Pesti Srácok

Jogerős: nagy nyilvánosság előtt is nyugodtan lehet gyalázni a magyarságot!

Jogerős: nagy nyilvánosság előtt is nyugodtan lehet gyalázni a magyarságot!

Mégsem jogsértés leírni azt, hogy „büdös magyar migráns”, illetve „magyar bandita” – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla pénteki jogerős határozatában. A Kisbán Tamás vezette bírói tanács ezzel megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, amely még elmarasztalta a patologikusan magyargyűlölő Tóta W. Árpád tavaly novemberi írását megjelentető HVG-t. Hajmeresztő, de az ítélőtábla egy liberális német jogelvre hivatkozott a verdikt indoklásában – ami azt a látszatot kelti, mintha Magyarországon immár idegen államok jogszabályaival legalizálnák a magyarellenes gyűlöletkeltést.

A Fővárosi Ítélőtábla Kisbán Tamás vezette tanácsa szerint mégsem követett el jogsértést Tóta W. Árpád, amikor tavaly november 7-én <milyen szép dátum! – P. T.> a HVG.hu-n megjelent Magyar ember nem lop, csak kalandozik című cikkében „büdös magyar migránsokat” és „magyar banditákat emlegetett”. Íme, a kifogásolt részek szövegkörnyezetestül:

A magyar nemzet méltóságát sértő cikk miatt két magánszemély nyújtott be keresetet az úgynevezett kollektív személyiségi perlés intézményével élve. A felpereseket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás képviselte. Májusban első fokon a Fővárosi Törvényszék még arra jutott: a HVG megsértette a felperesek emberi méltóságát, mert kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben. Emiatt aztán 400 ezer forint sérelemdíj, valamint 176 400 forint perköltség megfizetésére kötelezte a Gyurcsány Ferencet rajongásig szerető újságíró kenyéradóját. (Tóta egyébként a Gyurcsány-érában a mindösszesen 160 millióba került Modern képmesék című köztévés propagandamesét szövegezte.)

PestiSracok facebook image
Tóta W. Árpád (Forrás: blogstar.hu)

Kisbán Tamás német segítséget kért

Ezt az elsőfokú ítéletet változtatta meg pénteken a Fővárosi Ítélőtábla, amely elutasította a felperesek keresetét, és a csaknem 200 ezer forintos perköltség megfizetésére is kötelezte őket.

Kisbán Tamás tanácsa szerint ugyanis a „büdös magyar migráns” és a „magyar bandita” kifejezések „nem sugároznak át a közösségre, nem az egész közösség ellen irányulnak, „csupán” a publicisztika eszközeivel támasztják alá a mondanivalót. Kérdés: ugyanilyen ítélet született volna, ha a magyar helyett más nemzetet, népcsoportot sértegetett volna Tóta W.? A politikai ügyekben szélsőségesen elfogult, kettős mércét alkalmazó bíróságainkat ismerve: nyilván nem...

Ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás, a felperesek jogi képviselője a PestiSrácok.hu-nak elmondta: önmagáért beszél, hogy ezt az „átsugárzási” teóriát a liberális jogi szakirodalom használja, és a német joggyakorlatból emelték át. Az ügyvéd kiemelte: a Kúriához fordulnak jogorvoslatért. Kiemelte: mindent megtesznek azért, hogy a magyar emberekre is alkalmazzák a kollektív személyiségi védelmet.

Csak úgy serceg a gyűlölete

Tóta W. Árpád nem ma kezdte a szenvedélyes magyargyűlölést. Ugyanez a lángoló honszerelem vezette a tollát, amikor például az ötvenhatos szabadságharcunkról azt írta: „1956-ban a kelkáposzta-főzelékért és a gépsonkáért harcoltunk”. Vagy amikor a magyarság drámai fogyása kapcsán megnyugtatta a nemzetet: „Most sem kevesen vagyunk, hanem buták.” Továbbá kifejtette: „Nosza, ezt számoljuk ki: mibe kerül felnevelni egy átlagmagyart, és hogyan aránylanak a képességei egy hasonló árú automatáéhoz? Megéri-e magyart tenyészteni?” Szerinte kár a népességfogyáson rugózni, nem fontos, hogy többen legyünk, mint most, mert: „A ma kikényszerített gyerekeket holnap el kell tartani, vagy éhen halnak. Nem erősek leszünk velük, hanem rosszabbul járunk, mint a muszlim tömegekkel”.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.