Pesti Srácok

Minden másodpercben hatvanhat tonna étel megy veszendőbe

Minden másodpercben hatvanhat tonna étel megy veszendőbe

Harmadával nőhet a kidobott élelmiszer mennyisége 2030-ig, amikor minden másodpercben nagyjából 66 tonna étel fog veszendőbe menni egy új jelentés alapján. A fejlett országokban főként a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál jelentkezik a probléma, akik gyakran túl sokat szereznek be, ezért ki kell dobniuk az ételt, vagy meg sem vásárolják, mert "nem felel meg az esztétikai követelményeknek", ezért kerül a kukába.

"2030-ra az évente kidobott élelmiszer mennyisége elérheti a 2,1 milliárd tonnát" - olvasható a Boston Consulting Group (BCG) amerikai üzleti tanácsadó cég friss tanulmányában. A jelentés szerzői szerint a probléma "aggasztó ütemben nő", a hatékony megoldásokat még nem találta meg a világ.

- írja a jelentés. A fejlődő országokban a veszteség leginkább a feldolgozás alatt jelentkezik, a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál, akik gyakran túl sokat szereznek be, ezért ki kell dobniuk az ételt, vagy meg sem vásárolják, mert "nem felel meg az esztétikai követelményeknek", ezért kerül a kukába.

PestiSracok facebook image

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései alapján az élelmiszer-veszteség és kidobás számlájára írható a kibocsátott üvegházhatású gázok 8 százaléka a világon. Az ENSZ a probléma megoldására azt a célt tűzte ki, hogy a kiskereskedelmi és fogyasztói élelemkidobás csökkenjen a felére, a termelés, a szállítás és a raktározás közben pedig mérséklődjön a veszteség 2030-ig. A jelentés szerint azonban kicsi az esély a célok elérésére, ha a kormányok, a cégek és a fogyasztók "nem cselekednek sürgősen". A szerzők szerint a jó megoldások egyike az élelmiszerek környezetvédelmi címkéje, mely arról tanúskodik, hogy a gyártó elkötelezte magát a veszteség csökkentése mellett, de más eszközökre, állami rendeletekre is szükség van.

Forrás: MTI; Fotó: treehugger.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)