Pesti Srácok

Karácsonyék 17 milliárdot hiányolnak a városkasszából – mi összeszedtük, hogy hol hullottak el a pénzek

Karácsonyék 17 milliárdot hiányolnak a városkasszából – mi összeszedtük, hogy hol hullottak el a pénzek

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kedden, az ATV-ben ismét azzal fenyegetőzött, hogy Budapest hamarosan működésképtelenné válhat, mert 17 milliárd forint hiányzik a költségvetésből. A hiányzó összeget természetesen a kormánnyal szeretnék kipótoltatni. Pedig a főváros vezetése ennél jóval nagyobb összegeket csorgatott ki kezei közül. A teljesség igénye nélkül most összeszedtük azokat a forrásokat, amelyek Karácsonyék gyakorlatilag az ablakon dobtak ki, és amelyek bőven befednék a 17 milliárdos lyukat.

– számolt be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, majd gyakorlatilag csődközeli állapotokat vázolt, kifejtve:

Márpedig az említett 17 milliárd forint akár a főváros számláján is pihenhetne, azonban az elmúlt három évben minden nagyobb projekt, amelyben a Karácsony-féle vezetés valamilyen szerepet vállalt, hirtelen jelentősen megdrágult, illetve forrásoktól is elesett Budapest a városvezetés tevékenysége következtében.

Lánchíd

Bár Karácsonyék azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására, mint az előző városvezetésnek, hamar kiderült, hogy ez óriási csúsztatás. Bár a korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna, addig most valóban „csak” 27 milliárdért végzik el a híd felújítását. Csakhogy a korábbi közbeszerzés tartalma jóval túlmutatott a Karácsony-féle műszaki projekten; tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Így végül is – Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint – nemhogy olcsóbb lett a Karácsonyék által megvalósított hídfelújítás, hanem jelentősen drágult: a korábbi tenderben erre a részre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni. Bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésüknek eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el.

Széna tér

Nemcsak a valódi gigaprojektek okoznak komoly fejtörést a főváros vezetésének: a Széna tér felújítása egy fontos, de a Lánchídnál jóval egyszerűbb projekt – lett volna. Ahogy a Lánchíd-, illetve a Blaha Lujza téri projektekben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es októberi önkormányzati választást követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat. Ráadásul itt is hasonló forgatókönyv valósult meg, mint a Lánchíd esetén: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készülhet el a tér. A Fővárosi Önkormányzat először 750 millió forintnyi fejlesztési forrás biztosítását ígérte meg. A felújításnak a főváros és a kivitelezéssel megbízott II. kerület megállapodása szerint 2021. december 31-én be kellett volna fejeződnie. Ehhez képest a Fővárosi Közgyűlés szeptemberben elfogadott egy, a főváros és a II. kerület között létrejövő megállapodást, amiben a beruházás lezárását október 22-ére jelölték ki, a projekt összköltsége pedig bruttó 1 milliárd 339 millió forintra módosult – vagyis az eredeti összeg közel duplájára.

Biodóm–Hermina-garázs

A biodóm és általában a Liget-projekt harcos ellenzéke volt Karácsony Gergely, aki a főváros kontójára is hergel a Városliget fejlesztése ellen. A projekttel kapcsolatban korábban többször is elhangzott, hogy a főváros kormányzati forrás híján január 1-jével magára hagyja az építményt. Kiss Ambrus legutóbb novemberben jelezte, hogy még vizsgálják e lépés lehetőségét. A felvetésre, miszerint nem a főváros ötlete volt a biodóm, Tarlós István is reagált: szerinte a biodóm az állatkert ötlete volt, és a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyva kapta meg a teljes feladatot.

– fogalmazott a korábbi főpolgármester. A Karácsonyék által nehezményezett költségnövekedések kapcsán Tarlós felidézte: lett volna hol fognia a költségvetésen az új vezetésnek, hiszen az önkormányzati választásokat követően a beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány, továbbá a kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt.

19 milliárd ki az ablakon

Mindez azt jelenti, hogy ha a Lánchíd felújításával nem állnak le másfél évre aligha indokolható módon, és az utolsó ajánlatnak megfelelően elkezdik, ott maradt volna ötmilliárd. A biodóm és a Hermina-garázs forrásai együtt már 18 milliárd forintnál is többet tesznek ki, míg a Széna tér felújítása szintén több mint félmilliárddal drágult. Ez az összeg pedig már önmagában alkalmas lenne a költségvetésen tátongó rés betömésére. Arról a 180 milliárdról nem is beszélve, amivel Karácsonyék átvették a fővárost 2019-ben.

Fotó: MTI/Kovács Attila

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.