Pesti Srácok

Így irányítja Soros Brüsszelt: a spekuláns lobbistái tavaly 44-szer találkoztak Junckerékkel

Így irányítja Soros Brüsszelt: a spekuláns lobbistái tavaly 44-szer találkoztak Junckerékkel

A Soros-alapítvány kiszivárogtatott dokumentumai (Europe Documents) között számos, az uniós döntéshozatal részére szánt migrációs elemzést, ajánlást találhatunk az Open Society European Policy Institute nevű, brüsszeli székhelyű intézet részéről – írta meg a Tűzfalcsoport blog. A Soros-féle szervezet tíz lobbistája tavaly összesen 44-szer (azaz negyvennégyszer!) találkozott az Európai Bizottság képviselőivel. Tehát Soros emberei gyakorlatilag az unió „kormányüléseinek” rendszeres résztvevői, szinte hetente járnak Junckerék nyakára.

Az Open Society European Policy Institute (OSEPI) saját magát a Nyílt Társadalom Alapítványok „uniós szakpolitikai karjaként” (EU policy arm) határozza meg. A brüsszeli döntéshozók felé befolyásos tanácsadó Soros-intézet „támogatja az Európán belüli és kívüli nyitott társadalmakat az EU szakpolitikáinak, jogszabályainak, finanszírozásának és politikai befolyásának kihasználásával”. Az intézet az EU szakpolitikai vitáihoz „bizonyítékokat, érveket, ajánlásokat” szolgáltat az egyébként már több mint 100 országot behálózó Nyitott Társadalom Alapítványok munkájából származóan. Vagyis maga az intézet sem tagadja, sőt nyíltan vállalja, hogy Soros György nyitott társadalom-koncepciójának (stratégiájának) jegyében kívánja befolyásolni az uniós felső és szakpolitikai döntéshozókat, és kvázi lobbitevékenységet folytat az Európai Unió fővárosában.

A Soros-intézet brüsszeli lobbiharcának középpontjában deklaratívan az „uniós alapelvek”, az „alapvető értékek” állnak, és saját megfogalmazása szerint olyan „pozitív intézkedéseket” kíván megfogalmazni, amelyek „fenntartják ezeket az értékeket a szakpolitikákon belül”. Ehhez rendelik hozzá az uniós döntések kapcsán a „nyitott társadalmi értékeket” is. Bár elvileg a döntéshozatali folyamatokhoz szükséges tájékoztatást említi legfőbb feladatai között a szervezet, valójában a politikai nyomásgyakorlás eszközeként lép fel.

Az interneten kiszivárgott dokumentumok egy részét jegyző intézet külön kiemeli a Soros-alapítvány honlapján, hogy célja „a Nyitott Társadalom alapítványi hálózat összekapcsolása az EU intézményeivel és tagállamaival”, valamint „szoros kapcsolatok kiépítése tisztviselőkkel, politikusokkal, nem kormányzati szervezetekkel és más szereplőkkel” annak érdekében, hogy a polgári szabadságjogokat, jogokat és az igazságosság kérdését fenntartsák az EU napirendjén. (Ez utóbbi a politikai értelemben ellenfélnek tekintett tagállamok és azok vezetői elleni brüsszeli küzdelem fegyverét is jelentheti.) A 2016-os pénzügyi évben – a LobbyFacts.eu nevű portál adatai szerint – a tanácsadó szervezet 10 lobbistája rendelkezett EP-akkreditációval, és összesen 44 regisztrált találkozást bonyolítottak le az Európai Bizottsággal. Vagyis Soros alapítványa kvázi az „uniós kormánynak” is tekintett Bizottság „kormányüléseinek” rendszeres résztvevője!

PestiSracok facebook image

Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei már mennyire a Soros-hálózat szorításában vannak, jól mutatják az elmúlt szűk egy hónap fejleményei is. Október 19-én ugyanis az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely konkrétan úgy reformálná meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírná egy eddig alapvetőnek számító uniós elvet – vagyis azt, hogy az a tagállam felelős a menekültkérelmek elbírálásáért és rendezéséért, ahová először beérkeztek a migránsok. Ehelyett a Soros-szakértőkkel megtámogatott szakbizottság azt a javaslatot tette, hogy az Unió külső határain keresztül egy tagállamba beérkezett migránsokat ezentúl először regisztrálják, majd szétosztják az Unió tagállamai között. Négy héttel később, november 16-án az Európai Parlament (EP) plenáris ülése már jóvá is hagyta a jelentést 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett.

Forrás: ITT és ITT

Tűzfalcsoport.blogstar.hu; Vezető kép: Daily Express

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Magyar Péterben ott van mindaz a patológia, ami a nárcizmust megtestesíti - Hal Melinda a Polbeatben

‎Polbeat 2025 január 20.
Van egy olyan személyiségfogalom, hogy "nárcisztikus személyiségzavar". Nem Magyar Péter az egyetlen, aki ilyen jegyekkel érkezett a közéletbe, de nála ott van mindaz a patológia, ami ezt a problémát megtestesíti. A nárcizmusnak a Magyar-féle megnyilvánulása káros magára a társadalomra is. Hiszen amikor valaki elfogadja, hogy őt egyesek messiásnak tartják, az megalázása a hitnek, a kultúrának, a nemzetünknek és a történelmünknek - mondta a PestiSrácok.hu Polbeat című videóműsorában Hal Melinda klinikai szakpszichológus és közgazdász. Megjelent a nézők sorában a Lakatos-botrányt (Ábrahám Róbert közreműködésével) kirobbantó nevelőtanár is, aki arra várt választ, hogy egy ilyen brutális ügyben miért nem zár össze a szakma mellette?

Rabok legyünk, vagy szabadok? - Halkó Petra a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2025 június 15.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, így Stefka István és Huth Gergely is ezeket a témákat feszegette a Polbeatben, az R56 Gasztrosörözőben. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése – sajnálatosan – örök!