A magyarokban félelmet kelt az iszlám, de elsősorban nem mint vallás. A félelem oka egyfelől a radikális iszlám egész iszlám vallásra gyakorolt hatása. Másrészt, hogy a muszlim közösségeket csak kevesen tartják integrálhatónak Európában az egyértelmű kulturális különbségek miatt – ez derült ki a Nézőpont Intézet legújabb felméréséből. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, az európaiak elsősorban a saját identitásukban nem bíznak már, holott szükség lenne egyértelművé tenni azokat a kulturális normákat, elvárásokat, amelyek az együttélés alapfeltételei. A portálunknak megszólaló elemző szerint ugyanakkor az is látszik, bár rossz a muszlimok megítélése hazánkban, de ez elsősorban az aktuális világpolitikai események hatásával lehet összefüggésben.
A Nézőpont Intézet a héten konferencián ismertette az iszlám vallással kapcsolatos legújabb közvélemény-kutatási adatait. A bemutatott kutatás alapján a magyarok 75 százaléka szerint nem csak néhány híve alapján kell megítélni az iszlám vallást. Ugyanakkor a migrációval összefüggésben megemelkedett terrorveszély és a radikális iszlám egész iszlám vallásra gyakorolt hatása miatt a magyarokban félelmet kelt az iszlám, illetve kevéssé hisznek a muszlim közösségek európai integrálhatóságában.
Az európaiak nem bíznak saját identitásukban
A témában tartott konferencia-beszélgetésen Maróth Miklós akadémikus és Fodor Pál MTA BTK főigazgatója egyöntetűen arra hívták fel a figyelmet, az iszlamizálódástól való félelem elsődleges oka az, hogy az európaiak nem bíznak a saját identitásukban, ezért nem tudják kezelni az erős, vallási alapú identitással rendelkező muszlimokat. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő azt emelte ki, hogy az Európával határos muszlim világban lejátszódó válságsorozat megállításában az EU-nak, az Amerikai Egyesült Államoknak és Oroszországnak a közös fellépésére van szükség. Sayfo Omar kutató, a Mandiner.hu publicistája szintén arra helyezte a hangsúlyt, hogy abban az esetben lehet erősíteni a muszlimok nyugat-európai integrációját, ha a nyugat-európai társadalmak határozott módon kommunikálják, szabályozzák azokat a kulturális normákat, amik az együttélés alapfeltételei és emellett egyenrangú félként kezelik az integrációra törekvőket.
Erőszakosnak tartjuk a muszlimokat
A kutatás szerint a magyarok 75 százaléka szerint nem néhány híve alapján kell megítélni az iszlám vallást. A magyarokban félelmet kelt az iszlám, de elsősorban nem mint vallás. A félelem oka egyfelől a radikális iszlám egész iszlám vallásra gyakorolt hatása. Másrészt, hogy a muszlim közösségeket csak kevesen tartják integrálhatónak Európában az egyértelmű kulturális különbségek miatt.
A magyarok több mint háromötöde (64 százalék) szerint a terrorizmus jellemzőbb a muszlimokra, mint másokra. Közel azonos arányban (58 százalék) tartják erőszakosabbnak a muszlimokat, mint másokat. Az elemzés szerint ez is a radikális iszlám hatása, amely a muszlim közösségek egészéről alkotott képet negatívan befolyásolja.
Nem a vallás, hanem az elidegenedés az elsődleges probléma
A kutatás alapján ugyanakkor a magyarok mindössze 27 százaléka szerint az iszlám az elsődleges oka annak, hogy a nyugat-európai muszlim fiatalok közül egyesek terrorszervezetekhez csatlakoznak. A többség (55 százalék) ezeket a folyamatokat nem vallási okokra vezeti vissza. A válaszadók szerint az egyéni döntések (19 százalék), a szociális problémák (18 százalék), és a sikertelen beilleszkedés (15 százalék) is a főbb okok között vannak.
A válaszadók 73 százalék szerint az utóbbi években Európába érkezett muszlimok nem tudnak majd beilleszkedni az európai társadalmakba. A túlnyomó többség tart az egyértelmű kulturális különbségektől is, 78 százalék szerint az iszlám elnyomja a nőket, 64 százalék szerint veszélyes az európai társadalmakra, míg 57 százalék szerint nem egyeztethető össze az európai életmóddal. A magyarok 56 százaléka tart attól, hogy a muszlimok többségbe kerülhetnek Európában.
A véleményeket a média is befolyásolja
Lajtai Mátyás a Nézőpont Intézet kutatója a felméréssel kapcsolatban portálunknak elmondta, a kapott eredmények alapján azt lehet megállapítani, hogy a magyarok többsége negatív véleménnyel van a muszlimokról. A kutatás kifejezetten a muszlimokra és nem csak az arabokra, vagy a migránsokra/bevándorlókra vonatkozott. Ugyanakkor hangsúlyozta, mivel Magyarországon a helyi muszlim közösség csekély mértékű, ezért a társadalom többségének nincs személyes tapasztalata a muszlimokról. A véleményeket elsősorban a média befolyásolja. Az elmúlt évben két olyan jelenség is komoly médiafelületet kapott – az iszlamista terrorizmus, illetve a migráció –, ami jelentős mértékben ronthatta a magyar közvélemény muszlimokkal kapcsolatos véleményét. A kutatási adatok erre szolgálnak bizonyítékul.
Lajtai Mátyás arról is beszélt, a kutatásnak nem volt célja a nyugat-európai országokkal való összehasonlítás, mivel Nyugat-Európa országaiban sok évtizede élnek jelentősebb muszlim közösségek, így az ottani társadalmaknak első kézből vett információi, tapasztalatai vannak a muszlimokkal kapcsolatban. A felmérésből kiviláglik, hogy nem beszélhetünk egy meghatározott határozott véleményklímáról. Pillanatnyilag rossz a muszlimok megítélése, de ez elsősorban az aktuális világpolitikai események hatásával lehet összefüggésben.
Teljes elemzés itt olvasható.
Forrás: Nézőpont Intézet
Fotó: fubiz.net
Facebook
Twitter
YouTube
RSS