
Habár bejárta az országot a hír, hogy az ukrán hatóságok megdézsmálják, lefoglalják az adományokat, tegnap a magyar kormány tíz kamionból álló szállítmánya megérkezett célállomására. A Katolikus Karitász Orvosmissziójának konvoja is átjutott a határon és elérte első és második – riportunkban egyelőre biztonsági okból meg nem nevezett – állomáshelyeit, ma pedig már tovább folytatta útját Kárpátalján a Tisza forrásvidéke felé. Az utóbbi szállítmányt a Pesti TV és a PestiSrácok.hu riportere és operatőre, illetve a Mandiner munkatársai is elkísérhették.
Az ENSZ jelentése alapján kedden átlépte az Ukrajnából elmenekülő emberek száma a kétmillió főt. Ahogyan a többi szomszédos állam, úgy Magyarország is minden támogatást megad a háború elől menekülők számára, amelynek egyik helyszínén, Barabás községben a Katolikus Karitászhoz csatlakozva a Pesti TV stábja is megfordult. Kecskés László, a Katolikus Karitász Orvosmissziójának vezetője elmondta, hogy 2017 óta folyamatosan jelen vannak egészségügyi prevenciós tevékenységükkel a kárpátaljai területeken, az orosz–ukrán háború kitörése óta pedig a magyarországi felajánlásokat szállítják több nagy segélyszervezettel együtt a háború elől menekülők ellátására, illetve továbbra is támogatják az otthonukban maradt, szegénységben élő embereket is.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabáson magunk is láthattuk, hogy a Híd Kárpátaljáért összefogás keretében a legnagyobb magyar karitatív szervezetek együttesen gondoskodnak az Ukrajnából hazánkba érkező menekültekről. A segítőpontra egymás után érkeznek a családok: zömében asszonyok és gyermekek, idős emberek, illetve azon szerencsésebbnek mondható sorköteles korú férfiak, akik megúszták, hogy kiküldjék őket a hadszíntérre.
Ezen a ponton fontosnak tartom megjegyezni, hogy a látottak alapján bizonyosan kijelenthető, hogy éles különbség van a 2015-ös migrációs válság, illetve a jelenleg zajló orosz–ukrán háború kárvallottjai között. Hiszen amíg a Közel-Keletről beérkező menekültek tömegeiben látványos túlsúlyban voltak a hadköteles férfiak, a nők, gyerekek és idős emberek pedig jóval kisebb arányt képviseltek, az ukrajnai menekültek körében ennek pontosan az ellentéte rajzolódik ki. E sorok írójaként, abban az időben szociális munkásként a munkám miatt jelen voltam a budapesti Keleti pályaudvaron gyülekező bevándorló tömegek segítésénél, valamint önkéntesként az osztrák–magyar határon is láttam, így saját tapasztalatom alapján is csak megerősíteni tudom azt a tényt, hogy az akkor elkezdődött menekültválság nem természetes folyamat volt, hanem gerjesztett és megszervezett bevándorlás. A Közel-Keletről érkező, akkor és azóta is folyamatosan az EU területére illegális belépéssel kísérletező emberek nem a háborús övezet közelében, az első biztonságos országba menekültek, hanem egy jobb élet reményében, több biztonságos állam területén áthaladva az uniót célozták meg. Ami pedig jelenleg történik, vitathatatlanul a háború okozta humanitárius válság.
Tételesen regisztrálják a segélyszállítmányokat, de szabad az út
Utunk során volt szerencsén hosszasan szemlélődni a magyar–ukrán határon, hiszen három és fél órás procedúra keretében jutottunk át a segélyszervezet három mikrobuszával. Mivel a határ környékén “kameraérzékenyek” a hatóságok, nem forgattunk, azonban az ott látottak alapján kijelenthető, hogy elsősorban és legelső körben a tehetősebbek tudtak elmenekülni. Habár a kocsisorok mellett néha felbukkantak a hátizsákkal az országot elhagyók, az autók között nem volt hiány a legfeljebb ötéves, drágábban megvásárolható példányokban sem.
Várakozás közben, átfogóbb tájékoztatás híján spekulálni kezdtünk, hogy mi okozhatja a fennakadást, hiszen a háború kitörése óta olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint a Magyarországról érkező segélyszállítmányt vagy szállítmányokat a határ ukrán oldalán lefoglalták és a frontvonalra vitték hadtápnak. Esetünkben azonban más okozta a fennakadást. Mint később kiderült, mind a magyar, mind pedig az ukrán oldalon új állami szabályozást vezettek be, amelyek már tételesen, kilogrammra pontosan felsorolva regisztrálják a szállítmányokat attól függetlenül, hogy azok áruforgalomba kerülnek, vagy pedig adományként érkeznek az országba. A határon eltöltött “kellemes szieszta” után komoly csúszással érkeztünk meg az első adományozási helyszínre, ahova rászoruló családok számára szállít rendszeresen a Karitász, majd késő éjszaka egy másik intézményt is meglátogattunk.
Erősen érezhető a háború hatása Kárpátalján is
Mint megtudtuk, hiába nincs jelen a háború Kárpátalján, annak hatása érzékelhető. Szállásadónk például arról számolt be, hogy közel a duplájára emelkedett a liszt ára. Míg a háború kitörése előtt a kétkilós kiszerelés huszonnyolc hrivnya volt, mostanra boltonként változó, ötvenkettő és ötvenkilenc hrivnya között mozog. Az élelmiszerüzletek árukészletei már fogyatkoznak, rizst például már nem lehet kapni. Ugyanerről számolt be az egyik szociális intézmény vezetője is, akik pályázati úton finanszírozzák a működésüket, és vállalkozóktól, üzletektől rendelik az ellátmányt. Azonban az elmúlt két hétben már nem érnek el Kárpátaljáig a szállítmányok. Úgy értesültek, hogy a szállítmányokat nem engedik ki a háborús területekről. Az itt élő emberek arra számítanak, hogy hamarosan megszűnik az élelmiszer-utánpótlás, rosszabb esetben pedig kizárólag a segélyszervezetek támogatására számíthatnak.
A testközelből érzékelhető infláció hatása mellett a keményvaluták árfolyama is minden nap ingadozik. Kimondottan a háború hozta fejleményről számolt be több különböző forrásunk is, akik elmondták: az elmúlt napokban lettek figyelmesek arra, hogy minden televíziócsatornán és minden rádióállomáson ugyanazokat a híreket adják le. Ez ugyanúgy igaz a közszolgálati adókra és a magánkézben lévőkre, így az emberek kezdik elveszíteni a bizalmukat a tájékoztatásban, valamint a tekintetben is bizonytalanok, hogy mi igaz a háborús hírekből. Amit saját bőrükön tapasztalnak, hogy Kijevből és a háborús övezetekből folyamatosan érkeznek a menekülők. A háború tényét senki sem vonja kétségbe, azonban a háború állásával és annak kilátásaival kapcsolatban bizonytalanok.
Ha a lehetőségek engedik, a Pesti TV Pesti riporter című, a Facebookon is élőben látható adásában ma este hétkor telefonon jelentkezünk, holnap és holnapután pedig filmriportot adunk Kárpátaljából.
Vezető kép: Önkéntesek válogatják a külföldről beérkezett adományokat egy gyűjtőtelepen a kárpátaljai Csap határában, ahová megérkezett a magyar kormány tíz kamionból álló humanitárius segélyszállítmánya 2022. március 8-án. Fotó: MTI/Nemes János
Hazafi
2022-03-10 at 21:55
Kedves Kárpátaljai magyar testvéreink! Nagyon nehéz sorotok van, tudjuk. Tartsatok ki, reméljük egyszer visszacsatolják Kárpátalját Magyarországhoz. Sok igaz ( szegény) magyar ember is van a sok áruló harácsoló közt, aki gondol rátok és imádkozik a békéért valamint a ti boldogulásotokért.
Bukohill
2022-03-09 at 22:44
Mégis mi van az ukrán határnál? Félvezető? Csak az egyik irányban járható?
Már tilos ajándékokat vinni a tolvajok földjére? Miből fognak megélni?
benzoli
2022-03-09 at 20:29
“”a határ környékén “kameraérzékenyek” a hatóságok … biztonsági okból meg nem nevezett – állomáshelyek … Az itt élő emberek arra számítanak, megszűnik az élelmiszer-utánpótlás””. 1. – Ha nincs “”esemeny”” minek a rejtett kamera. 2. – Az Ellenseg mindent tud. 3. – Ha a Komikus es tarsai kitartanak meg nehany hetig, ki fogja etetni az ehezoket ? Europa ??
Eszes
2022-03-09 at 18:36
Ez a mocskos Zekinszkij,tönkrd tette Ukrajnàt.Ideje lenne lemondania. Egy nemzet tönkretètelèert felelős Usa baràtaival.
1 Enaki
2022-03-09 at 18:31
Kedves PS vigyàzzatok magatokra,vàrunk vissza. Azonnal kèrūnk cimkket,hogy vagytok. Drukkolunk nektek.
B.karcsi
2022-03-09 at 16:23
Ezért kell tiltani az anyanyelvi oktatást és ellehetetleníteni a nem államalkotó kissebbségeket
Orientál
2022-03-09 at 16:23
Csak az a szemétség ezektől az ukránoktól akik a magyarságot gyalázzák miért engedik a ukrán embereket hozzánk menekülni?.
Ezek a szemét Bolsi hitlerista fasiszták!
B.karcsi
2022-03-09 at 16:21
Köztudott(!), hogy aki nem az anyanyelvén tanul 10-től 16-18 éves koráig szövegértelmezési hátránnyal indul minden tantárgyból! Ez egy-két osztályzattal kevesebb. Felsőoktatásban az öntolmácsolás segít megérteni, ezért lehet sikeresen elvégezni külföldi felsőoktatást.
Vladtepesch
2022-03-09 at 16:17
Helyes, csak hízlaljátok fel a leendő magyargyilkosokat!!
Feltette valaki a sok ukrán “menekültnek” azt a kérdést, hogy ugyan kire szavazott ő legutóbb??
Csak nem Zelenszkijre???
Meg, hogy mit gondol az ukrán nyelvtörvényről? netán támogatja azt???
Az anyjuk picsáját az ilyeneknek!
Takarodjanak vissza oszt’ egyék meg, amit főztek.
Kívül tágasabb!
(Természetesen nem a magyar, vagy más nem ukrán nemzetiségű menekültre gondolok – kivéve, ha ezek is a fenti kategóriába tartoznak.)
Orientál
2022-03-09 at 15:43
USA távolból a gerjesztő és röhögő kívülálló ,németek is nagy hasznot húznak az ukrajnai menekültekből ,ők legalább munkára foghatók ,nem úgy mint a Sorosék muszlim képzetlen lusta és nem kevés szélsőséges migránsaik az eu-s nyugati északi és déli országokban.
Vladtepesch
2022-03-09 at 15:37
Nem azzal van a baj, hogy a többségi állam államnyelvét meg kell tanulni.
Azzal van a baj, ha ezt nem idegen nyelvként kell tanulni.
És persze ha az anyanyelv használatát bármilyen módon is korlátozzák.
Megjegyzem praktikus okokból nem is a többségi nyelvet kéne mindenkinek tudni, hanem egy világnyelvet, azaz az angolt.
Ha pedig nem tetszik az angol, akkor ott van az interlingua.
Az INTERLINGUA kiváló nyelv, a latinra alapozva, de leegyszerűsítve az angol szintjére (amerikaiak találták ki amúgy).
Ez lehetne az Európai Unió közös nyelve is.
És akkor mindjárt más – barátságosabb – színezetet kaphatna a többség-kisebbség kérdése is.
ViAM
2022-03-09 at 15:10
Azt a túlsúlyos anyjukat regisztrálnák kilóra az ukránok a határnál. Szítják a feszültséget, mert még nem elég – nekik.
Ti meg vigyázzatok magatokra, ott a hülye zelenszkij által feltüzeltek között PS-ok!