Az ügyészség befejezte a hat éve egy rendőrautóban elhunyt Welsz Tamás vállalkozó ügyében indult nyomozást – tudta meg a PestiSrácok.hu. Noha a Welsz-ügy hatalmas közéleti-politikai botrányként robbant be 2014 tavaszán, a hatóság által elővett emberek között nem található közszereplő, ismert vállalkozó vagy politikus. Ez alól egyetlen kivétel az MSZP egykori alelnöke, Simon Gábor, akinek a külföldön rejtegetett százmilliói miatt kellett bíróság elé állnia. Persze túlságosan neki sem kell izgulnia, hiszen a vádemelés után három és fél évvel még elsőfokú ítélet sem született, a koronavírus-járvány miatt pedig – a Fenyő-, a Vizoviczki-, vagy a Quaestor-ügyhöz hasonlóan – várhatóan ősszel fog folytatódni a pere. Arról nem is beszélve, hogy Simon már kicsengette a 120 milliós adóhátralékát, így büntetése korlátlanul enyhíthető. Külföldi vagyona forrását azóta is homály fedi, mivel a pénz eredetét nem sikerült felkutatnia az ügyészségnek. Simon pedig erről azóta is hallgat.
A PestiSrácok.hu információi szerint befejeződött a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) a Welsz-ügy vizsgálata, már egyetlen gyanúsított ügyében sem nyomoznak, aki ellen tudtak, vádat emeltek, igaz, csupán közokirat-hamisítás bűntette miatt, így az érintettek többnyire meg is úszták pénzbüntetéssel. Ellenük a 2014. március 20-án öngyilkosságot elkövető (?) Welsz Tamás vállalkozó érdi házában talált hamis útlevelekkel és egyéb iratokkal kapcsolatban indítottak évekkel ezelőtt eljárást. A vizsgálódás eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozott, ám a Legfőbb Ügyészség 2016 februárjában, két év után a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) bízta meg a nyomozás folytatásával, igaz, akkor még milliárdos pénzmosást, illetve költségvetési csalást is vizsgáltak az ügyészek. A NAV-hoz tavaly májusban hét személy költségvetési csalásos ügyét ugyan elkülönítették, ám a főügyészségen már nincs nyomozás, a 132 embert érintő alapügyet tavaly szüntették meg, de az elmúlt időszakban az elkülönített eljárások is bírósági szakba kerültek – tudtuk meg a KNYF helyettes szóvivőjétől, Kovács Katalintól.
Simon százmilliói
A Welsz-ügy KNYF-es befejezése azt is jelenti, hogy valószínűleg végleg lemondhatunk arról, hogy kiderül, milyen pénzeket rejtegetett az MSZP egykori befolyásos politikusa. Ismert, a 2014-es választások előtt két hónappal derült ki a nyilvánosság számára, hogy Simon Gábor, az MSZP akkori alelnöke, vezető politikusa többszáz millió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is napvilágra került, hogy a vád szerint egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, melyen szintén milliók voltak. Simont 2014. március 10-én vették őrizetbe közvetlenül azután, hogy házkutatást tartottak Welsz Tamás vállalkozónál. A szocialista politikus tőle szerezhette az útlevelet, ám a férfi tíz nappal később mérget vett be és meghalt egy rendőrautóban.
Welsz Tamás hat éve halt meg egy rendőrautóban.
A Welsznél talált iratokból kiderült, hogy Simon komplett kommunikációs stratégiát kapott „valakitől vagy valakiktől” azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy „nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni”. Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó „egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed, és az összekuszálja a közvéleményt”. A vizsgálódás során felmerült az is, hogy Simonnak a magyar számláján kívül négy osztrák és egy svájci bankszámlája volt. A pénz eredetét illetően olyan iratok kerültek elő, amelyek részleteket tartalmaznak annak forrásáról. Eszerint Magyarországon kézből kézbe, készpénz formájában, befektetési céllal vándorolt a pénz, mielőtt 2006-ban Svájcba került. 2012-ben Simon a svájci számláról 250 ezer eurót utalt egy osztrák számlára. Arra azonban nem találtak elég bizonyítékot, hogy a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna az MSZP volt alelnöke.
Simon Gábor és a DK-ba nemrég átigazolt Szaniszló Sándor ételt oszt a rászorulóknak. A feketepénzeit rejtegető Simon 1999-től önkormányzati tanácsadóként segítette a XVIII. kerület baloldali polgármesterének a munkáját. Fotó: Facebook.com
Nem tudni, honnan volt pénze a szocialista politikusnak
A volt politikust és egy társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és közokirat-hamisítással 2016-ban vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely csupán annyit vélt bizonyíthatónak, hogy a baloldali képviselő ismeretlen forrásból több mint 200 millió forint bevételt szerzett, amely után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyon-nyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, az ismeretlen hátterű jövedelmet nem. Hiába folytatott vagyonkutatást az ügyészség, az inkriminált jövedelmek forrása ismeretlen maradt, ám a botrány kirobbanása után nem sokkal a Magyar Nemzet ugyanakkor arról írt, hogy egy XVIII. kerületi ingatlanügyből származhatott Simon Gábor pénzének egy része. A volt szocialista politikusra letöltendő börtönbüntetést kért a hatóság, azonban a büntető törvénykönyv korlátlan enyhítést tesz lehetővé, mivel Simon időközben megfizette a több mint 120 milliós adóhátralékát.
Simon Gábor a bíróságon. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Titkos találkozók egy budai elitklubban?
Simon a bíróságon egyébként arról is beszélt, miután megtudta, hogy Welsz meghalt, letartóztatása alatt nem tudott aludni, mert attól félt, hogy őt is megölik, azaz a volt MSZP-s politikus nem hitt a hivatalos verzióban, hogy a férfi öngyilkos lett. Talán Simon is tudhatta, amit évekkel ezelőtt a Népszabadság bűnügyi újságírója is megszellőztetett, miszerint Welsz nem akárkikkel üzletelt: voltak köztük alvilági figurák, ismert vállalkozók és befolyásos politikusok is, akik nem egyszer egy II. kerületi elitklubban találkoztak Welsz Tamással. Az újságíró szerint ebben a klubban politikai hovatartozástól függetlenül gyűltek össze vállalkozók, közéleti emberek, hogy adott esetben ott volt APEH-szakértőkkel tárgyalva, tőlük tanácsot kérve, megfelelő jutalék fejében arra is választ kapjanak, miképpen kerülhetik el a lelepleződést egy adóvizsgálat esetén, és hogyan tüntethetik el a hatóság elől nyomtalanul adózatlan jövedelmük egy részét. Állítólag több klubtagot megfigyelt a titkosszolgálat, de nem tudni, mi lett a róluk gyűjtött információkkal.
Visszatérve a Simon-ügyhöz, az első tárgyalást 2016 őszén tartották, és 2020 tavaszán hirdettek volna elsőfokú ítéletet, ám februárban kiderült, új bírót jelöltek ki, így lényegében elölről kell kezdeni az eljárást, igaz, az új büntetőeljárási törvénynek köszönhetően gyorsabban haladhatnak a bizonyítással. A per ugyanakkor várhatóan csak ősszel folytatódik, hiába ért véget a koronavírus-járvány miatt kihirdetett rendkívüli ítélkezési szünet április elsejével a bíróságokon. A Simon-ügy mellett a Fenyő- gyilkosság perét, a Quaestor-ügyet és az éjszaka császáraként ismert Vizoviczki László vesztegetési perét is ősszel fogja csak valószínűleg tárgyalni a Fővárosi Törvényszék.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS