Szeretik szentistváni gondolatként csak azt kiemelni, hogy első királyunk végrendeletében intelemként hagyta Szent Imre hercegnek: jó, ha egy ország sokféle népből, sokféle nemzetiségből, soknyelvűségből tevődik össze – fogalmazott az államalapítás ünnepén Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára közösségi oldalán.
Augusztus 20-án, Magyarország államalapításának ünnepén Azbej Tristan kiemelte: a Szent István-i gondolatnak azonban nemcsak ez az eleme van. Szavai szerint ez a gondolat sokkal mélyebb, sokkal szélesebb, átfogóbb, és nem is élhetett volna meg kilencszáz esztendőt, ha csak ilyen kevésből állana. Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében gróf Teleki Pál gondolatait is idézi:
A szentistváni gondolatnak eleme az is, hogy az ország vezetése olyan kezekben legyen, amelyek az országalkotó és fenntartó gondolatot, eszmevilágot és érzéseket lényük egészéből képviselik… és hogy ugyanolyan bölcsen kell az ország mindenkori helyzetéhez és a nemzet mindenkori szükségleteihez képest kormányozni, mint ezt Szent István is megtette a maga korában. Legalább is erre kell törekednünk a magunk véges erőivel…
Azbej Tristan Szent István napján, a Szent István-i gondolatról írt posztját végül hazánk ünnepi köszöntésével zárja:
Isten éltessen, Magyarország!
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Szent István a független magyar állam szimbóluma
Tudta, hogy az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet? Indoklásuk szerint azért, mert Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval – írja a Múlt-Kor. A történelmi magazin részletesen felidézi, hogy a két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus huszadika 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. Szent István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta
A kommunisták nem merték eltörölni az ünnepet, ámde tartalmilag változtattak rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Forrás: Facebook, Múlt-Kor történelmi magazin; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS