Pesti Srácok

Sakkban tartják a multik a kormányokat - Holnaptól érvénybe lép a CETA

Sakkban tartják a multik a kormányokat - Holnaptól érvénybe lép a CETA

"Feje tetejére állt a világ, azok részesülnek a legnagyobb védelemben, akik a legerősebbek" - utalt a szabadkereskedelmi egyezmények által védett multinacionális cégek lehetőségeire Gus van Harten, kanadai jogászprofesszor. Mint a szerdai sajtóbeszélgetésen kiemelte, a multinacionális cégek a független bíróságokon országok ellen indított peres segítségével megdrágítják, lelassítják a demorkrácia működését. Mint hozzátette, a multicégek mára olyan nagyra nőttek, hogy egyszerűen nem éri meg a nemzetállamok számára megregulázni őket, ráadásul külön iparág alakult a kormányok beperlésére.

Gus Van Harten, kanadai jogászprofesszor annak apropóján tartott előadást a Magyar Természetvédők Szövetsége meghívására, hogy csütörtöktől részlegesen hatályba lép a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény. A professzor - aki az elmúlt húsz évben a nemzetközi beruházásvédelmi jog területét kutatta, különös tekintettel a beruházásvédelmi egyezményekre – felidézte, először kanadai joghallgatóként szembesült azzal a ténnyel, hogy az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) égisze alatt egy multinacionális cég megtámadhat egy nemzetállamot, ez fordította érdeklődését a szabadkereskedelmi egyezmények, és a befektető-állam vitarendezési mechanizmus jogi visszásságai felé.

Talán érdemes felidéznünk azt a nemrégiben portálunkon is megjelent hírt, miszerint Románia szociáldemokrata kormánya attól való félelmében, hogy a kanadai aranykitermelő multicég mintegy 4,4 milliárd dollárra perelné az országot elmaradt haszna miatt, inkább visszavonja a Verespatak védettségét jelentő világörökségi jelölést. Az eset egyértelműen rámutat arra, hogy a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus alapján indított hasonló perekkel hogyan tarthat sakkban egy multinacionális cég egy egész államot, és hogyan követelhet vélt elmaradt haszna ellenértékeként csillagászati összegeket. A befektető-állam vitarendezési mechanizmus az egyik legvitatottabb pontja a szabadkereskedelmi egyezményeknek, olyannyira, hogy az unió és Kanada közt részlegesen hatályba lépő CETA egyelőre ezt függőben hagyja.

Fotó: MTVSZ
PestiSracok facebook image

Nyomás a nemzetállamok alkotmányos működésén

A professzor a "Vállalatok kontra" kormányok című sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, egyes szabadkereskedelmi egyezmények messze túlterjednek a szabadkereskedelem, vagy a szabadkereskedelem védelmének jogkörén. Hozzátette, a szabadkereskedelmi megállapodások a globalizációban érintett államok alkotmányos berendezkedésére is hatást gyakorolnak, hatással vannak az állami költségvetésre, az állampolgárok szabadságjogaira, az életminőségre, összességében a demokrácia minőségére. Van Harten véleménye szerint a legkézzelfoghatóbb veszély a nemzetközi befektetők túlzott, korábban nem látott védelmével kapcsolatos.

Mint a professzor előadásában kifejtette, a befektető-állam közötti vitarendezési mechanizmus a beruházásvédelem egyik jelentős eszközévé vált, így mára egy olyan helyzettel találjuk magunkat szemben, amelyben a szabadkereskedelmi megállapodások a nemzetközi befektetői csoportok számára közpénzhez biztosítanak mások számára elérhetetlen hozzáférést. A külföldi befektetők érdekei ennek köszönhetően előbbre sorolódnak akár a jogalkotókénál, így áttételesen az állampolgárok érdekeinél is. Mint a professzor hozzátette, a kormányzatok gazdasági és politikai nyomás alá helyeződnek, amely megnehezíti az állampolgárok érdekeinek képviseletét.

Megdrágítják a demokrácia működését

Gus Van Harten példaként megemlítette, Kanada esetében az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény tette lehetővé, hogy egy multinacionális cég kétségbe vonhassa a kanadai állam jogát arra, hogy egyes üzemanyag adalékanyagokkal kapcsolatban tiltó rendelkezéseket hozzon. A kanadai kormány élettani hatásvizsgálatok nyomán vezetett volna be korlátozást, amelyek bizonyították, hogy az említett adalékanyag a levegőbe kerülve károsította a fiatal szervezetek idegrendszerét. A vegyületet előállító amerikai vállalat azonban beperelte a kanadai államot, amely kénytelen volt perenkívül megegyezni a multicéggel. Ennek következményeként Kanada visszavonta a korlátozást, jelentős kárpótlást fizetett az amerikai multicégnek, elnézést is kért tőle, valamint ki kellett jelentenie, hogy az említett adalékanyag nem is káros az egészségre. Egy másik esetben azért kellett kárpótlást fizetnie a kanadai államnak, mert úgy döntött, hogy egy amerikai multicég nem végezhet külszíni fejtést egy adott területen.

Fotó: MTVSZ

A professzor összegezve elmondta, a NAFTA tehát lehetővé tette egy multicégnek, hogy olyan módon kérdőjelezzen meg a kanadai állam és végrehajtó-hatalom törvényes működését, amelyre a kanadai jogrenden belül nem lett volna lehetősége. Kijelentette, a befektető-állam közötti vitarendezési mechanizmusok miatt a demokrácia működése, működtetése jelentősen megdrágul, többletköltségekhez vezet. Gus van Harten hozzátette, a multicégek olyan nagyra nőttek, hogy az államokszámára túlságosan nagy (anyagi) kockázatot jelent azok megregulázása. A befektetésvédelmi mechanizmusok olyan védelmet biztosítanak magánszemélyek számára, amelyeket a nemzetközi jog egyetlen nem-állami szereplő számára sem biztosít. Mint fogalmazott,

Megjegyezte, a helyzetet tovább súlyosbítja az a körülmény, hogy a védelem és a különjogok mellé semmilyen felelősség nem társul. A rendszer tehát nem igazságos.

Külön bírói iparág alakult

A professzor előadásában arról is szólt, ebben a rendszerben benyújtott kereseteket nem egy kiegyensúlyozott jogi védelmet garantáló bírósági rendszerben bírálják el. A függetlennek nevezett bíróságokon nem a közjogi rendszerben is működő bírák dolgoznak, hanem olyanok, akik a magánszektorból érkeztek, akiknek a tevékenysége fölveti a valódi függetlenség kérdését. Mint van Harten kifejtette, a kereseteket kizárólag a magánbefektetők indíthatják az államok ellen, fordított esetben nem. A bíráknak az az érdekük, hogy minél több ilyen keresetet indítsanak a befektetők, és döntéseikben is jellemzően az utóbbiaknak kedveznek. Megjegyezte, gyakran előfordul, hogy ezek a választott bírák egyéb esetekben a multinacionális cégeknek dolgoznak jogászként.

Fotó: MTVSZ

A professzor hangsúlyozta, ebből is látszik, hogy az elmúlt húsz évben, amióta a külföldi befektetők érdekeit védő védelmi mechanizmusokat létrehozták, kiépült egy önálló, jelenleg a legdinamikusabban fejlődő jogi iparág is,amely a leghangosabban kardoskodik a külföldi befektetők érdekei mellett. Az elmúlt két évtizedben az ezen a területen dolgozó bírák mintegy kétmilliárd dollár összkeresetet mutathatnak fel – jelentette ki.

Nem érdemes aláírni a CETA-t

Gus van Harten felhívta a figyelmet, hogy az általa vázolt probléma idővel jelentős politikai ellenkezést is kiváltott, ennek is volt köszönhető, hogy a csütörtökön részlegesen hatályba lépő CETA nem terjed ki a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmusra. Emellett fölmerült a multilaterális bíróságok felállításának lehetősége, amely a választott bíróságok szerepét váltaná fel, és amelyek esetén jobban érvényesülnülne a bírói testület függetlensége. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta, egyetlen eddigi megoldási javaslat sem orvosolná azt a problémát, mint a demokrácia működésének megdrágítása, a különjogok, vagy a felelősség kérdése. Hozzátette, ha egy uniós tagállam el szeretné kerülni ezeket a káros következményeket, akkor nem ratifikálja a CETA-t.

Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője arról beszélt, nemcsak elméleti veszély, hogy külföldi cégek beperelhetnek kormányokat, hiszen éppen ez történt Románia esetében is. Hozzátette, a csütörtöktől ideiglenesen hatályba lépő CETA a befektetésvédelemre egyelőre nem terjed ki, és a belga kormány kérésére jelenleg az Európai Bíróság is foglalkozik azzal, összeegyeztethető –e egyáltalán az uniós joggal a befektetői bírósági rendszer. Hangsúlyozta, az MTVSZ azt kéri a kormánytól, hogy Magyarország ne ratifikálja a Kanadával köttetendő egyezményt.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu. A fotó egy korábbi, budapesti, CETA-ellenes demonstráción készült.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.