Javuló tendencia az illegális hulladéklerakás felderítésében – Mégis szükséges a jogszabályi szigorítás

Az illegális hulladéklerakás súlyos probléma, különösen azért, mert felderítése az érintett hatóságok számára is nehéz. Az idei TeSzedd! országos hulladékgyűjtési akció keretében rekordmennyiségű hulladékot gyűjtöttek össze a környezettudatos emberek, fiatalok, iskolások, egyetemisták. Ugyanakkor nem feltétlenül igazságos, hogy minden évben a felelősségteljesebben gondolkodó gyerekek szedik össze a felelőtlen felnőttek után a hulladékot. Ezért is fontos a minisztériumok azon szándéka, hogy a jogszabályi környezet szigorításával szabjanak gátat az illegális hulladéklerakásnak, például azzal, hogy szabálysértésből bűncselekménnyé minősítenek át bizonyos tényállásokat. Mint a portálunk által az ORFK-tól lekért statisztikai adatokból kitűnik, az elmúlt két évben javult az ilyen szabálysértések földerítésének aránya. Annak eldöntését olvasóinkra bízzuk, mennyiben tekinthető eredménynek – például a 2018-as év tekintetében -, hogy Magyarország egész területén 365 nap alatt 371 esetben sikerült illegális hulladéklerakással kapcsolatos bűncselekményeket regisztrálni. A felderítési rendszer tökéletlenségével kapcsolatban árulkodó, hogy a lakossági bejelentésekkel, illetve a felderítést segítő digitális eszközökkel kapcsolatban a rendőrség nem is rendelkezik statisztikai adatokkal.

Több cikkben is írtunk már arról, hogy az elmúlt időszakban több bejelentés is arra utalt, hogy a kormányzat határozott lépéseket fontolgat az illegális szemetelés megfékezésére. Palkovics László nemrégiben többek között arról beszélt: olyan új jogszabályi környezet megteremtésén dolgoznak, amelyben az eddigi szabálysértésről bűncselekménnyé minősülne az illegális szemetelés, továbbá, hogy egyes csomagolóanyagok esetében betétdíjat számolhatnának fel a jövőben. (Remélhetőleg ez nem fog visszaköszönni az érintett termékek árának emelkedésében.) Nagy István agrárminiszter emellett arról beszélt: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az erdőket érintő hulladékszennyezés hogyan csökkenthető az ellenőrzési és bírságolási jogkörök kiterjesztésével. Fontos hangsúlyozni, hogy a nemrégiben lezajlott TeSzedd! országos hulladékgyűjtési kampány elengedhetetlen annak tudatosítására, hogy a környezetünkben található eldobált hulladékért a lakosság a felelős, és szintén fontos, hogy a kampányban jórészt részt vevő általános és középiskolások, valamint az egyetemisták már egy környezettudatosabb gondolkodást sajátíthassanak el. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az érzékenyítés önmagában kevés, mint ahogy egyúttal igazságtalan is, ha a gyerekek szedik össze a felelőtlen felnőttek után a szemetet. Éppen ezért a TeSzedd!-kampánnyal párhuzamosan évről-évre rákérdezünk az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatszolgáltatóitól, milyen eredménnyel derítik fel a rendőrség munkatársai az illegálisan szemetelőket. A statisztikai adatok arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet megfelelően segíti-e a hatóságok munkáját a szabálysértések felderítésében. Talán a nemrég bejelentett szigorításától pozitív változásokat várhatunk.

Pozitív elmozdulás az illegális hulladéklerakás felderítésében

Mint az idei TeSzedd! kapcsán az ORFK-nak küldött megkeresésünkre adott válaszból kiderült, 2017-ben látványosan megemelkedett a korábbi évekhez képest a rendőrök által regisztrált bűncselekmények száma, és a nyomozati eredményesség is felkúszott 75,2 százalékig. Ez ebben az esetben nem azt jelenti, hogy az előző évekhez képest többen szemeteltek, hanem azt, hogy a rendőrség több esetet regisztrált. Az eredményes 2017-es év után jelentős visszaesés volt tapasztalható: a rendőrség által regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban már csak 371 volt, míg a nyomozati eredményesség 52,3 százalékos. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a korábbi évek látványosan hasonló eredményességéhez-eredménytelenségéhez képest még a 2018-as év is jónak mondható. Már amennyiben eredménynek tekintjük, hogy egész Magyarország területén 365 nap alatt pusztán 371 esetben sikerült illegális hulladéklerakással kapcsolatos bűncselekményt regisztrálni.

Az adatok az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) rendszeréből származnak, amely ún. követő statisztika; minden esetben a tárgyidőszakban lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az adatbázis nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket.

Portálunk az ORFK-tól megtudta: a korábbi évekhez hasonlóan a leggyakoribb vétség a hulladék engedély nélküli elhelyezése. Mint hozzátették, a felderítést nehezíti, hogy a bűncselekmények többségét eseti jelleggel, lakóterületen kívül, elhagyatott helyeken követik el. Megtudtuk továbbá, hogy a lakossági bejelentéseknek a büntetőeljárások lefolytatására gyakorolt hatására vonatkozóan a rendőrség nem rendelkezik statisztikai adatokkal, azaz nem tudható, milyen mértékben számít a lakosság környezettudatossága a bűncselekmények felderítésében. Ugyanakkor a rendőrség hangsúlyozta: általánosságban a felderítés során jelentős támogatást jelenthetnek a pontos adatokat (például az elkövetés időpontja, a hulladék szállítására használt gépjárművek leírása, rendszáma) tartalmazó lakossági bejelentések. Rákérdeztünk arra is, hogy az utóbbi időben megjelent több, az illegális hulladék észlelésére és regisztrálására létrehozott applikáció és internetes portálok mennyiben segítik a szabálysértések felmérését, regisztrálását. Mint az ORFK írta, a rendőrség ismeri az illegális szemétlerakással kapcsolatos egyes applikációkat, ám arra vonatkozóan, hogy felhasználásuk mennyiben segíti a nyomozásokat, kimutatás híján nem rendelkeznek információval.

Illegális hulladéklerakás az erdőkben

Az illegális hulladéklerakás az egyik legsúlyosabb környezeti probléma az erdőben is, amely az érintett ingatlantulajdonos vagy erdőgazdálkodó számára is következményekkel (helyreállítási kötelezettség) jár, ezért célszerű az erdő őrzésével is megelőzni. Emlékezetes, az idei TeSzedd!-kampány nyitónapján Nagy István agrárminiszter arról beszélt: a Minisztérium kezdeményezi, hogy a kerületvezető erdészek hatósági jogkört kapjanak, ugyanis ezáltal 1108 erdész tudna a rajtakapott illegálisan szemetelők ellen hatóságilag fellépni. Ennek kapcsán portálunk megkereste az Agrárminisztériumot, hogy a törvényi szigorítás lehetséges részleteiről többet is megtudhassunk. A minisztérium válaszában elöljáróban hangsúlyozta: sok múlik a szemetelés, a hulladéklerakás megelőzésén, de a tetten ért személyekkel szemben a helyszíni intézkedések eszköztárán is. Mint általánosságban írták, jelenleg a rendészeti feladatok ellátására is kiképzett és feljogosított erdészeti szakszemélyzet az, amely őrzési tevékenysége során az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén az erdőben és az erdészeti magánúton tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személyekkel szemben egyes hatósági intézkedéseket, illetve kényszerítő eszközt alkalmazhat (pl. igazoltathat, a tettenért személyt visszatarthatja, járművet átvizsgálhat, stb.).

Az ilyen, rendészeti jogosultsággal felruházott szakszemélyzet a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy, de – az erdészeti hatóság tagjával ellentétben – nem rendelkezik szabálysértési helyszíni bírság kiszabása jogkörével, és területi fellépési lehetősége az erdőn kívül korlátozott

– hangsúlyozták, hozzátéve: az állami erdőgazdasági társaságok kerületvezető erdészei és erdőmérnökei szinte kivétel nélkül rendészeti jogosítványokkal is bírnak, és a magánerdő-gazdálkodásban dolgozó szakemberek között is sokan rendelkeznek ezzel a jogkörrel. Mint kiemelték:

jelenleg annak a vizsgálata folyik, hogy az erdőt károsító cselekményekkel szembeni hatékony helyszíni fellépésnek mik a területi, eszközbeli és szervezeti lehetőségei. Ugyanakkor fontos mérföldkő és előrelépést jelenthet, hogy a környezet megóvása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készül egy jogszabály, amely alapján a jelenleg szabálysértésnek számító illegális hulladék-kihelyezés a jövőben bűncselekménynek számíthat.

A felderítés és tettenérés segítése érdekében általánosságban az erdészek számára rendelkezésre álló eszközpark fejlesztése az Agrárminisztérium részéről elsősorban jogszabályok és eljárásrendek módosítását jelenti. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a jelenlegi eszköztár elegendő-e és milyen tekintetben szorul fejlesztésre. A kerületvezető erdészek számára a tárgyi eszközök biztosítása kérdését illetően a minisztérium csak tulajdonosi joggyakorló; az állami erdőgazdaságok az eszközparkjukat a belátásuk szerint fejleszthetik a hatékonyság növelése érdekében.

Az erdészek munkáját eddig is számos szervezet segítette, amelyek együttműködésére továbbra is számítanak. Ezek közül kiemelik a rendőrség, a közúti áruforgalmat ellenőrző szervezetek, a hatósági jogkörrel rendelkező más személyek (természetvédelmi őr, mezőőr, hegyőrök, stb.) és az erdészeti hatóságok szükséges közreműködését.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI