Pesti Srácok

Kurd terroristát pátyolgat a Helsinki Bizottság „politikai üldözöttként”

Kurd terroristát pátyolgat a Helsinki Bizottság „politikai üldözöttként”

A Soros György által támogatott Helsinki Bizottság inkább hisz a magát politikai üldözöttnek beállító Hasan Kilicnek, mint a hivatalos török bírósági ítéleteknek. Az iratok szerint a kurd férfit terrorizmussal kapcsolatban ítélték el. A török hatóságok rajta kívül még két Kilicet köröznek – írja a Magyar Idők.

A Helsinki Bizottság által felkarolt, Törökországban terrorizmus miatt két ítélettel is sújtott Hasan Kilic állításait az üldöztetéséről semmi sem támasztja alá. Sem hivatalos irat, sem tanú nincs az általa elmondottakra, míg az ítéletéről és arról, hogy körözik, mert katonaszökevény, hivatalos iratokat kapott a magyar hatóság. Ugyanakkor a török csendőrség terroristákról közzétett körözési listáján Hasan Kilicen kívül még két Kilic szerepel. Az emberjogvédő szervezet által védett Kilic a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál tett meghallgatásakor is számtalanszor utalt rá, hogy a kurdok közül csaknem mindenki a Kurd Munkáspárt (PKK) tagja, fegyveres harcokban vesz részt, és az ő testvérei is voltak már börtönben emiatt.

Mint azt korábban a Magyar Idők megírta, a kurd férfi migránsként, hamis iratokkal szökött Magyarországra 2006-ban, ám a terrorizmussal kapcsolatban elítélteket a nemzetközi jog nem tekinti politikai üldözötteknek, és így őket nem illeti meg a menedékjog sem. Ezért is utasították el a hazai hatóságok Kilic erre vonatkozó kérelmét 2006, 2007, 2009 és 2011 után 2015-ben kétszer is.

A Helsinki Bizottság azonban felkarolta a terrorizmusért elítélt férfit, és elérte a bíróságnál, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal új eljárást folytasson le.

PestiSracok facebook image
A Kurd Munkáspárt egyik milicistája (képünk illusztráció); Fotó: AFP

Hasan Kilic elmondása szerint ideérkezése után Ausztriába ment tovább, ám az osztrák hatóságok visszatoloncolták Magyarországra. Állítja, politikai nézetei miatt üldözik hazájában, a családját rendszeresen zaklatják, és rá is több év börtön várna, ha visszamenne Törökországba. Ez utóbbi igaz, hiszen egy korábbi menekültügyi eljárásban megküldött értesítés szerint a török hatóságok azért adtak ki ellene körözést, mert a kötelező katonai szolgálat elől megszökött, és emiatt 3 éves börtönbüntetés várna rá. Kilic a 2016-ban lefolytatott eljárás során előadta, hogy 1974-ben született, 1990-ben lett a PKK tagja és gerilla, ami olyan harcost jelent, aki a hegyekben harcolt. Ő egy iraki kurd PKK-s táborban, közel a török határhoz, politikai és fegyveres kiképzésben részesült.

Állította, 1994-ben a török kommandósok úgy fogták el őt, a bátyját, Ömer Kilicet, valamint még 25-30 embert, hogy nem követtek el semmit, s azért verték meg és hurcolták el őket, mert kurdok. A rendőrségi fogdában kínozták őket, majd őt 3 hét után hazaengedték, a báty-ját pedig 36 év börtönre ítélték, mivel magára vállalt mindent. A meghallgatását végző ügyintéző elé tette a török bíróság ítéletét – amelyet a Magyar Idők a múlt héten ismertetett –, mely szerint őt, Hasan Kilicet ítélték több mint 13 év börtönre, és a bátyját engedték el. Erre Hasan Kilic zavarba jött, hogy nem is érti az ítélet szövegezését, rosszul fordították, majd azt mondta, hogy az ítéletben valószínűleg felcserélték a nevüket. A verdiktből kiderül: Ömer Kilic ellen a bíróság mellőzte a büntetés kiszabását, mivel a PKK szervezetéből önként kivált anélkül, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna.

A törökországi ítéletek szerint Hasan Kilic egy PKK-s kurd terrorista, aki gazdasági célból szökött Magyarországra. Az eddig megismert iratok szerint a hatóságokat megtévesztve azt állítja, hogy politikai üldözött volt Törökországban, és hogy ő soha semmilyen fegyveres vagy terrorcselekményben nem vett részt.

Magyar Idők; Vezető kép: helsinki.hu

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!