Úgy evett GMO-s sonkát, hogy nem is tudott róla? - Kis magyar GMO-körképünk következik
Már nálunk is kapható a GMO-mentes sonka - derült ki egy népszerű magyar húsfeldolgozó reklámjából, amelyről rögtön az juthat eszünkbe, hogyha már nincs benne, akkor eddig ezek szerint volt? Esetleg a többi sonkában is, vagy már a hurkát és a kolbászt is megfertőzte a GMO? Elvileg még az Alaptörvény is tartalmazza Magyarország GMO-mentességét, mégis hazánk területén csak a fajták termelése tiltott, míg számtalan GMO-növény termését hozhatjuk be és dolgozhatjuk fel. Tehát, bár Magyarország élen jár a GMO-mentesség szabályozásában Európában, a gyakorlatban bizony simán előfordulhat, hogy a tudtunkon és az akaratunkon kívül olyan terméket fogyasztunk, amelybe genetikailag módosított összetevő is található, például olyan állatok húsát fogyasztjuk, amely GMO-s takarmányon hízott meg.
A közgondolkodásban általánosan elterjedt, hogy hazánkban még az Alaptörvény is rögzíti Magyarország GMO-mentességét. Így az átlagos magyar fogyasztó nem is kis büszkeséggel, de annál kevesebb gyanúval nyúl az boltok polcain megjelenő termékekhez, tudván-tudva, hogy hazánkban nem árusíthatnak és termeszthetnek genetikailag módosított vetőmagot, nem pusztítják például a méheket nikotinoidokat termelő mutáns kukoricával, de ételeinkbe sem kerülhet semmilyen gyanús mutáns zöldség vagy állat. Aztán egyszer csak megjelenik a TV-ben a reklám a teljesen GMO-mentes sonkáról, és azonnal felmerül a kérdés bennünk, hogyha már nincs benne, akkor viszont eddig ezek szerint volt? Esetleg a többi sonkában is, vagy már a hurkát és a kolbászt is megfertőzte a GMO? Egyáltalán, miért nem tudtunk erről mi, vásárlók, és és mit is jelent pontosan, hogy most már GMO-mentes? Ezeknek a kérdéseknek próbáltunk meg utána járni.
A törvényileg garantált GMO-mentesség nem burok
Az arsboni.hu-n megjelent összefoglalás szerint Magyarországon a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezett először a genetikailag módosított szervezetekről, amely szerint külön törvényben kell rögzíteni az azokkal folytatott kísérletek, termesztésük, az országba való behozataluk, illetve az országból történő kivitelük feltételeit. Ennek nyomán fogadták el Magyarország első géntörvényét 1998-ban, amely alapján minden GMO-val kapcsolatos tevékenység engedélyköteles, az engedélyezésre pedig létrehozták a Géntechnológiai Hatóságot. Mivel hazánk kiemelt kérdésként kezel minden génmódosítással kapcsolatos tevékenységet, 2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját. Emellett az Alaptörvényünk XX. cikke is rögzíti hazánk GMO mentességét. Ugyanakkor, ahogyan az arsboni.hu-n megjelenő elemzés is rámutat, hazánk területén csak a fajták termelése tiltott, azonban számtalan GMO-növény termését hozhatjuk be és dolgozhatjuk fel. Ráadásul Magyarországon is forgalmaznak külföldről érkezett GMO takarmányt és élelmiszert, bár ezeket elvileg a hatályos európai jogszabályok értelmében jelölni kell, a termékek csomagolásán fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9 százalék feletti arányban tartalmaz génmódosított szervezetet. Tehát, bár Magyarország élen jár a GMO-mentesség szabályozásában Európában, a gyakorlatban bizony simán előfordulhat, hogy a tudtunkon és az akaratunkon kívül olyan terméket fogyasztunk, amelybe genetikailag módosított összetevő is található, illetve például olyan állatok húsát fogyasztjuk, amely GMO-s takarmányon hízott meg.
A matyómintás védjegyet kell keresni
Talán kisebb sajtóvisszhangot kapott, hogy a Földművelésügyi Minisztérium idén tavasszal vezette be új védjegyét a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes magyar élelmiszerek megkülönböztetésére. Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszter a bejelentés kapcsán arról beszélt, a matyóhímzés alapmotívumú védjegy az egészséges, jó minőségű, természetes, GMO-mentes élelmiszereket jelöli. Hangsúlyozta, a világon elsőként a magyar alaptörvény mondta ki a mezőgazdasági termelés GMO-mentességét, ehhez kapcsolódik a vásárlók tájékoztatása, a fogyasztói tudatosság erősítése. Hozzátette, Magyarországon folyamatosan ellenőrzik a mezőgazdasági termelést, a vetőmagokat a környezet tisztaságának és az élelmiszerek biztonságának megőrzése érdekében. Az új védjegy kapcsán Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár elmondta, a gyártóknak a védjegy megszerzéséhez mellékelni kell a termékek leírását, illetve a felhasznált GMO-mentes alapanyagok nyomonkövethetőségét. Kiemelte, hogy a GMO-mentes védjegy az első olyan tanúsítvány Magyarországon, amely hiteles, állami garanciát nyújtó termékbiztonságot jelent. Az ellenőrzéseknek köszönhetően az elmúlt két évben nem került GMO-val szennyezett vetőmag forgalomba az országban, és az üzletekbe sem került GMO-val szennyezett vagy nem megfelelően jelölt termék - sorolta.
Az első hivatalosan is GMO-mentes sonka
Nem is kellett sokáig várni, az első figyelemfelhívó fecske meg is jelent a termékpalettán, azaz a Pick Szeged (Herz) GMO-mentes sonkája, amelyet a televízióban is ilyen minőségében hirdetnek. A Pick Szeged Zrt.-hez küldött, a GMO-mentes termékekkel kapcsolatos kérdéseinkre elöljáróban Nagy Endre, a cég vezérigazgatója kiemelte, a GMO-mentes sonka olyan sertések húsából készül, amelyek a takarmányozás során nem kapnak GMO-s terményeket. Hozzátette, Magyarországon a haszonállat takarmányokban a szükséges fehérjetartalom általában szója eredetű. Mivel, hazánkban a felhasználtnál lényegesen kevesebb szóját termelnek, így jelentős mennyiségű importra szorulunk ebből a terményből, illetve az abból készülő takarmány-alapanyagokból. Mivel a legnagyobb szójatermelő régiókban – így az USA-ban és Dél-Amerikában – a termesztett szója döntő része GMO-s fajta, ezért az importált szója általában GMO-s. Nagy Endre hangsúlyozta,
Magyarországon gondos termelésszervezést igényel az, ha valaki olyan állati eredetű terméket kíván előállítani, amelyik GMO-mentesnek nevezhető, a nemrégiben érvénybe lépett jogszabálynak megfelelően. A Pick Szeged Zrt. GMO-mentes sonkája olyan magyarországi sertések húsából készül, amelyeket a Bonafarm Mezőgazdaság sertéstenyésztési integrációs rendszerében nevelnek fel, ahol a szükséges fehérjét nem GMO-s eredetű, elsősorban hazai előállítású szójából biztosítják.
A válaszlevélben továbbá arról is tájékoztattak, hogy a Pick-termékek esetében az, ha valamelyik nincs GMO-mentesnek deklarálva még nem jelenti azt, hogy a termék GMO-s összetevőket tartalmaz, ugyanakkor a GMO-mentes terméknek az egész előállítási láncon végigfutó szigorúan ellenőrzött folyamata biztosíték arra, hogy a termék megfelel a GMO-mentesség követelményeinek.
Hangsúlyozták, a Pick Szeged Zrt. kiemelten figyel arra, hogy mind több terméke esetében csökkentse a sótartalmat, illetve a felhasznált adalékanyagok mennyiségét. hozzátették. A vállalat az elsők között csatlakozott az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének „Együtt a Fogyasztókért” elnevezésű kezdeményezéséhez és vállalásaival hozzájárult ahhoz az iparági kezdeményezéshez melynek célja, hogy a magyarországi cégek támogassák a magyar fogyasztók sokszínű és kiegyensúlyozott táplálkozását, egészségi állapotuk javítását, ösztönözzék őket az aktív életmód folytatására és egyúttal hozzájáruljanak a népegészségügyi mutatók javulásához.
Nem kell jelölni, ha…
A GMO-mentes termékekkel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (NÉBIH) arról érdeklődve, figyelemmel kísérik –e a GMO-s alapanyagot tartalmazó termékeket, jellemzően milyen területeken és milyen gyakorisággal fordulnak elő ezek az összetevők, illetve hogyan kerülhetik el a tudatos vásárlók ezeket az árucikkeket. A NÉBIH elöljáróban arról írt válaszában, hogy Magyarországon szigorúan tilos genetikailag módosított növénykultúrákat termeszteni, de ettől függetlenül az európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor az áruk szabad áramlása miatt forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is, de ezeknél a GMO jelenlétére utalni kell. Ilyen GMO jelenlétére utaló jelöléssel ellátott élelmiszereket kereslet hiányában a kereskedők nem tesznek ki a polcokra, azonban az uniós szabályozás szerint nem jelölésköteles, ha a termékbe véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele GMO és az nem haladja meg a 0,9%-ot, továbbá nem kell jelölni azt sem, ha a húst, halat, tejet, tojást adó állatot GMO-s takarmánnyal etették. Hozzátették, a fentiek alapján GMO-s élelmiszerekkel találkozhatunk a boltok polcain, de ezek nagyon csekély számban fordulnak elő és ezek jelölésén egyértelműen szerepel, hogy azok GM szervezetet tartalmaznak. A géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló uniós rendelet értelmében azok az élelmiszerek, amelyek GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak, vagy azokat GMO-kból állították elő, jelöléskötelesek, tehát azokon GMO jelenlétére utaló jelölésnek kell szerepelnie. Pl. „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz”.
Nem sodorhatja véletlenül bele a szél
A NÉBIH válaszában arról is írt, a „GMO-mentesség” feltüntetése már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel az Unió egyes tagállamaiban, így Magyarországon is. Annak érdekében, hogy a fogyasztó ezekről a termékekről is tudja, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették-e vagy sem, illetve a növényi eredetű élelmiszerek esetén legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhatnak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, szükségessé vált a GMO-mentességre utaló jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása. Már 2016-ban megjelent a földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről és 2017. május 31-től hatályba lépett az ezt módosító rendelet is. Hozzátették,
a fentiek alapján az a tény, hogy valaki jelenleg „GMO-mentes termelésből” szöveggel hozza forgalomba a termékét, nem azt jelenti, hogy korábban géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazott a terméke, mert azt jelölnie kellett volna.
A NÉBIH továbbá hangsúlyozta, a hatósági élelmiszerlánc ellenőrzések, azon belül az élelmiszer és takarmány ellenőrzéseknek része a GMO-ellenőrzés, amely kiterjed a létesítmények és a termékek ellenőrzésére is. A hatósági mintavételi és vizsgálati terv alapján, GMO-vizsgálat céljából évente több száz élelmiszer és takarmány mintavétel és laboratóriumi vizsgálat történik.
Forrás: MTI/Pick Szeged Kft. közleménye/NÉBIH/arsboni.hu; kezdőkép: origo.hu
