentését már ott, Angliában leadta, miután találkozott a londoni rezidentúra „Kárpáti” fedőnevű fedett tisztjével. Utóbbi egyébként a hírszerzéstől saját elmondása szerint kirúgott (valójában valószínűleg civil pályára helyezett) Kanyó András, aki később újságíróként, Berkesi Andráshoz hasonló propagandistaként dolgozott, majd kiadta emlékiratait. Itt olvasható vele egy tavalyi interjú, ahol a szokásos legendát ismételgeti: ő is végig a hazáért harcolt.
Kanyó többek között Mindszenty bíborosról és Horthyról is lejárató könyvet írt, utóbbit a néhai Népszabadság adta ki 2008-ban (!). Tehát: közel húsz évvel a rendszerváltás után az egykori Szabad Nép megjelentette egy kirúgott kommunista hírszerző könyvét. Kanyót Laczik Erika korábbi cikke tökéletesen bemutatja.
De térjünk vissza Hegedüshöz, a Kanyó százados által leadott jelentésben Ignotus Pálról esett a legtöbb szó, akit az irat – tehát Hegedüs, illetve az általa kifaggatott emigránsok – szerint sokan nem kedveltek. Ez természetesen örömmel töltötte el a hírszerzés embereit, hiszen a Rákosiék által hazacsalt, majd bebörtönzött szociáldemokrata író-szerkesztő 1956-os emigrálása után kiemelt célpontnak számított. Egyrészt izolálni, másrészt beszervezni, harmadrészt hazacsábítani próbálták, nagyrészt sikertelenül.
Ignotus Pálról csak rosszat jelentett
„Kárpáti” „Hargitai” (azaz Hegedüs) elmondása alapján ezt jelentette: „Cs. Szabó és Vajda >Krónikás< [Ignotus egyik állambiztonsági fedőneve – a szerk.] tevékenységéről beszélve megjegyezték, hogy Krónikás jellemtelen ember, tehetségtelen, de azért jól él.”
Hegedüs hazatérve újra jelentést tett az útról (Budapest, 1961. március 14.), ezúttal már itthoni tartótisztjének, Simon Gusztávnak. A dokumentum megerősíti, hogy Ingotus sem Hegedüshöz, sem annak régi barátaihoz – akikről az ügynök ugyanúgy jelentett – nem állt túl közel. Minden mondat Ignotushoz vezet, ez arra utalhat, hogy Simonék kiemelten felhívhatták „Hargitai” ügynök figyelmét az ismert emigránsra. Persze az is lehet, hogy kettejük – Hegedüs és Ignotus – között valami személyes ellentét is volt:
„Szabó Zoltán: iskolatársa és igen jó barátja Hegedüsnek. […] kb. 5-6 alkalommal találkoztak. Szabó elpanaszolta, hogy Ignótusz a többi irótársához hasonlóan őt is kifurta. Elmondotta, hogy idegennek érzi magát, igen nagy honvágya van. […] Szász Béla szintén igen jó barátja dr. Hegedüsnek. […]
Ignótus volt az aki őt is lehetetlenné tette.
Szász régi párttag, a Rajk ügyben le lett csukva, szabadulása után utlevéllel ment ki. […] Dr Hegedüs Géza a beszélgetés során elmondotta, hogy Ignótus két alkalommal kereste őt telefonon, közölte vele, hogy nem kiván vele találkozni. Ignótust egyékbént egy igen jellemtelen, erkölcstelen alaknak tartja, aki amit tesz azt egyéni érdekeiért és nem politikai meggyőződéséért teszi. […] Szász Béla elmondotta, hogy Ignótuszt az emigrációs körökben az amerikaiak emberének tartják. Az angol irodalmi körök nem rokonszenveznek vele. […]
Faludy György. […] határozottan a kinti irócsoport egyik szárnyához sem köti magát. Inkább a kettő között lebeg. Fő célja a minél több pénz szerzése. Hegedüs szerint egy mindenre hajlandó erkölcstelen, törtető, gátlás nélküli személy.”
Nem nehéz a sorok között olvasni:
Hegedüs gyakorlatilag azt a két emigránst húzta le a jelentésben (mindketten „erkölcstelenek”), akik a szociáldemokratákhoz tartoztak (jobboldali vagy annak vélt, tartott emberek nyilván szóba sem álltak Hegedüssel), és nem voltak hajlandóak kiegyezni a Kádár-diktatúrával. Azzal a rendszerrel, amely a nyaktörő, gerincroppantó sztálinista kezdet után már a kisebb-nagyobb megalkuvásokra, egyéni árulásokra, már a gerinc hajlítására épített.
Fokozni kell a bomlási folyamatot
Kifejezetten érdekes a következő jelentés (Budapest, 1961. április 7.), amely szerint az ügynök már partnerként viselkedik. Ötletei vannak: „Kijelentette, hogy véleménye szerint elérkezettnek látja az időt arra, hogy az emigrációval foglalkozó hivatalos szerveink fokozzák azt a bomlási folyamatot, amely jelen esetben az angliai emigrációnál is megindult. Helyes lenne, ha a velünk határozottan nem szemben álló és az otthon után vágyódó személyeket elkülönitenénk, esetleg meg is nyernénk, vagy szembeállitanánk az emigráció ellenséges részével.
Szerinte ennek érdekében fel lehetne használni ugy a hazai, mint a külföld számára megjelenő magyar sajtót. Ezen munkába a nemrég szerzett külföldi tapasztalatai alapján hajlandó lenne tevékenyen bekapcsolódni.
Közölte, hogy az említett irányba már tett is lépéseket.”
Bomlási folyamat. Leválasztás. Ezeknél a módszereknél tárul fel igazán a hazafiság ellen fellépő, internacionalista kommunista diktatúra aljassága: éppen honvágyukkal, hazaszeretetükkel akarta megfogni azokat az amúgy baloldali, jórészt egyszer már elárult (lásd: a korábban börtönbe zárt Szászt vagy Ignotust) embereket, akiket alkalmasnak láttak a kihalászására. Az öntörvényű Faludy Györgyről vagy a mind két oldal, mindkét szélsőség felől támadott, de a hazatéréshez szükséges megalkuvás kérdésében kétségtelenül karakánul viselkedő Márai Sándorról szó sem lehetett, annál inkább a lehengerlő esszéfejedelemről, Cs. Szabó Lászlóról (akinek hazacsábításában régi „ügynökhősöm”, Kutasi Kovács „Denoix” Lajos is részt vett) vagy az említett Szászról.
Hegedüs egyébként nem hetvenkedett, tényleg tett lépéseket. Még manipulatív, akár üzenetként is olvasható regényt is írt a témában, amelynek fülszövege árulkodó:
„A kötet harmadik regénye, az Idegenben az ötvenhat utáni angliai disszidensek körében, Londonban játszódik. A különböző korú és meggyőződésű emberek igyekeznek idegenben kialakítani új, tartalmas életformát. Van, akinek sikerül, van akinek nem. Van, aki felismeri, hogy tartalmatlan életet élni idegenben értelmetlenség, és akad, aki nem ismeri fel. Van, aki ezek közül hazatér, és van, aki nem.
Az író azonban Sörös Karcsit mutatja be helyesen ítélkezőnek, mert háromévi angliai tartózkodás után felismeri, hogy tervei, a nagy tanulmány, aminek megírására angol ösztöndíjat kíván szerezni, mindenekelőtt hazájához, Magyarországhoz köti őt s csak itthon van értelme nekiveselkedni a könyv megírásának.
S egy eseménydús szilveszteréjszaka után elhatározza magát a hazatérésre.”
Legyünk Sörös Karcsik, adjuk be a derekunkat!
Milyen más most olvasni ezt a szöveget. „Tartalmatlan életet élni idegenben értelmetlenség” –, legyünk Sörös Karcsik, akik rájönnek, csak itthon van értelme folytatni. Az Idegenben a Palota a hegytetőn kötetben szerepel, amelyet 1971-ben adtak ki. Azt is érdemes lenne felkutatni, ki, milyen szerv adott utasítást az írónak arra, hogy megírja ezt a regényt. Berkesi első műveit ’56-ról például a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg, megtalálható az ezzel kapcsolatos levelezés, az előleg-bizonylatok a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kutasi Kovácsnál is láttam, hogy külön prémiummal kecsegtették az emigrációt lejárató, befolyásoló regényéért (amit később egy másik emigráns is megírt), ez valószínűleg Hegedüsnél sem lehetett másképp.
Az ügynöktől azt kérték, hogy külön-külön jellemezze, értékelje az emigránsok, és a fontosabb szervezetek helyzetét. A fent említett jelentésben ezért is szerepel „A Magyar Irók Szövetsége Külföldön elnevezésü emigráns szervezetről alkotott véleménye:”.
„Szerinte az [emigráns] Irószövetség ma már nem számottevő, és egyes személyek részére csak pénzszerzési lehetőséget szolgál. Egyébként a Szövetség mai állapotára a teljes bomlás jellemző, és ezt helyes lenne a hivatalos magyar szerveknek is siettetni és a >romok alól< az érdemesebb embereket valamilyen formában céljaink érdekében megmenteni. Az Irószövetségnél sokkal veszedelmesebbnek tartja az u. n. Számüzöttek Penklubját. A Nemzetközi Penklub, – melynek a Számüzött magyar Penklub is tagja – megalakulásakor baloldali szervezetnek indult, ma viszont már egy teljesen jobboldali szervezetnek lehet tekinteni. Ebben igen nagy szerepet játszott Madariga professzor [Feltehetően Salvador de Madariaga író, diplomata – a szerk.] ténykedése, és politikai állásfoglalása. Madariga különösen 1956 után minden kommunista-ellenes személyt összeszedett és jórészt az ő ténykedésüknek tudható be, hogy 1958-ig megakadályozták és felfüggesztették a Magyar Népköztársaság Penklubjának ténykedését. […] Az ő tudomása szerint a Számüzöttek Penklubjának az alábbi személyek a vezető tagjai: Ignótus Pál, Tábori Pál, Aczél Tamás, Méray Tibor, Pálóczi Horváth”.
Vagyis az „ellenséges”, amúgy baloldali értelmiségiek.
Javasolták átadását a III/III-nak
Bár Hegedüs munkájával elégedettek voltak, 1964-ben mégis kizárták a hálózatból. Az ok egyszerű, mivel viszonylag keveset utazott, és volt elég emberük a londoni emigráció körül, úgy látták, hogy a III/III jobban fel tudja használni itthon.
„>Hargitai< fn. Ügynök eddigi munkáját értékelve megállapitottam, hogy a foglalkoztatása osztályunk hálózatában már nem indokolt. A bennünket érdeklő emigrációban élő személyeket feldolgozta, évenként egyszer utazik külföldre, ami az állandó foglalkoztatást nem teszi szükségessé. […] Ugyanakkor >Hargitai< jó lehetőségekkel rendelkezik az itthoni irodalmi körök felé folytatandó elháritási feladatok elvégzésére. Javaslom átadását a III/III. Csoportfőnökségre.” – írták az 1962. december 13-án készült jelentésben.
Sajnos a folytatást nem ismerjük, mivel a III/III-as iratok ebben a III/I-es dossziéban nyilván nem szerepelnek. Ismerve beszervezésének könnyed menetét, készséges hozzáállását, ha felkérték, valószínűleg a III/III-as ajánlatra sem mondott nemet. Hírszerző BT-dossziéját ekkor le is zárták (a munkadosszié most még nem ismert, ill. kutatható), hivatalosan 1964-ben zárták ki, a zárólapon még hozzáfűzték:
„Titoktartási nyilatkozatot kérni >Hargitai<-tól nem szükséges.”
Azt hiszem, értjük miért. Azt viszont kevéssé: miért is viseli egy iskola ma is az írótársait kiárusító ügynök nevét?
Artur
2017-11-19 at 17:17
Ja, még egy nagyon nagyon rossz hírem van, az öntudatos, haladó, toleráns, az idegeneket, romákat, másokat, melegeket szerető feminin baloldalnak, a mai ellenzéknek. Hát kérem. Orbán bizony cigány. S zsidó! Beszéltem olyan idősebb tanárnővel, aki esküdött, ő tanította is. Jó gyerek volt, szorgalmas és tiszta, pedig felmenői cigányok és zsidók. Külföldön azt is mondta Orbán, fel is pofozná édesapja, ha valaha is letagadná zsidó származását. Szomorú, nagyon szomorú, hogy csak mi, a maradék magyarok nézzük egyedül azt, hogy hová megy, s nem azt, honnan jött. Mi jobboldali szörnyek nem törődünk származásával. (Lehet, ezt még nagyon megbánjuk, de mi már csak ilyenek vagyunk, horthysták, fasyszták, magyarok.)DE MAGUK? Hogyan vádolhatják Orbánt a Fideszt, Lázár Jánosokkal, s Elsimonokkal,stb, hogy a Fidesz lenne antiszemita?
Az is furcsa, maguknak szabad cigányozni szegény Orbánt, románozni az erdélyi magyarokat. De mi nem mondhatjuk el szabadon, hogy nem kérünk muszlim vad afrikai s szír hordákból. VEGYÉK TUDOMÁSUL, AMIKOR MAGUK SOROZATBAN ORBÁNOZNAK, MAGUK ANTISZEMITÁK, S CIGÁNYOZNAK IS.
Névtelen
2017-11-19 at 16:57
Artur – az Orbán családról is tudni kéne az igazat ! Ha nincs 1990 most mszmp-és fejér megyei első titkár lenne a nemzetvezető.
Artur
2017-11-19 at 17:09
Nosza rajta! Mondják el az igazat Orbánról is! Az, hogy korrupt és hazug, nem érv. Minden politikus ezzel vádoltatott, amióta ember él. Ha tudják róla, régi libsi vád, jelentett volna, azt Önök régen a nyilvánosságra hozták volna. Hiszen maguknál vannak a dokumentumok. Már, ami maradt.
Gyurcsány jobban benne van a vörös iszapban, hiszen éppen az a Mellár Tamás, kivel összebútoroznak, ha igaz a hír, mesélte el. Telefonáltak neki, „gyurcsány elvtársat át kell engedni.” Mellár mondta el, a tévében, hogy mindenkit ki kellett küldeni gyurcsány vizsgájáról. NE LEGYEN TANÚJA SENKI,mennyire hülye is volt, mindig, mindenkor. Azt is Mellár mesélte el, hogyan jelentette fel gyurcsány egyetemi társait, MÉG ARRA IS FIGYELT AZ ÖNTUDATOS BÖSZME, HOGY A VELE ÖSSZEKÜLÖNBÖZŐ VOLT EGYETEMI TÁRSAIT, AKIK VIDÉKRE MENTEK, MÁSHOVÁ, ONNAN IS KICSINÁLJA SIETVE. FELHASZNÁLVA ÖSSZEKÖTETTÉSEIT.
