Jövő januártól minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz, így körbeszámlázással sem lehet majd kikerülni a nagy összegű megbízások esetében a kisadózó vállalkozók tételes adója új, negyven százalékos emelt adókulcsának alkalmazását – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.
Izer Norbert az interjúban kiemelte: a változtatásra azért volt szükség, mert az utóbbi időszakban kifejezetten káros folyamatok indultak meg, több száz, vagy akár ezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami a tisztességes piaci szereplőket és az államkasszát ért káron kívül azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme megszűnt. Az államtitkár ismertette: míg négyszázötvenezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége félmillió forint, addig a tisztességes vállalkozásnak mindez ma több mint nyolcszázezer forintjába kerül. Nem lehet az a cél, hogy a kormány a kedvezményes adófajtával a néhány cégnek nagy értékű, jellemzően több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem, hogy a katát a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják – szögezte le az államtitkár. A szakember jelezte: az új szabály egyáltalán nem érinti a katások jelentős többségét, a több mint háromszázezer – rengeteg ügyféllel kapcsolatban lévő – kisebb vállalkozást.
Izer Norbert emlékeztetett arra, hogy a katát 2013-ban azért vezette be a kormány, hogy a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat – például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat – segítse. Korábban ezeknek a kisvállalkozóknak egy jelentősebb része még az informális gazdaságban tevékenykedett, és a kata volt az az adónem, amely miatt megérte legálissá tenni a vállalkozást. A vállalkozók eseti, nagyobb értékű ügyletei miatt azonban új, speciális szabályokra volt szükség, ezt teremtette meg az Országgyűlés által megszavazott változtatás. Ezekre az évi hárommillió forintot meghaladó szerződésekre már nem a kata tételes, ötvenezres szabálya alkalmazandó, hanem ezt a szerződést kvázi külön kezeli a katás cég, és úgy adózza le, mintha az meghaladná a tizenkétmilliós limitet, de ami a negyven százalék alá esik, az nem számít bele a tizenkétmilliós határba – ismertette Izer Norbert, aki kiemelte: így némileg igazságosabb is lesz az adórendszer, hiszen a sok kis értékű megbízást továbbra is tételes adó terheli, a nagy értékű megbízásokat viszont százalékos kulcs.
Az államtitkár hozzátette: nagyon lényeges ismérve az új szabályozásnak, hogy a kata egyszerűsége nem változik, hiszen az egy ügyfélnek hárommillió forintnál többet számlázók is mentesülnek mindenféle adminisztrációs tehertől, azt ugyanis a kifizetőknek kell teljesíteniük, nekik kell elszámolniuk és megfizetniük az ezekre az extra jogügyletekre eső negyven százalékos adót. Izer Norbert elmondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 2020-ban is kiemelt feladata a katás adózók és szerződéses partnereik vizsgálata, a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása, a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás kata mögé rejtésének megakadályozása. A katásokat foglalkoztató cégek ellenőrzése folytatódik 2021-ben is – tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/ Kovács Tamás
hozzaszolo
2020-09-13 at 09:10
A Kata változás miatt kell a fiamnak a másodállását otthagyni. Másodállásban Katás egy műhold tervező/programozó cégnél. Főállásban meg egyetemi adjunktus. Nem fizetik a +40%-ot, mert bérfeszültséget okoz!? No miért nem ugrik a bolha az ijesztésre, ha a tudós minden lábát kitépte? Ugye, mert süket lett.
Virtuális Fidesz Stand
2020-08-24 at 08:13
Helyes
Tudományos libsizmus
2020-08-19 at 16:10
Arról ne is beszéljünk, hogy ez a különadó dili csak a versenyszférára vonatkozik, a közszférára NEM. Ez úgy alkotmányellenes, Mihály, ahogy van.
Tudományos libsizmus
2020-08-19 at 16:08
Ezt elcsesztétek, Mihály. Sok távolról sem “bújtatott foglalkoztatásos” KATÁ-st teljesen lehetetlen helyzetbe hozatok ezzel az idióta jogszabállyal. Az ellenőrzést kéne szigorítani, nem pedig a KATÁ-s ügyfeleinek a nyakába sózni egy rakás adót.
politikai koszfészek
2020-08-18 at 09:51
“bújtatott foglalkoztatás”. ??? Ez már olyan posztszocialista duma. Mert ugye a nagyon okos állam létrehoz egy jogi feltételi rendszert valamilyen okból, ez a KATA. Ezt a jól megfizetett, idióta jogász-slepp (akinek nem inge…) jogszabályokba önti. A gazdaság szereplői pedig alkalmazzák a jogi előírásokat, magyarul ÉLNEK A JOG ADTA LEHETŐSÉGGEL. Erre mit tesz az elcseszett apparátus? Kinyilvánítja, hogy sokan VISSZAÉLTEK a rendszerrel. Visszaéltek, értjük? Mint annó a Kádár rendszerben a “meggymagos” ember. Na ezért olyan poszt-kádárias duma a KATA duma. Ráadásul a jóságos NAV (mintha egy Központi Bizottság lenne) majd jól megvédi a kicsiny katásokat a gaz nagy vállalkozói kata-patásoktól! Jól van ez így, kedves Varga Úr? Nem inkább a bérjárulékok és az ÁFA-kulcsok radikális csőkkentésén kellene gondolkodni? – agyatlan, korábban a Dimitrov téren (ma Vámház tér) végzett fiskálisok vagytok.
Soha többé
2020-08-11 at 13:24
A “kiöntöttük a gyereket a fürdővízzel együtt” intézkedés helyett, inkább a NAV ellenőrzéseit kellene növelni, ezáltal a bujtatott munkáltatást kiszürni. Mivel adatot kell szolgáltatni valamennyi katásról, aki jelenleg egy cégnek 1 milliónál többet számláz, néhány kattintással a NAV meg tudja állapítani, hogy valaki számláz-e másoknak is. A január 1-től bevezetendő megoldással jó néhány szakma dolgozóit lehetetlenítik el. Pl. biztosítási ügynökök, egyes személy és áru szállítók, stb.