Karády Katalint imádták és imádják a magyarok, olyan legenda volt, akit a kommunizmusban sem felejtettek el. Pedig filmjeit betiltották, őt ellehetetlenítették, nem véletlenül ment el Amerikába. Semmit sem számított, hogy Karády a vészkorszak idején magyar zsidókat mentett, a Gestapo után az ÁVH is elővette. Kádárék nemcsak rehabilitálni nem engedték, de még hazajönni sem jöhetett – meghalni. Ennek ellenére akkora csillag volt, hogy amikor 1979-ben a Hanglemezgyár kiadta a lemezét, 400 ezer fogyott belőle. Ettől persze még jobban megrettentek Kádárék. Tóth Eszter Zsófia történész írása.
TÓTH ESZTER ZSÓFIA
Karády Katalin – a színésznő, akit tömegek szerettek, mégis a hallgatás övezte a kommunista diktatúra évtizedeiben. A szeretet mégsem múlt el, sőt. Amikor 1979-ben a Hungaroton kiadta nagylemezét, 400 ezer példány fogyott el belőle. Többszöröse a korabeli könnyűzenei nagylemezeknek. Összehasonlításképp: az ABBA nagylemeze ugyanekkor 130 ezer példányban fogyott el.
Amikor a Filmmúzeumban újra vetítették a Halálos tavaszt, gyorsan elkapkodták a jegyeket. A jegyüzérek is jól jártak, akik többszörös áron árusították a mozi előtt a legrosszabb helyre szóló jegyeket is. A propagandisták persze kétségbeestek: ennyi ember sírja vissza a Horthy-rendszert? Ma már könnyen válaszolhatjuk, hogy igen.
Mindazt visszasírták, amit Karády Katalin jelentett: az eleganciát, a szép csipketerítős teadélutánokat, a hamvadó cigarettavégeket, a gyönyörű angol kosztümöket, a bálokat, egy minőségi életet. Ahol az álmok netovábbja nem a balatoni nyaralás vagy egy Trabant volt.
Karády rehabilitálását követelték
A Nők Lapja szerkesztősége rengeteg olvasói levelet és telefonhívást kapott, amelyben Karády rehabilitálását követelték. A színésznő az USA-ban, visszahúzódva élt. Emigrációs mindennapjairól keveset tudunk. Varga László ügyvéd, kereszténydemokrata politikus 1963. augusztus 8-i, New Yorkból a magyar barátainak küldött levelében így írt Karády Katalinról: „Becsülöm egy másik ügyfelemet, Karády Katalint is, mert önmagát adja. Nem celofán mögül kukucskál ki és nem kő alól lesi a hatást.” Azt, hogy ez a levél fennmaradt, a titkosszolgálatoknak köszönhetjük, akik Varga leveleit nemcsak felbontották, hanem le is fotózták, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában olvashatóak.
A rajongók gyakorlatilag az egész Kádár-korszakban a színésznő hazalátogatását várták, sajnos hiába. 1951-ben disszidált Amerikába, miután filmjeit betiltották, őt pedig mellőzték. A diktatúra nem engedte visszatérését az USA-ból.
Miben állt Karády varázsa? Erotikus kisugárzásában is: „Az idősebbek, akik annak idején láthatták a Halálos tavasz főszerepében, azt állítják, hogy sem azelőtt, sem azóta nem született hozzá hasonlítható magyar filmszínésznő, mert Karády nyakig begombolkozva is perzselően erotikus légkört árasztott, a férfiaknak kiszáradt a torkuk, ha csak megpillantották a filmvásznon” – írta a Népszabadság 1979. december 16-án. Hozzátéve persze azt is, hogy a színésznő sikereit nem tudják elválasztani a második világháborútól: „Amennyire vissza tudok emlékezni, akkoriban nemcsak a művésznő hangja búgott, hanem a légiriadót jelző sziréna is, nemcsak a hamvadó cigarettavég égett végig, hanem egy csomó lakóház is, az ilyesmikre pedig az ember nehezen gondol meghatott nosztalgiával” – írta gúnyosan Árkus József.
Színészek-Újságírók rangadó (SZÚR) a Népstadionban, Koós János, mögötte Csongrádi Kata és egy Karády-kép. Fotó: Fortepan.hu, adományozó: Magyar Rendőr
Árkus, az ismert humorista Karády lemezének 1979-es sikerét némi iróniával nyugtázta – ez sajnos nem meglepő a BM informátorától. „Viszik, mint a cukrot, (…) még a legöregebb eladók sem emlékeznek hasonló csodára. (…) Ha Karády Katalin meggondolja magát, és egyszer majd tényleg hazalátogat, a repülőtértől a szállodáig nagylemezeivel rakhatjuk ki az útját, csakhogy sár ne fröccsenjen a cipőjére.”
A Karády-lemezt egész szocialista brigádok is megvásárolták, akár mind a 15 tag szeretett volna saját példányt – ahogy azt az Új Tükör is megírta 1980-ban. A lemez jogdíjára Karády Katalin nem tartott igényt, a Jászai Mari és Ódry Árpád Színészotthonok lakóinak ajánlotta fel – a Magyarország 1989. augusztus 25-i száma szerint.
Amikor a lemez megjelent, Jobba Gabi színésznő 1979-től Karády-dalokat énekelve önálló előadói estet rendezett belőle. (Ez volt egyik utolsó nagy sikere, mivel a színésznő – aki Erdős Péter barátnője is volt – 1983-ban öngyilkos lett.)
Fotó az előadásról. Forrás: Arcanum.hu
Karády Katalinnal 1980 karácsonyán karácsonyi beszélgetést közölt a Film Színház Muzsika. A nemzetközi távhívással lebonyolított beszélgetésben Karády Katalin hangsúlyozta, hogy nagyon örvend annak, hogy lemeze 300 ezer példányban elfogyott. Sikerének titkát abban látta, hogy az általa megszólaltatott értékek, érzelmek örökek:
Talán az, hogy a fiatalokban odahaza csakúgy, mint világszerte, föltámadt a vonzódás a szívünk mélyéről fakadó, egyszerű, őszinte érzelmek megszólaltatása iránt. Ez némi elégtétel is számomra, mert évekig azon tűnődtem, hogy mindaz, amit én szeretek, már divatjamúlt. A tavasz, a napsütés, az örök emberi megnyilvánulások…
Amerikai életéről így nyilatkozott: „délutánig dolgozom. Amikor Amerikába kerültem, eleinte itt-ott föl-fölléptem, és álszerénység volna, ha tagadnám, hogy nagy sikereket arattam. Mégis rádöbbentem arra, hogy színészi-énekesi pályám véget ért, idegen földön nem kezdhetem elölről a karrieremet. Így hát szakmát kerestem magamnak. Az egyik New York-i kalapüzlet társtulajdonosa lettem.”
Hiába készült, nem élte meg a hazatérést
Aztán még a rendszerváltás időszakának híres hetilapjában, a Képes 7-ben is felröppent a hír 1989. november 4-én, hogy hamarosan a színésznő hazakészül. Napjai akkoriban magyar könyvek olvasásával teltek, néha elment a New York-i operába is. Nagy szeretettel gondolt hazájára, és bízott abban, hogy a politikai változással minden szép és jó lesz Magyarországon.
A színésznő 1990. február 8-án hunyt el New Yorkban. Hamvait a PanAm menetrendszerű járata szállította haza, bronzkoporsóban. 1990. február 19-én temették el Budapesten. Tisztelői leróhatták kegyeletüket a Szent István-bazilikában aznap délelőtt, ahol Szabó Géza kanonok celebrálta gyászmiséjét. A végzet althangú aszzonyának nevezte a Népszabadság 1990. február 20-i számának első oldala. „Negyven éve hamvadt a cigarettavég, de parazsa még generációkat lobbant lángra” – írta a tudósító.
Már címlapos cikk a Népszabadságban. Forrás: Arcanum.hu
És némi fanyarságot itt is megengedett magának, talán Árkus József hatására: a békebeli nosztalgia javíthatatlan híveinek nevezte a színésznőtől búcsúzókat.
Karády Katalin síremléke a Farkasréti temetőben van. A Karády-kultusz, amely túlélte a diktatúra évtizedeit, ma is virágzik.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS