Sakkban tartják a multik a kormányokat - Holnaptól érvénybe lép a CETA
"Feje tetejére állt a világ, azok részesülnek a legnagyobb védelemben, akik a legerősebbek" - utalt a szabadkereskedelmi egyezmények által védett multinacionális cégek lehetőségeire Gus van Harten, kanadai jogászprofesszor. Mint a szerdai sajtóbeszélgetésen kiemelte, a multinacionális cégek a független bíróságokon országok ellen indított peres segítségével megdrágítják, lelassítják a demorkrácia működését. Mint hozzátette, a multicégek mára olyan nagyra nőttek, hogy egyszerűen nem éri meg a nemzetállamok számára megregulázni őket, ráadásul külön iparág alakult a kormányok beperlésére.
Gus Van Harten, kanadai jogászprofesszor annak apropóján tartott előadást a Magyar Természetvédők Szövetsége meghívására, hogy csütörtöktől részlegesen hatályba lép a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény. A professzor - aki az elmúlt húsz évben a nemzetközi beruházásvédelmi jog területét kutatta, különös tekintettel a beruházásvédelmi egyezményekre – felidézte, először kanadai joghallgatóként szembesült azzal a ténnyel, hogy az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) égisze alatt egy multinacionális cég megtámadhat egy nemzetállamot, ez fordította érdeklődését a szabadkereskedelmi egyezmények, és a befektető-állam vitarendezési mechanizmus jogi visszásságai felé.
Talán érdemes felidéznünk azt a nemrégiben portálunkon is megjelent hírt, miszerint Románia szociáldemokrata kormánya attól való félelmében, hogy a kanadai aranykitermelő multicég mintegy 4,4 milliárd dollárra perelné az országot elmaradt haszna miatt, inkább visszavonja a Verespatak védettségét jelentő világörökségi jelölést. Az eset egyértelműen rámutat arra, hogy a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus alapján indított hasonló perekkel hogyan tarthat sakkban egy multinacionális cég egy egész államot, és hogyan követelhet vélt elmaradt haszna ellenértékeként csillagászati összegeket. A befektető-állam vitarendezési mechanizmus az egyik legvitatottabb pontja a szabadkereskedelmi egyezményeknek, olyannyira, hogy az unió és Kanada közt részlegesen hatályba lépő CETA egyelőre ezt függőben hagyja.
Nyomás a nemzetállamok alkotmányos működésén
A professzor a "Vállalatok kontra" kormányok című sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta, egyes szabadkereskedelmi egyezmények messze túlterjednek a szabadkereskedelem, vagy a szabadkereskedelem védelmének jogkörén. Hozzátette, a szabadkereskedelmi megállapodások a globalizációban érintett államok alkotmányos berendezkedésére is hatást gyakorolnak, hatással vannak az állami költségvetésre, az állampolgárok szabadságjogaira, az életminőségre, összességében a demokrácia minőségére. Van Harten véleménye szerint a legkézzelfoghatóbb veszély a nemzetközi befektetők túlzott, korábban nem látott védelmével kapcsolatos.
Mint a professzor előadásában kifejtette, a befektető-állam közötti vitarendezési mechanizmus a beruházásvédelem egyik jelentős eszközévé vált, így mára egy olyan helyzettel találjuk magunkat szemben, amelyben a szabadkereskedelmi megállapodások a nemzetközi befektetői csoportok számára közpénzhez biztosítanak mások számára elérhetetlen hozzáférést. A külföldi befektetők érdekei ennek köszönhetően előbbre sorolódnak akár a jogalkotókénál, így áttételesen az állampolgárok érdekeinél is. Mint a professzor hozzátette, a kormányzatok gazdasági és politikai nyomás alá helyeződnek, amely megnehezíti az állampolgárok érdekeinek képviseletét.
Megdrágítják a demokrácia működését
Gus Van Harten példaként megemlítette, Kanada esetében az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény tette lehetővé, hogy egy multinacionális cég kétségbe vonhassa a kanadai állam jogát arra, hogy egyes üzemanyag adalékanyagokkal kapcsolatban tiltó rendelkezéseket hozzon. A kanadai kormány élettani hatásvizsgálatok nyomán vezetett volna be korlátozást, amelyek bizonyították, hogy az említett adalékanyag a levegőbe kerülve károsította a fiatal szervezetek idegrendszerét. A vegyületet előállító amerikai vállalat azonban beperelte a kanadai államot, amely kénytelen volt perenkívül megegyezni a multicéggel. Ennek következményeként Kanada visszavonta a korlátozást, jelentős kárpótlást fizetett az amerikai multicégnek, elnézést is kért tőle, valamint ki kellett jelentenie, hogy az említett adalékanyag nem is káros az egészségre. Egy másik esetben azért kellett kárpótlást fizetnie a kanadai államnak, mert úgy döntött, hogy egy amerikai multicég nem végezhet külszíni fejtést egy adott területen.
