Levélben fordult Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosokhoz a területfejlesztési miniszter az Erasmus-ügy miatt. Navracsics Tibor szerint az egész európai közösségnek kárt okoznak, ha kizárják Magyarországot az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került levélből.
A bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműködéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát
– olvasható abban a levélben, amelyet Navracsics Tibor küldött Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosoknak a mai napon. A lap birtokába került dokumentumban az uniós források felhasználásáért is felelős tárca nélküli miniszter azt írta:
Az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nagyban járulnak hozzá a részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez és személyes európai integrációjukhoz. Ennek ellehetetlenítése nemcsak a programból kimaradó magyar embereknek, hanem az egész európai közösségnek okoz visszafordíthatatlan károkat.
Navracsics Tibor megjegyezte: őszinte megdöbbenéssel tapasztalta, hogy az uniós programokban közreműködő magyarországi szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek. A miniszter szerint a programokból való kizárásról döntő iroda a tanácsi határozatot annak szövegén túlmutatóan értelmezi. Navracsics nézőpontja szerint a végrehajtási határozat nem tiltja a pályázást a két fent említett programba.
A hallgatói és oktatói sérelmek megelőzéséért tisztelettel kérem, hogy sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések, valamint a már elfogadott és hatályba lépett intézkedéseket késedelem nélkül módosítsák
– kérte a biztosoktól a tárcavezető. Navracsics Tibor felsorolta azokat az eredményeket is, amelyek a modellváltás sikereit igazolják. Mint írta, a nemzetközi hivatkozások száma a modellváltó intézmények esetén 18 százalékkal növekedett 2020-hoz viszonyítva. A felsőoktatásba 2020 óta egyre több diák nyer felvételt, holott az érettségizők száma állandó. A külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, negyvenezer fővel nőtt a számuk, a felsőoktatás magyar állami támogatása pedig 2022-ben és 2023-ban is a 2020. évi működés duplájára emelkedett.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS