A forrásmegvonások, jogállamisági eljárás és migrációs paktum következtében kivetett bírság után megérkezett a következő támadási terv két holland párt részéről. A javaslat szerint „felfüggesztenék” hazánk schengeni tagságát, az indoklás szerint ugyanis Magyarország “túl sok orosz állampolgárt enged be ellenőrzés nélkül”. Az Európai Unióban több mint egymillió orosz állampolgár tartózkodik, ennek mindössze 0,6 százaléka ál Magyarországon. A kormány korábban leszögezte, hogy a külföldi állampolgárok egyszerűsített beutazása kizárólag munkavállalás céljából engedélyezett, szigorúan szabályozott eljárás keretében, és valójában Brüsszel engedte be migránsok millióit ellenőrizetlenül az Európai Unióba, miközben nem hajlandó hozzájárulni a magyar határvédelem költségeihez. Ha Magyarország schengeni tagságát felfüggesztik, akkor az ország határain ismét útlevél-ellenőrzés lesz, és nem lesz szabad a személyek és áruk mozgása.
Úgy tűnik hiába hangsúlyozza Magyarország minden létező európai fórumon 2015 óta, hogy ha az Európai Unió nem szerez érvényt a schengeni egyezménynek és a téves migrációs politika oltárán feláldozza a külső határok védelmét, azzal ellehetetleníti a schengeni egyezmény működését.
Ráadásul az úgynevezett migrációs paktum következtében Magyarországot sújtó, 400 millió eurós bírság kiszabása jogerős, az ellen jogorvoslati lehetőség nincs.
A bírságon túl a hollandok most egy új tervet is kieszeltek hazánk megbüntetésére. Az NL Times beszámolója szerint a D66 (holland progresszív párt) és a CDA (holland Kereszténydemokrata Tömörülés) ideiglenesen ki akarja tiltani Magyarországot a schengeni térségből. A két párt azzal érvel, hogy az hazánk túl sok orosz állampolgárt enged be az országba ellenőrzés nélkül. A pártok felszólították Dick Schoof miniszterelnököt, hogy támogassa az ideiglenes „felfüggesztést” Európában mindaddig, amíg Magyarország nem javítja az oroszok ellenőrzését.
Az Európai Tanács keddi ülése előtti parlamenti vitában, amelyen Schoof is részt vesz, a D66 és a CDA arra kérte a holland miniszterelnököt, hogy határozottan érveljen a felfüggesztés mellett.
Amíg Magyarország vörös szőnyeget terít az orosz vendégmunkásoknak, akiket nem ellenőriznek, addig szükség van ilyen intézkedésekre
– mondta Jan Paternotte, a D66 parlamenti képviselője a NOS-nak.
A Nemzeti kártya-program keretében júliusban Magyarországon összesen öt engedélyt adtak ki oroszoknak. Augusztusban szintén öt engedélyt. És mégis, ez a téma már többször szerepelt az EP napirendjén.
Arról persze nagyvonalúan megfeledkeztek holland felebarátaink, hogy az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is. Míg Magyarországon mindössze hatezer orosz munkavállalót regisztráltak, míg Németországban 300 ezret. De persze tudjuk, hogy holland barátainkat nem érdeklik a számok, ezért nézzük meg, hogy mi történik európai szinten a vízumpolitika kezelésével.
Az uniós tagállamok Oroszországot (pontosabban az orosz állampolgárokat) érintő vízumpolitikái egyre több helyen enyhülnek – gondoljunk csak a rövid távú tartózkodásra jogosító (C típusú) vízumok kiadásával összefüggő korlátozások feloldására például Bulgáriában vagy Romániában. Sőt, más helyeken még a háborús konfliktusban álló ország befektetői számára is újból megnyílt a lehetőség, hogy vagyoni hozzájárulásért cserébe tartózkodási engedélyt szerezzenek (pl. Portugália „Arany vízum programja”).
Bár ez utóbbi egyes szakértők szerint a valóságban egyébként ténylegesen sosem szűnt meg, ami ugyancsak sokatmondó tény az európai szankciók komolyan vehetőségéről.
Eközben a nemzetközi baloldal példátlan propaganda-hadjáratot folytat hazánkkal szemben (a korábban említett) a Nemzeti kártya program kiterjesztése miatt, amelynek keretében Szerbia és Ukrajna mellett, a jövőben Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Oroszország, Észak-Macedónia, Moldova és Belarusz állampolgárai is igénybe vehetnek egyszerűsített ügyintézést a magyarországi munkavállaláshoz. Ez az adminisztratív könnyítés ugyanakkor természetesen nem jelenti azt, hogy az ilyenkor elvárt, nem mellesleg pedig jogszabályban is előírt, szigorú és átfogó biztonsági ellenőrzéseket ne kellene kötelezően lefolytatni az érintettek vonatkozásában az illetékes szerveknek.
Álságos a németek hisztis kapálózása is
Manfred Weber, az egykor jobboldali Európai Néppárt magyarellenes „erős embere” még levelet is írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének az ügyben, amelyben úgy fogalmazott, hogy a magyar rendszer „komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel”, és „súlyos kiskapukat teremt a kémtevékenységek számára”.
Pedig a jobboldali értékeknek hátat fordító német politikus minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy hazája gazdasági megfontolások alapján már régóta vízumkönnyítéssel és kedvezményekkel segíti az orosz munkavállalók Németországba édesgetését.
„A különleges helyzetre való tekintettel a szövetségi kormány bürokráciamentes eljárásokra törekszik”. Egy 2022. július 18-i kormányzati anyag a következőképpen fogalmaz ennek kapcsán:
Tekintettel az Oroszországi Föderációban kialakult politikai helyzetre és a folyamatban lévő Ukrajna elleni háborúra, sok szakképzett munkavállaló hagyja el az Oroszországi Föderációt, és más országokban keresnek új élet- és munkalehetőséget. Ez a német kormány szerint további szakképzett munkaerő-potenciált jelent a német vállalatok számára.
Ennélfogva „a szövetségi kormány támogatja a szakképzett munkaerő toborzását az Oroszországi Föderációból Németországba. Ezért intézkedéseket fogadott el a vízumeljárások felgyorsítása érdekében a német és nemzetközi vállalatok orosz munkavállalóinak Németországba történő áthelyezése érdekében”.
Ami pedig Webernek a magyar szabályozással összefüggésben levezetett, uniós nemzetbiztonságot érintő félelmeit illeti, a német kormányzati dokumentum maga rögzíti, hogy Németországban évek óta magas szinten van az orosz hírszerző szolgálatok tevékenysége, amely kémtevékenységek kiterjednek a politikára, az üzleti életre, a tudományra, a technológiára, sőt, még a hadseregre is. Így nem feltétlenül jó út, ha a német politikusok pont a magyar adminisztratív terhek csökkentésében keresik a veszélyforrást.
Vezető kép: MTI/EPA/Olivier Matthys
Facebook
Twitter
YouTube
RSS