A professzor összegezve elmondta, a NAFTA tehát lehetővé tette egy multicégnek, hogy olyan módon kérdőjelezzen meg a kanadai állam és végrehajtó-hatalom törvényes működését, amelyre a kanadai jogrenden belül nem lett volna lehetősége. Kijelentette, a befektető-állam közötti vitarendezési mechanizmusok miatt a demokrácia működése, működtetése jelentősen megdrágul, többletköltségekhez vezet. Gus van Harten hozzátette, a multicégek olyan nagyra nőttek, hogy az államokszámára túlságosan nagy (anyagi) kockázatot jelent azok megregulázása. A befektetésvédelmi mechanizmusok olyan védelmet biztosítanak magánszemélyek számára, amelyeket a nemzetközi jog egyetlen nem-állami szereplő számára sem biztosít. Mint fogalmazott,
feje tetejére állt a világ, azok részesülnek a legnagyobb védelemben, akik a legerősebbek, és a legkevésbé igénylik ezt a fajta védelmet.
Megjegyezte, a helyzetet tovább súlyosbítja az a körülmény, hogy a védelem és a különjogok mellé semmilyen felelősség nem társul. A rendszer tehát nem igazságos.
Külön bírói iparág alakult
A professzor előadásában arról is szólt, ebben a rendszerben benyújtott kereseteket nem egy kiegyensúlyozott jogi védelmet garantáló bírósági rendszerben bírálják el. A függetlennek nevezett bíróságokon nem a közjogi rendszerben is működő bírák dolgoznak, hanem olyanok, akik a magánszektorból érkeztek, akiknek a tevékenysége fölveti a valódi függetlenség kérdését. Mint van Harten kifejtette, a kereseteket kizárólag a magánbefektetők indíthatják az államok ellen, fordított esetben nem. A bíráknak az az érdekük, hogy minél több ilyen keresetet indítsanak a befektetők, és döntéseikben is jellemzően az utóbbiaknak kedveznek. Megjegyezte, gyakran előfordul, hogy ezek a választott bírák egyéb esetekben a multinacionális cégeknek dolgoznak jogászként.
A professzor hangsúlyozta, ebből is látszik, hogy az elmúlt húsz évben, amióta a külföldi befektetők érdekeit védő védelmi mechanizmusokat létrehozták, kiépült egy önálló, jelenleg a legdinamikusabban fejlődő jogi iparág is,amely a leghangosabban kardoskodik a külföldi befektetők érdekei mellett. Az elmúlt két évtizedben az ezen a területen dolgozó bírák mintegy kétmilliárd dollár összkeresetet mutathatnak fel – jelentette ki.
Nem érdemes aláírni a CETA-t
Gus van Harten felhívta a figyelmet, hogy az általa vázolt probléma idővel jelentős politikai ellenkezést is kiváltott, ennek is volt köszönhető, hogy a csütörtökön részlegesen hatályba lépő CETA nem terjed ki a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmusra. Emellett fölmerült a multilaterális bíróságok felállításának lehetősége, amely a választott bíróságok szerepét váltaná fel, és amelyek esetén jobban érvényesülnülne a bírói testület függetlensége. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta, egyetlen eddigi megoldási javaslat sem orvosolná azt a problémát, mint a demokrácia működésének megdrágítása, a különjogok, vagy a felelősség kérdése. Hozzátette, ha egy uniós tagállam el szeretné kerülni ezeket a káros következményeket, akkor nem ratifikálja a CETA-t.
Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője arról beszélt, nemcsak elméleti veszély, hogy külföldi cégek beperelhetnek kormányokat, hiszen éppen ez történt Románia esetében is. Hozzátette, a csütörtöktől ideiglenesen hatályba lépő CETA a befektetésvédelemre egyelőre nem terjed ki, és a belga kormány kérésére jelenleg az Európai Bíróság is foglalkozik azzal, összeegyeztethető –e egyáltalán az uniós joggal a befektetői bírósági rendszer. Hangsúlyozta, az MTVSZ azt kéri a kormánytól, hogy Magyarország ne ratifikálja a Kanadával köttetendő egyezményt.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu. A fotó egy korábbi, budapesti, CETA-ellenes demonstráción készült.
