Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
A győztes forradalom napjaiban a felkelők komolyan hitték, hogy győzhetnek és kicsikarhatják a Szovjetuniótól, hogy békén hagyják Magyarországot. A Corvin-köziek tettek olyan gesztusokat, hogy ezt elérjék, noha szívből gyűlölték a diktatúra kiszolgálóit.
Elkapják a Berei Andor és Andics Erzsébet házaspárt, látják, hogy szovjet útlevelük van, azt mondják, hogy őket is elengedjük, nehogy ezt a Szovjetunió provokációnak fogja fel. Mindszenty József külön a beszédében is kihangsúlyozza, amikor kiszabadul a fogságából, hogy mi békességben akarunk élni Oroszországgal, nem akarunk velük háborúzni és ezért volt ez a remény, ami mint utólag kiderült csalfa remény volt.
- állítja a PS TV-nek adott interjúban Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, jogtörténész. Az '56-os forradalom napjaiban figyelt fel igazán a világ Magyarországra. Más kérdés, hogy sajnos erkölcsi támogatáson kívül nem sok mindent kaptunk. Viszont '56 visszavonhatatlanul a szabadság jelképe lett az egész világon.
A forradalom győzött és csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyel fel egyedül Magyarországra. Ha megnézzük a XX. század történetét, hát csak rossz hírekben szerepelt Magyarország. '56-ban ez a Dávid és Góliát harca az egész világ közvéleményét Magyarország mellé állította. Mindenki minket támogatott, sajnos csak erkölcsileg...A lyukas zászló az egész világon jelkép, tehát Dél-Amerikában valahol, ahol egy ilyen forradalom van, veszik elő a lyukas zászlót, lehet, hogy nem is tudják, honnan származik. Vagy '89-ben Romániában is ott volt a lyukas zászló.
November 4-e után a szovjetek által kinevezett Kádár János vezette hatalom kőkemény bosszút áll a forradalomért. Az újjáalakuló kommunista erőszakszervezetekben hatalmas revansvágy élt, hogy visszavágjanak. Az ő életük, egzisztenciájuk a diktatúrától függött. Ne feledjük, hogy 1956 előtt már 1 millió tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának. A bosszú aljas cselekedetekre ragadtatta sokukat.
13 éves gyereket az ávós orvlövész egyértelműen célzott lövéssel öl meg (...) ilyen esetek sajnos nagyon nagy számban fordultak elő
- mutat rá a fizikai megtorlás túlkapásaira Horváth Attila. 1961-ig tart az '56 miatti fizikai megtorlás, ezt követően az állambiztonság különböző technikák alkalmazásával igyekszik ellehetetleníteni azokat, akiknek bármi közük volt a forradalomhoz. 1970-ig rengetegen ülnek börtönben, köztük a nemrég elhunyt Wittner Mária is. Ezután kiengedik őket, de a billog mindvégig ott marad rajtuk és rokonaikon.
Akik kijönnek, azok is mind megfigyelés alatt állnak. A gyermekeiknek a naplóban van egy külön jel vagy egy "x" vagy valamilyen más jelzés, hogy ez egy fasiszta ellenforradalmár gyereke...neki nem szabad továbbtanulnia, neki nem szabad jó jegyet adni, nem kerülhetnek jó állásokba, tehát csak a legrosszabb jut nekik, mindenhol megbélyegzettek. Örülhettek, ha találhattak maguknak valamilyen alantas munkát.
Azok a pártkatonák, akik 1956. október 25-én belelőnek a Kossuth téren a tömegbe, majd november 4-e után részt vesznek a bosszúhadjáratban, busás jutalmat kapnak, de nemcsak ők, hanem leszármazottaik is - hangsúlyozza Horváth Attila jogtörténész.
Meg kell nézni, hogy '56 után kik kapták a legmagasabb kitüntetéseket... Azok, akik privilegizáltak lettek azért, mert részt vettek a forradalom leverésében. Akik ennek következtében autót, lakást kaptak, a gyerekeiket pontszám nélkül fölvették az egyetemre, kiemelt nyugdíjat élvezhettek. Ezek '89 után ugyanúgy élik az életüket azokban a lakásokban, amiket akkor megszereztek, hiszen ezeket megtarthatták a rendszerváltozás után is. Az a gyerek, akit pontszám nélkül vettek fel az egyetemre, kiszorítva az arra érdemesebbet, természetesen megtarthatta a diplomáját.
Nézze meg a jogtörténésszel készült teljes beszélgetést további részletekért a kommunisták által alkalmazott módszerekről és mindarról, amit azoknak kellett átélni, akik "rendszerellenesnek" voltak minősítve.
