Pesti Srácok

Karácsony szerint nincs dollárbaloldal, mert forintban kapták a kampánypénzt

Karácsony szerint nincs dollárbaloldal, mert forintban kapták a kampánypénzt

Nem tudjuk, hogy Karácsony Gergely ennyire nincs képben a valósággal, vagy ilyen nyíltan hazudik, de az az elszántság, amivel tagadja a nyilvánvalót, szinte már elismerésre méltó. Legutóbbi bejegyzésében például azzal védi a dollárbaloldalt, hogy ha átváltják forintra a külföldi pártfinanszírozást, akkor az tulajdonképpen már nem is dollár, tehát mi vagyunk a hülyék és ő a helikopter. Igazi Chewbacca-védelem.

Karácsony Gergely tehát elővette a Chewbacca-védelmet, és kijelentette, hogy ők igazából nem is dollárbaloldal, hiszen nincs rá bizonyíték, hogy dollárban kapták meg a külföldi kampánypénzeket. Hát igen, ha forintban vagy euróban fizetnek egy kormánybuktatásért, az nem tiltott finanszírozás, hanem mikroadomány. Mint írta:

Mondhatnánk, hogy ez még szegről-végről igaz, hiszen amint arról tegnap mi is írtunk (bővebben ITT), a 99 mozgalomhoz nem egyenesben a CIA-tól gurultak a dollárok, hanem a DatAdattól. Kereken 500 millió. Készpénzben. Na igen, mivel nem egyenesen egy külföldi adományozótól és nem dollárban kapták meg a zsebpénzt, az már nem is olyan vészes ugye? Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a készpénzes finanszírozás egy politikai mozgalom esetén enyhén szólva is gyanús. Hasonlót utoljára olasz maffiafilmekben láttunk, amerikaiakban azért nem, mert ez még nekik is túl szürreális. De nem baj, Gergőnk megmagyarázta:

PestiSracok facebook image

– írta, és adjunk neki egy jó pontot. Legalább próbálkozik, hiszen teljesen hihető, hogy félmilliárdot dobozoltak össze mikroadományokból. Kérdés, hogy ha ennyi mikroadakozójuk van, akkor hol vannak a szavazók? Esetleg minden fideszes bedobott nekik egy ezrest a sportszerűség jegyében? Kötve hisszük.

Az is szép, hogy Gergőnk még azért rubelezik egyet, hiszen a komcsi tempót ugye nem lehet levetkőzni: ha nem tudsz védekezni, akkor vádold az ellenfeled azzal, amit te követsz el. A kérdés az, hogy mivel tudja bizonyítani, hogy a jobboldalon bárki is pénzt kapott az oroszoktól. De lehet, hogy nem is ránk gondolt. Lehet, hogy eszébe jutott Kovács Béla "kalandja", és arra gondolt, hogy így üzeni meg Gyöngyösi Mártonnak, hogy most már ciki lenne szavazatszámlónak menni Donyeckbe? Elvégre Gergő egy "nagyvad", nem csodálkoznánk, ha ilyen kemény üzeneteket küldene a szövetségeseinek...

Forrás: Facebook; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.