Felháborító a brüsszeli kettős mérce és az, hogy állandóan Magyarországot akarják büntetni, szankcionálni – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak Járóka Lívia, a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselője. A politikus hangsúlyozta: miközben Svédországban menetelhetnek a nácik – a megkötés mindössze annyi, hogy a zsinagógákat el kell kerülniük -, aközben az Európai Unió Sargentinivel az élen minket, magyarokat vádol antiszemitizmussal, rasszizmussal, pedig 2010-ben az Orbán-kormány második intézkedése volt a Magyar Gárda betiltása. Járóka Líviával az unió új, készülő romaintegrációs stratégiájáról is beszélgettünk; az EP-képviselő szerint a magyar modell példamutató és az alapja lehet a végleges stratégiának. „A romák munkanélküliségének a felszámolása kiemelten fontos, mert egy állásnélkülinek élete végéig 72 millió forintnyi szociális segélyt fizet ki az állam, ezzel szemben 22 millió forintból adófizetővé lehet tenni egy roma fiatalt” – ismertette Járóka Lívia.
Fel kell számolni az európai roma közösségek nehézségeit, ehhez pedig hatékony uniós romaintegrációs stratégiára van szükség, mert a jelenlegi program nem az, és sajnos az elmúlt években az unióban folytatódott a romák társadalmi, gazdasági és kulturális kirekesztése.
Magyarország 2010 óta remek eredményeket ért el ezen a területen, a magyar modell alapja lehet a végleges uniós romastratégiának, ezért is igazságtalan, amit velünk művelnek Brüsszelben. Magyarországon zéró tolerancia van érvényben az antiszemitizmussal szemben, a romahelyzet rengeteget javult hazánkban, ehhez képest minket vádolnak antiszemitizmussal, rasszizmussal. Felháborító a brüsszeli kettős mérce és az, hogy állandóan Magyarországot akarják büntetni, szankcionálni. Miközben az Orbán-kormány betiltotta a Magyar Gárdát, aközben Svédországban ma is menetelhetnek a nácik, a megkötés mindössze annyi, hogy a zsinagógákat el kell kerülniük
– mondta a PestiSrácok.hu kérdésére Járóka Lívia. A politikus fontosnak és pozitívnak nevezte, hogy a készülő uniós romastratégiában szép számmal megjelennek a magyar ötletek és magyar intézkedések; talán végre Brüsszel is elismeri az erőfeszítéseinket és eredményeinket.
Fontos, hogy nemcsak romákról, romaprogramról kell beszélni, hanem a kérdést a szegények szempontjából is meg kell vizsgálni. Európában ma minden ötödik ember szegénynek számít; világos, hogy ha szegényekről, leszakadókról beszélünk, akkor nemcsak a romákról van szó. Az uniós stratégiában négy területnek, az oktatásnak, egészségügynek, foglalkoztatásnak és lakhatásnak egyszerre kell megjelennie és érvényesülnie, komplex és kidolgozott megoldás szükséges. A romák munkanélküliségének a felszámolása kiemelten fontos, mert egy állásnélkülinek élete végéig 72 millió forintnyi szociális segélyt fizet ki az állam, ezzel szemben 22 millió forintból adófizetővé lehet tenni egy roma fiatalt
– emelte ki Járóka Lívia. Véleménye szerint a következő romastratégiában új célokat kell kitűzni a romák környezetvédelmi szempontból fenntartható és digitális társadalomba való beilleszkedésére is, a fenti négy területet, az ahhoz való hozzáférést pedig javítani kell. A diszkrimináció megszüntetéséért folyó és a romák társadalmi-gazdasági kirekesztése elleni hosszú küzdelem csak az igazságszolgáltatáshoz és a munkaerőpiachoz való igazságos hozzáférésre koncentrálva nyerhető meg – mondta a politikus. Kiemelte: Magyarország azért is jó példa, mert a kormány bevezette és biztosította az élethosszig tartó tanulást, 3 éves korban óvodába, közösségbe kell menniük a gyerekeknek, 6 éves korban pedig iskolába; Magyarországon a teljes roma foglalkoztatás is megvalósulhat.
Magyarországon 2010 óta csökken a szegények száma, Európában ugyanakkor a kétszeresére nőtt a szegénység. Ez az igazság. Európában 16 millió roma él, a szegények aránya pedig 120 millió. Amikor EP-képviselő lettem, az európai szegények száma 41 millióra rúgott, tehát sokat romlott a helyzet az unióban, míg nálunk javult
– húzta alá Járóka Lívia.
Legutóbb egyébként az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást romaügyben, amelyben a képviselők szigorúbb és hatékonyabb fellépést sürgetnek a cigányellenességgel szemben. A képviselők a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020 utáni uniós keretére vonatkozó állásfoglalásukban aláhúzták: a cigányellenesség a történelmi gyökerekkel rendelkező, intézményes rasszizmus egyik fajtája, amely többek között „erőszak, gyűlöletbeszéd, kizsákmányolás, megbélyegzés és a hátrányos megkülönböztetés legkirívóbb formáiban nyilvánul meg”. Véleményük szerint az iskolai szegregáció, a lakhatáshoz, munkához és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jelenti a legnagyobb problémát Európa-szerte. A legnehezebb helyzetben a roma fiatalok vannak, akik egyre nagyobb arányban nem vesznek részt sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon – emelték ki. A képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy egyértelmű és kötelezően teljesítendő célértékek, határidők és mutatók kijelölését követelje meg a tagállamoktól a 2020 utáni időszakban. Az EP-képviselők az uniós és nemzeti fellépés során a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a gyermekek szempontjainak figyelembe vételét követelték. Az állásfoglalás szerint védelmezni kell a roma gyerekek jogait. Mint hangsúlyozták: az integrációs politika kidolgozásába szorosan be kell vonni a romák képviselőit és a civil szervezeteket. Hozzátették: a közélet minden területén, így a médiában, a közintézményekben és a politikai testületekben is több romának kellene megjelennie. A romák életkörülményeinek és kilátásainak javításához fel kell használni az unió strukturális alapjait, a jelenlegi és a korábbi finanszírozás esetében tapasztalt visszaéléseket ki kell vizsgálni, és jogi lépéseket kell tenni az elkövetők ellen – húzták alá.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS