Ifj. Lomnici Zoltán szerint az NGO-k kárt okozhatnak a jogállamisági mechanizmus megítélésében

Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, hogy a jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban olyan témákban fejthetik ki véleményüket a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyekhez nincs megfelelő szakértelmük és ezzel kárt okozhatnak.

A Századvég jogi szakértője az M1 aktuális csatornán arról beszélt: az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének december eleji online konferenciáján is elhangzott, hogy a jogállamisági jelentésekkel összefüggésben kikérik az NGO-k véleményét is, stratégiai szövetségesekként tekintenek rájuk. Megjegyezte: a legutóbbi magyar jogállami jelentésben 12 civil szervezetből 11 a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott NGO volt. Visszautalva a webináriumon elhangzottakra, azt mondta: ezek a szervezetek olyan témákban mondhatnak véleményt, mint az igazságszolgáltatás, a sajtó és média helyzete, fékek és ellensúlyok, valamint a korrupciós keretmechanizmus. Hangsúlyozta: ez a négy terület olyan átfogó szakértelmet kíván, amellyel meggyőződése szerint

egyik magyarországi NGO sem rendelkezik, mégis véleményt formálhatnak, (…) rossz hírét keltik országunknak ezek a szervezetek, és ezzel kárt okoznak.

Arra a kérdésre, mi lehet az NGO-k bevonásának célja, ifj. Lomnici Zoltán közölte: meggyőződése szerint ez kísérlet, a nyílt társadalom eszmerendszere kísérleti terepnek tekinti az uniót.

Vannak olyan szervezetek, amelyek célja, hogy bemártsák hazánkat különböző nemzetközi szervezeteknél

– jelentette ki a szakértő. Az NGO-k másik típusaként említette azokat a szervezeteket, amelyek különböző szempontok szerint minősítik vagy éppen rangsorolják Magyarországot, például a korrupció vagy az alapjogok szempontjából. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós alapszerződésben szereplő “rule of law” nem jogállamiságot, hanem “joguralmat” jelent.

Ennek alapján “az a legnagyobb csata”, hogy kinek a joguralma fog uralkodni

– tette hozzá. Emlékeztetett: az Európai Tanács a menekültkvótával összefüggésben kimondta, hogy az csak önkéntes lehet, azonban egy későbbi döntésben már azt rögzítették, hogy kötelező is lehet. Igaz, ez egy kis kontingensre vonatkozott és ideiglenes volt – tette hozzá –, de a kérdés továbbra is az, hogy a “rule of law”-ban az európai jog kerekedik-e felül, mert akkor a szuverenitás vereségével zárul.

Míg ha a nemzetállami jogok erősödnek meg, nagyobb küzdelemre lehet számítani, viszont kiegyensúlyozottabb lesz a tagállamok és az unió viszonya

– mondta a Századvég jogi szakértője.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu