Pesti Srácok

Jogállami házkutatás egy német bírónál

Jogállami házkutatás egy német bírónál

Egy weimari bíró magánlakását, irodáját és kocsiját átkutatta a rendőrség, a mobiltelefonját is lefoglalták. A vád a bíró ellen részrehajló jogalkalmazás, azaz a törvény szándékos félremagyarázása az egyik fél érdekében; ennek Németországban egytől öt évig terjedő börtön a büntetési tétele. Az erfurti ügyészség szerint az ügyben egyébként sem az érintett bíró, hanem a közigazgatási bíróság lett volna az illetékes.

Hogy mivel érdemelte ki a weimari bíró ezt a súlyos vádat? Április elején olyan ideiglenes végzést hozott, hogy két weimari iskolában ne legyen kötelező a távolságtartás, a maszkviselés és a gyorstesztek használata, viszont legyen jelenléti oktatás. A német alapossággal meghozott ideiglenes, de azonnal kötelező végzésben százhetvennyolc oldalon olyan megállapításokat tett például a bíró, hogy a maszkviselés fizikailag, pszichésen és pszichoszociális fejlődésükben károsítja a tanulókat, anélkül, hogy akár csak csekély haszna lenne a gyermekekre, vagy a harmadik személyre nézve, az iskoláknak ugyanis nincs jelentős szerepük a pandémiában. A bíró szerint a PCR- és a gyorstesztek nem alkalmasak arra, hogy kimutassák a SARS-CoV-2 fertőzést. Arra is hivatkozott, hogy

PestiSracok facebook image

Akinek nincs tünete, azt nem lehet tesztre kényszeríteni – írta a bíró. A bíróság által megbízott szakértő osztrák felmérések alapján rámutatott:

A járványügyi rendszabályok alkotmányellenesek és semmisek – vonta le a következtetést a bíró. A türingiai oktatási minisztérium azonnal bejelentette, hogy nem veti magát alá a bírói döntésnek. Ez nem sérti a német jogot, a jelek szerint.

Felháborodtak a jogászok

Mivel ideiglenes hatályú végzésről van szó, amiben a bíróságnak később ítélnie kell, eleve érthetetlen a bíróval szembeni vád. A Kritikus Bírók és Ügyészek Hálózata nevű szerveződés – igen, ilyen is van Németországban – a bírói függetlenségbe való durva beavatkozásnak tartja az eljárást. Szerintük ezentúl nem lesz bíró, aki fel merne lépni a túlzott járványügyi intézkedések ellen. A német jog szerinti elfogultság csak a törvényesség durva és önkényes megsértésekor vetődhet fel, és csak akkor, ha szándékosan követik el. A fenti esetben nem voltak erre utaló jelek.

A politika sem hallgat az ügyben: Marcel Luthe berlini szabaddemokrata képviselő a szerint a zöld türingiai igazságügyi miniszter, Dirk Adams környezetének jóváhagyása nélkül az ügyészség nem tett volna ilyen lépést. Németországban az ügyészség ugyanis nem független, mint Magyarországon – hazánkban csak az Országgyűlésnek van alávetve –, hanem a végrehajtó hatalom része, és a politikusok utasíthatják. Gerhard Straate, a bíró védője szerint lehet, hogy jó érvekkel vitatható védence ítélete, de gondosan meg lett indokolva, és semmiképpen nem bűnös szándékú.

A weimari bíróságon egy másik bíró januárban a távolságtartás elrendelését alkotmányellenesnek és az emberi méltóságot sértőnek nyilvánította. Az ítéletet egy olyan, szabálysértéssel kapcsolatos ügyben hozta, amelyben megbírságoltak egy embert, mert a barátaival egy melléképületben megünnepelte a születésnapját. A bíró kitért a járványügyi intézkedések elégtelen orvosi és járványtani indokoltságára és hatalmas gazdasági kárára is. Az ügyészség megfellebbezte az ítéletet.

Vezető kép: CC0 Public Domain / Pexels - Julia M. Cameron

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.