Na most Mellár Tamásnak csak hisznek! Most a maguk embere lett! Sok szépet nem mondott a gazdag vállalkozó sem Gyurcsányról, aki valamiért aztán ígérte, visszamegy nyugatra, de mégis maradt, s ellenzéke lett Orbánnak ő is. Gyurcsány az öregebb, Orbán a fiatalabb, a kisebb. Orbán kevésbé lehetett vad komcsi, mint maguk.
Artur
2017-11-19 at 14:13
„
röpülni akarok veled, túl mindenen, túl rohadt életünkön és rohadt társadalmunkon.”
Nem élhettek természetesen, egy beteg, természetellenes világban, s a színház levegő megöli a tisztaságot és a romlatlanságot. Latinovits többet tudhatott már, a testi betegségéről Ruttkainak, Darvas Iván írja, ők is tudták, gyakorlatilag az egész Víg haldoklik szó szerint is, de főleg a horvais, várkonyis, martonlászlós tudatukban. Az „özvegy” Ruttkai ezért fogja az egyik sorstalan darabban a meztelen Hegedüs D. Gézát mosogatni. Egyenes az út, a mai király tevepárduca kör Lillácskájához. A madarak jönnek, mennek musicaljainak már köze nincsen a drámához, egyre lejjebb s lejjebb mennek, egy dob utcai kör s lelkiség bánya mélységű útvesztőjébe. Furcsa módon Sarkadi Imre, vagy Soós Imre is önkezével vet véget életének. A legvidámabb bolsevik Magyarország, inkább Jó estét nyár, jó estét szerelem, mint év végi modoros, pufajkás boldog új évet kívánó, felvonulós, tűzijátékos világ. Veri az ördög a feleségét.
Latinovits is korának gyermeke. Ha valaki sarazni akarja, azonnal találhat filmrészletet, ahol öntudatosan tapsol a többiekkel HOfinak, ennek a kommunista féregnek viccein. Nagyon hamar azonban haragban lesz a világgal, jóvátehetetlen. Bizonyára használja kora szóhasználatát, a nómenklatúra ezt követeli. (Ezért utólagos hazugság az önfestő ripacsok részéről, amikor ők megmondták Aczélnak, hogy Aczél úr, igy meg úgy. Ez vicc. A legbátrabb közöttük, a népszabadság főszerkesztőivel perben álló Fekete Gyula is elvtársazza, még Rényi Pétert is, az első év, amikor az új népszabadságos vezért úrnak nevezi, 1987. Előtte nem. Ilyen apró részletből láthatja bárki, hazudik az illető, vagy nem.)
Hegedüs Gézát eddig sem olvasott senki, főleg nem a komcsi időszakról szóló lamentáló emlékezéseit, regényféléit. Most már senki nem fogja, könnyebb utolérni a hazug embert, a besúgót, mint a sánta kutyát.
Bacsóról s Makkról is érdemes lenne tudni az igazat. Darvas Iván? Gábor Miklós viselt dolgai sem maradhatnak titokban. Érdekes lenne az is, hogy a hivatalos feljelentgetései mellett, milyen valódi viszonyban volt a mindenkori párthatalommal, az ördöggel, akinek aczélappelgyörgy a neve. S Aczél, ki is volt, még 44 előtt? Boldizsár Iván, Ortutay Gyula, S. Zoltán. Major Tamás Beck Judit, stb…
Szabo Ferenc Laszlo
2018-03-11 at 15:35
Az irasod vegehez szolok hozzä… Aczel senki sem volt 44 elött. Egy fuvaros fia, akit az anyja beadott a Fasori Zsido ärvahäzba,miutän az öreg Appelt elvitte az Alkohol. (Eldobta a gyareket, hiszen “csak” felärva volt.) Hegedüs Gyulät ma mär senki sem olvassa, de 20 even ät 80 ezres peldänyszämban jelentek meg az ifjusägi müvei. A közkönyvtärak ma is tele vannak Hegedüs könyveivel. Antikvärium nem veszi ät a könyveit. Ortutay Gyula egy rendes fiatalember volt 44 elött. Szegedi, de inkäbb szabadkai, korän felärva lett, s mint szegedi egyetemista Mora Ferencnel kosztolt vasärnaponkent. (Ilona asszony csodälatosan fözött, szakäcskönyve eddig több mint 10 kiadäst megert.) Major egy szemet alak volt, Neked nem kell bemutatni, gondolom. Erdekes: mindenki azt hiszi rola, hogy zsido! Nem az volt.
Gáspár Anett
2017-11-19 at 13:58
Matyas Nagy · Külkereskedelmi Főiskola(fb)
Hegedüs kiadta az A magyar irodalom arcképcsarnoka című kétkötetes munkáját, amelyben minden író életrajzát a származásával kezdi. Kvázi szerinte egyikük sem volt magyar.
Szabo Ferenc Laszlo
2018-03-11 at 15:16
Egy Gerö nevü törtenesz mär azt is kinyomozta es közölte az ES-ben, hogy az Ärpäd-häzi kirälyok nem is magyarok voltak… Hegedüs nem irt ilyesmit, hogy “nem volt magyar”, de kerülte a “magyar” szo leiräsät. (Kiveve a cimet) Ugyanakkor minden jelentektelen tollforgatora kiterjed a figyelme, ha az zsido szärmazäsu. Lapozz csak bele az 1967-es, häromkötetes Magyar Eletrajzi Lexikon-ba!
Artur
2017-11-19 at 13:53
Erről a gyönyörű tisztaságú emberről azt is jelenthette valamelyik édeske szabóoszkár, hegedüs, de géza, vagy emdzsipi, hogy később, mivel hiába könyörgött éveken át Évájának, az elutasította a gyermekáldást! MINDEN DIJÁT, EGÉSZ SZÍNHÁZI ÉLETÉT, EREDMÉNYEIT ODAADNÁ, HA LEHETNE KÉT KISGYERMEKE!! Milyen angyali tisztaság kellett ehhez a Ruttkai Évához! Széchenyi volt ilyen idealista, tiszta szép ember. S Latinovits, ahogy bolondul… Egyre jobb ember, s még jobb ember lesz. Tüdőre kapta szegény romlott Éváját, s ő lett égi lajtorjája, a sötét marxizmusban tévelygő, borongó, vak életet élő ösztönállati múlttal rendelkező velejéig romlott asszonynak! MICSODA MÚLTJA VOLT EZZEL A ROTHADT GÁBOR MIKLÓSSAL? „ők mind együtt,
Ők mind e többi rongykereskedővel,
Ez únt fejek – s e megkorhadt szívekkel,
Rossz szenvedélyek oktatóival
Ők mind együtt – a jók a rossz miatt –
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?”
Gábor Miklós becstelen ember. R.Mari kisiklott élete,sorsa, lénye, korai halála, alkoholizmusa, a mai tevekörhöz hasonló, szerintem jellegzetes marxista nemtelen együtt vonaglásaik, mint a mérgeskigyók Kanadában, vagy a hüllő, kétéltű békák promiszkuitása, hideg borzalommal tölthette el Latinovits-ot is. ÉRDEKES, MENNYIT TUDOTT EZEK BORZALMAS ELŐÉLETÉRŐL, S MENNYIT SEJTETT SZEGÉNY, buta keresztény magyar feje. Mennyit tudhatott.
10 évvel későbbi levelében is könyörög Ruttkainak, hagyjanak ott mindent, éljenek emberi életet, kezdjék újra! A kádárizmus fénykorában, abortusz Gyarmati Fannik öntudatos feminista önkényuralmában, erre képtelen volt Ruttkai Éva. Ennyit azért nem ért neki a dolog. Latinovits szinte hozzá öregedik, döbbenetes, hogy 45 éves, amikor a vonat alá kerül. Külön rejtély, HOGYAN ENGEDHETTÉK EL ELLENŐRZÉS NÉLKÜL, amikor utolsó filmjei forgatásain már teljesen befelé fordult, senkihez sem szólt. (Meg tudom érteni.) Jelenet, csapó, vége, vissza taxiba, vissza a diliházba. Óriási adag gyógyszerek mellett, miért hagyták a ködszurkálót egyedül? Hogyan képzelték, ráadásul Trianon napja közeledvén, ráadásul József Attila, a másik bolond. Még mi kellett volna ahhoz, hogy ez a sok sunnyogó várkonyis, vámoslászlós, ocsmány horvais világ, valamiben is aggódjon érte, vagy tegyen is érte valamit? Tudják maguk, ki volt a Ruttkai Ottó, a sógorféléje? Ha még kamasz fejjel, a valódi utcalányt veszi el, ez a tiszta lélek, még azzal is jobban járt volna, mint a sötétségben homályban élő sorstalanok között. EGYSZERÜEN NEM ÉLHETTE TÚL EZEKET, A SZERELEM FÉLELMETES ERŐ. Irigylem a fiatal kutatót, hogy ha kedve van hozzá, megtudhatja, akkor mi az igazi szerepe Mezei Máriának, vagy Dajka Margitnak? Róluk mit jelentettek, s mit tettek vajjon ők, az egyre nehezebb s kibírhatatlanabb zseni életéért.
Mami
2017-11-19 at 13:50
Az ilyen kőbunkó, fröcsögve gyűlölködő Héderektől mentse meg a jóisten a magyarokat!
graycivil
2017-11-19 at 13:31
Bocsi, most a NERezsim módszereiről beszélünk? 🙂
Mark
2017-11-19 at 21:55
nem arrol nem beszlni szoktak hanem nonstop hazudozik az un ellenzek ezeknek az erkolcsi hullaknak a haverjai es csaladtagjai akikrol a cikk is szol
Artur
2017-11-19 at 13:20
Mikor fognak szobrot emelni emdzsipinek? Esetleg egy lmbquest tevekör színház is felvehetné „tiszteletreméltó” nevét. A tolerancia jegyében.
Visszatérve Máraira, Szőnyi Zsuzsa írja, nem érti, miért zárkózik el mereven s teljesen Márai a Karinthy gyerekkel való találkozástól. Én véletlen értettem meg, 1951-es írószövetségi párttaggyűlési jegyzőkönyv. Kiadták könyv alakban én megvettem. Mit olvasok a könyv közepén? Márait vadul s elszántan, habzó szájjal szapulja Karinthy Ferenc. HONNAN TUDJA EZT MÁRAI A SZÁMŰZETÉSÉBEN ? Onnan, hogy gyakorlatilag minden magyarul megjelent könyvet megvásárolt, el is olvasott. Még a világ végén is, megrendeli például a Puszták népét, (tele van hazugságokkal, Illyést hazaárulónak tudja, s nem áll vele szóba, soha!), s két hét, a postás hozza ki neki a megrendelt példányt. Hihetetlen, de igaz! Márai ezért NEM ÁLL SZÓBA SAJÁT TESTVÉRÉVEL SEM, AMIKOR AZ KEZEL, HAZAJÖN S EGYÜTT FORGAT A GAZEMBEREKKEL, KÁDÁRÉKKAL. Talán még Gábor Miklósnak is megbocsátana, de az öntudatos moszkovita sémi bolsevik Gábor lesz gőgős hozzá. HÁLA ISTENNEK. Radványi elemi összefüggéseket sem ért meg, minden tiszteletem mellett,az az igazság, Márai tényleg felülnézetben van, filmhez ért, de nem író, nem vátesz, nem a nemzet őrlelke. Márai tényleg őrszem.
Cs. Szabó is társutas lesz, Faludy pedig pederaszta aljas kis féreg csupán, komcsi az is, benne van a Prohászka szobor döntögetésében, remélem jól emlékszem, a farkastorkú nyomorék károlyimihály biztatja őket erre. Faludy még böszme is, röhejes volt, amikor Faludyt három püspök temette. De. Egyik sem olvasta! Hiszen maga dicsekszik el vele, éppen az araboknál gyakorolgatták a seggbekxkit. Sosem értettem, hogyan mosakodnak ezek? Megint egy ötlet a baloldalnak! Nevezzenek el iskolát, a tudatosan nemteleneknek, vagy azoknak, akik még nem tudták eldönteni, fiúk-e, vagy leányok.
Faludyról. (Röhejesek a meztelen fotói az öregnek, egy alibaba külsejű kampósorrú hidegiszony varázshegyi boszorkánnyal. Igazi szerelme egy angol volt ugyanis. Egy angol férfi.)
Visszatérve az aljas Hegedüs Gézákra, s a D. Gézákra. M.G.P. igen sokat ártott Latinovits-nak. Nem oly régen került elő egy Latinovits levél, a Ruttkai Évához. Érdemes idézni.
„
Gyönyörűm, kis szívem, boldogságom, végre megkaptam azt a leveledet, amire vártam, – persze jobb lett volna mindent előbb, józan őszinte komolysággal megbeszélni. Mert természetellenes és lehetetlen helyzetemben ez a józan komolyság szükséges. Most már mindegy.
Nagyon szép levelet írtál, talán a legszebbet, amit valaha kaptam tőled. Boldoggá tettél megint az egyszer, bár sokat gyötröm magam az elátkozott város miatt. (Szeged.) Nyilván ez is jó valamire. Remélem, legalább Neked jó lesz valamire, nekem borzalmas, mind Gyula, mind Szeged. De Te mindig “csinn”-be viszed a labdát, ha szabad most már footballkifejezéssel élnem. CSAK AZT KELL MEGÉRTENED, HOGY ÉN HISZEK A TE BECSÜLETEDBEN, TISZTASÁGODBAN – VISZONT FÉLTÉKENYSÉGEK BECSTELENSÉGÉBEN IS HISZEK. TEHÁT G. ÚR (GÁBOR MIKLÓS – A SZERK.)ÍZLÉSTELEN BECSTELENSÉGE UNDORÍT EL, AKI SZEGEDEN MINDIG ELJÁTSSZA A MARTYR SZERELMES CSALÁDFŐT. EZ SAJNOS IDEGESÍTŐEN HAMIS ÉS RAFFINÁLT – KÖVETKEZÉSKÉPP BECSTELEN; MINT A SZÍNJÁTSZÁSA; MINT AZ ÉLETE. HÁT EZÉRT VOLTAK A LÓFXSZOK.
Mehetett volna vonattal. Csak téged mindenbe bele lehet vinni, hogy kénytelen legyél nekem hazudni. – Ennyit erről. Eddig Békéscsabán laktam és próbáltam, tegnap este jöttem át Gyulára lakni, és most már csak itt vannak próbák. Stefanik elrémít a színjátszástól. Mindegy, le kell nyelni még ezt az 5 napot. Több is veszett Mohácsnál. Mára sikerült részben kirekednem, Gyulai Ibusz-szobám nagyon jó, ma végre aludtam vagy 11-12 órát, mert a békéscsabai hőségben és zajban sokat szenvedtem. – Remélem, Kovács Jancsi átadta a levelemet.
Jó lenne, ha át tudnál jönni 24. után! Pihenj sokat, vigyázz a lábadra, az egészséged többet ér Szegednél és az egész barom ünnepi játékoknál. Én a magad teremtette helyzet miatt nem mehetek Szegedre, és ezért nem is akarok odamenni. Remélem ez lesz az utolsó ilyen szituáció életünkben!? Drága mindenem, kimondhatatlanul várlak és szeretlek. Kívánlak, vágylak. Kérlek ne mutogasd sokat rossz fürdőruháidban a melledet! Mert egyszer tényleg én öllek meg! Gondolatban most végigtapadok rajtad, nyári verejtékünkön, röpülni akarok veled, túl mindenen, túl rohadt életünkön és rohadt társadalmunkon.
Az élet szép, Neked hiába magyarázom, Tőled tudom. Strandon ülök egy elhagyott asztalnál, ugyanaz a nap süt rám, mint rád Szegeden és az égető csókú és tűzforró szerelmű tűhegyes napsugarakban én ölellek, én csókollak, én akarlak égetni. A nappal üzeni a föld, hogy kívánja ráborulj. Rámborítsd lányos lágyságod és férfiszenvedélyed.
Szeretlek jobban, mint az első perc csodálatában, 6 éve Miskolcon. Jobban csodálkozom, magadon-magamon, életünkön és a szép boldogságon, mint szerelmünk harmadik percében a vonaton. Szerelmem erősebb, mint az elmúlt hat év nyoma, terhe – és ha rádfekszem könnyebb a világ a sugárzó égnél, mikor felhőivel és kékségével ránktelepszik. Szerelmünk a világ. És én úgy látom a világot, amilyen a szerelmünk. Emlékezzél! És átlátod, én átölellek, és most én is megbocsátok Neked mindent, mint ahogy Isten nekem is megbocsátja, ha bántlak.
Kelt: Gyula, 1966. 07. 21.”
Szabo Ferenc Laszlo
2018-03-11 at 14:48
Jol irsz Artur, es sok mindent tudsz. Örülnenk, ha az irasaidat megfesülned es kötetbe rendezned!
KARY
2017-11-19 at 12:54
Balliberális oldal ma is és örökké bomlaszt ,mindig a külföldi idegen hatalmasok érdekeiket ,talpnyaló hazaárulókként teljesítik.Mint a Kommunista-ISZ megyei titkárból lett ,mert jókor voltak ,pontosan loptak ,szerintük jó helyen.Ahogy Gyurcsány a hazug lopásaik ellen tüntető népbe lövetett. Most a Soros milliárdos bandája ezekkel teszi az EU-t így hazánkat is tönkre.
Artur
2017-11-19 at 12:03
Sajnos, sikeresen működtek! Lásd Cs. Szabó esetét, a végére már teljesen kezel a kádár rendszerrel, éppen akkora, amikor mondjuk Fekete Gyula már-már elviselhetetlen teher kezd lenni Kádáréknak. Éppen most olvasom az Európa öngyilkossága kötetben, MEGSÉRTÖDÖTT A POLITIKAI PÁRTBIZOTTSÁG 84 oldalon. Itt utólag már a kezébe kerülhetett(2007 körül) az eredeti jegyzőkönyv. Miket mondanak róla, maga kádár, aki persze nem olvasta, de „tudja” demagóg. Vagy a többi lator, hogyan rúg belé Aczél, s idéz tőle olyat, amit ráadásul soha nem is mondott. Az aláírók 23 vannak, a párttag aláírók sietve visszavonták, jelezték nem értenek egyet a tartalmával, annak a nyílt rövid értekezésnek, amit az akkori közélet összes szereplőjének elküldtek. Illyés majd sietve kihátrál innen is, amikor rapportra kell menni, egyedül egy Nagy Gáspár nevű ember marad Fekete Gyula mellett. (Remélem, nem keverem a különféle eseményeket.) Azért nem tudják eltüntetni, mert ügyesen a főrabbiktól az egyházak vezetőin át, minden szerkesztőségbe, s az Írószövetségbe, hazafias népfrászba, mindenhová elküldték a 100 év, rövid kivonatát. Cáfolhatatlan s a Pártot nevezi meg felelősnek, mint egyértelmű vezető erőt.
Az aláírók között Illyés, s olyan nagy nevek, mint Sinkovits, Balczó András és Kósa Ferenc! CSAK ÉRDEMES LENNE TUDNI, MIT JELENTETTEK RÓLA A MINDENKORI EMDZSIPIK, Molnár Gál Péterek, Hegedüs Gézák.
ENGEM KÜLÖN ÉRDEKELNE, AZ ALÁÍRÓK KÖZÖTT KIK VOLTAK, AKIK AZONNAL VISSZATÁNCOLTAK, S JELEZTÉK, ŐK NEM. Nem kerültek a „hőzöngő” faragatlan Fekete Gyula uszályába. Kádár még azt is mondja, beszélni lehet, de sajtóba nem mehet le. Erre egy Sarlós István azt mondja 10 éve is próbálták rávenni Fekete Gyulát, változtasson. „egy betűt sem volt hajlandó!”
Jellemző, hogy Kádár sosem olvasta el Fekete Gyulát. De „tudja”, hogy demagóg s nincsenek megoldásai!! Csak neki vannak, főállású anyaságtól, a gyesig, fizetés s nyugdíjjárulék a gyermekek szüleiknek is adhassák azt az összeget, nem tudom felsorolni az összes javaslatát, de azt tudom, nincsen olyan javaslat népesedés ügyében, ha az jó. Hogy ne Fekete Gyula legyen az ötletgazda.
TALÁN VÉGRE MEGÉRTIK, MÁRAI MIÉRT VIGYÁZ ILYEN KÖVETKEZETESEN A TÁVOLSÁGTARTÁSRA EZEKKEL. Majd elmesélem, miért nem állt szóba Karinthy Ferenccel sem, a cinivel.
Károly
2017-11-19 at 11:31
Sólyom nekik dolgozott,dolgozik vagy zsarolták????????????????
A Kormány miért csinál magának konkurenciát azzal, hogy a polgárikörök és a cicvilszervezetek vezetői csak a volt hálózatok tagjai lehetnek????
Nem tűnik fel, ez a nemtörődömség következménye, nehezítik a Kormányprogram sikerét, illetve e körök és szervezetek vezetői hangoztatják, a feladatra alkalmatlaságuk esetén a “Kormány a hibás”stb.
Többen feltünnek soros emberei, megbízóiként.
Így fordulhatott elő, az egri, volt magyar-amerikai nagykövet-asszony kétes ténykedése is.
(pl. mMiért felejtette el tájékoztatni Miniszterelnök Urat Sorosegyetemmel kapcsolatban???)
(pl. kiemelten Eger,stb.stb)
Artur
2017-11-19 at 13:01
Sajnos igaza van.
Gáspár Anett
2017-11-19 at 11:04
Még van Szamuely (népirtó, tömeggyilkos), Lenin utca is.
Aladin
2017-11-19 at 10:57
Hülye Héder, te elvtársozol szemét kommunista fajzat.
Takács Zoltán
2017-11-19 at 10:49
“Rendszerváltó” miniszterelnökök pórázon c. könyv kötelező olvasmány!!! a hálón feltöltve
sándor
2017-11-19 at 10:44
Ha a cikkben is annyi valóságtartalom van mint Kádár lakhelyét illetően, akkor….csúsztatások, feltételezések-de ne ítélkezz hogy ne ítéltess.Minden valamire való hazugságnak,lejáratásnak, karaktergyilkosságnak, összenyálazásnak kell legyen valóságalapja.
Gáspár Anett
2017-11-19 at 14:21
A dokumentációk alapján írt dolgozatban csak akkor lehet hamis adat, ha az eredeti dokumentumban is az szerepel. Amúgy a Rózsadombon, a Cserje utca 21-ben élt Kádár.
Kapolyon is élt nevelőszülőknél.
1918-tól 1927-ig a Városház utca 4. szám alatti Teleki-bérház félemeletén töltötte gyermekéveit
.A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagjaként 1927-től 1931-ig már a Vasvári Pál utca 6. szám alatti kétemeletes, klasszicista stílusú bérház egyik udvari lakásában élt. 1931-ben költözött át a Dob utca 10. szám alatti kétemeletes Birly-bérház földszintjére.
A Jókai tér 7. szám alatti háromemeletes bérház földszint 5-ös számú lakásában is élt, majd Budapest ostromakor már egy Hungária körúti ingatlanban.
Télen-nyáron meg Aligán is laktak. 😛
Mark
2017-11-19 at 21:52
Ne maszatolj ne probald a kutato hitelesseget tamadni mert olcso truk hulyegyeeknek, ott a tema gyerunk cafolj allitasrol allitasra mondatrol – mondatra, ha tudsz.
Ha nem, akkor talan azert veded a vedhetetlent mert erintett vagy az ugyben, talan valami rokon, leszarmazott, az ugynoke vagy a gazdie?
magyar
2017-11-19 at 09:56
Nagy LAJOS . lEVETTED MÁR a munkásőr zubbonyt. Kádár komcsimaradvány.