Kásler Miklós a PS-nek: Az egészségügy egyelőre betegségügy

Egészségügyi szakemberek és egészségügyi intézményvezetők bevonásával zajlik a negyedik Orbán-kormány által kiemelt célként kitűzött egészégügyi reform, méghozzá „sürgősséggel” – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A tárcavezető portálunknak úgy fogalmazott, hogy egy szükségleteknek megfelelő egészségügyi ellátórendszert kell kialakítani, amelyhez struktúra-átalakításra és a jelenlegi finanszírozási rendszer átalakítására is szükség van. Nem az egészségügy szabja meg az egészségben eltöltött életévek számát, hanem az életforma, az életvitel, a táplálkozás. Amit mi egészségügynek hívunk, az tulajdonképpen betegségügy – vélekedett a tárcavezető azon a háttérbeszélgetésen, amelyen a PestiSrácok.hu mellett a Magyar Idők és a Magyar Hírlap vett részt.

Az elmúlt huszonegy évben nem volt jelentős átalakítás a teljesítmény alapú finanszírozási rendszerben, csak folyamatos korrekciók történtek annak ellenére, hogy az orvoslás viszont nagyon sok vonatkozásban megváltozott. Ehhez hozzá kell nyúlni, újra kell fogalmazni a finanszírozás tételeit és ezt meg is fogjuk tenni

– jelentette ki Kásler Miklós miniszter. Hozzátette, egyetlen ország sincs, ahol elégedettek lennének az egészségügynek juttatott forrásokkal, bármekkora is ez az összeg. Ennek részben van egy reális alapja, ugyanis az orvostudomány fejlődése rendkívül gyors, az új módszerek pedig rendkívül költségesek, hogy azokat a szolidaritáson alapuló finanszírozás egyszerűen követni tudja.

Készül a cselekvési terv 

A egészségügyért is felelős emberi erőforrások minisztere szerint a szükségleteknek jobban megfelelő ellátórendszert kell kialakítani. Az előkészületek már folyamatban vannak, ugyanis Kásler Miklós hivatalba lépése első hetében felkérte az Országos Intézetek szakmai vezetőit, hogy dolgozzák ki az úgynevezett nemzeti programokat azoknál a betegségcsoportoknál, amelyekben legnagyobb arányban meghalnak, vagy amely a leginkább megnyomorítja az embereket.

A halálozások több, mint 70 százalékát a keringési betegségek és a daganatos megbetegedések okozzák. További kritikus területek, amelyekre nemzeti program készül, a mozgásszervi megbetegedések, a mentálhigiéné, valamint a gyermekgyógyászat. Az öt nemzeti program elemzi a jelenlegi helyzetet és pontos cselekvési tervet dolgoz ki a leghatékonyabb struktúrára és a progresszivitás szintjeinek megfelelő tevékenységre.

Ez az onkológia esetében azért könnyű, mert 1993-ban már megírtuk a szakterületre vonatkozó programot, amit folyamatosan aktualizáltunk. Így azt csak le kellett porolni, hogy teljes mértékben naprakész legyen. A többit már ennek a mintájára készítették el a szakterületek képviselői. A programok tartalmazzák a jelenlegi helyzet értékelését, az adott megbetegedés gyakoriságát, a halálozási arányokat. Pontosan leírják a jelenlegi struktúrát és a szükséges tevékenységek különböző szintjeit minden egyes betegségcsoportnál. Ha ezeket egymásra csúsztatjuk, összerakjuk, akkor ki lehet alakítani azt az egészségügyi ellátórendszert, ahol minden megvan, amire szükség van, de nincs plusz kapacitás

– fogalmazott a miniszter. Prof. Dr. Kásler Miklós példaként az onkológiai ellátás rendszerével szemléltette, hogyan tehető hatékonyabbá az erőforrások koncentrálásával és ésszerű betegirányítással az ellátórendszer. Felidézte, hogy 15 éve még körülbelül 450 helyen folyt onkológiai ellátás. Nagy küzdelmek árán sikerült elérnie a szakmának, hogy csökkenjen az onkológiai ellátóhelyek száma oly módon, hogy súlyponti, regionális onkológiai centrumokba sűrítsék a magasabb szintű ellátásokat.

“Ki lehet alakítani azt az egészségügyi ellátórendszert, ahol minden megvan, amire szükség van, de nincs plusz kapacitás” – Fotó: Horváth Péter Gyula

Jelen pillanatban 138 ellátóhely működik, de a tárcavezető szerint ennél lényegesen kevesebb is elég lenne. Csak oda kellene koncentrálni a lehetőségeket, gépeket, műszereket, eszközöket, szakképzett embereket, ahol a legnagyobb igény jelentkezik. Ha az onkológiai beteg például a megyei kórházban jelentkezik először, ott minden képalkotó, diagnosztikai berendezés és szakember adott ahhoz, hogy a diagnózist megállapítsák. Ezeken a helyeken egyúttal el lehet látni a betegek legnagyobb részét. Minden egyes megyei- vagy nagy kerületi kórházban van onkológiai osztály, és a legtöbb helyen sugárterápia is. A betegek ellátását ott célszerű finanszírozni, ahol elvégzik.

Ahol valami hiányzik, ott tovább lehet küldeni a beteget a négy regionális centrumba. Hogyha pedig egészen ritka vagy speciális ellátásra szorulnak, akkor Kelet-Közép-Európa egyetlen komprehenzív rákcentrumába, az Országos Intézetbe

– mondta Kásler Miklós. Hangsúlyozta, hogy éppen az onkológiai ellátás központosított mintájára készítette el, írta le mindegyik szakterület a saját struktúráját.

A miniszter meglátása szerint az elkészült anyagok azt mutatják, hogy a mozgásszervi betegségek esetében például egészen biztos, hogy nem négy regionális centrum kell. A kardiológia esetében, ahol sok esetben perceken belül kell a megfelelő ellátást biztosítani a túlélés és gyógyulás érdekében, ott nyilván megint egészen más a struktúra.

Ha ezeket egymásra rakjuk, akkor szinte ágyra, műszerre és szükséges szakemberre pontosan meg tudjuk mondani, hogy az országnak hol, mire van szüksége

– fogalmazott Kásler Miklós. Kiemelte, hogy az öt nemzeti program köré egy komplex népegészségügyi programot is felépítenek, amelynek alapja a prevenció lesz.

Az egészségügy egyelőre betegségügy

Nem az egészségügy szabja meg az egészségben eltöltött életévek számát, hanem az életforma, az életvitel, a táplálkozás. Amit mi egészségügynek hívunk, az tulajdonképpen betegségügy

– vélekedett a tárcavezető. Ezért az egészségügyi kormánypolitika célja az, hogy népszerűsítve az egészségesebb életformát, az elsődleges megelőzést, valamint a szűrővizsgálatokat, így kevesebb legyen azoknak a betegeknek a száma, akik megjelennek az ellátórendszerben és nő az egészségben eltöltött évek száma. A kormány tervének átfutási ideje, amire konkrét számadatokban mérhető lehet a prevenció megerősítésének hatása, körülbelül 20-30 év.

A miniszter hangsúlyozta, hogy csodálattal fogadta az orvosok, szakemberek hozzáállását és munkatempóját, ahogy alig három hét alatt elkészítették a saját területekre lebontott programot. Mintha csak arra vártak volna, hogy valaki megkérdezze és bevonja őket ebbe a munkafolyamatba. Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy ezekre az energiákra, ambíciókra szeretne támaszkodni a jövőben és az egészségügyi dolgozókkal, orvosokkal, nővérekkel, asszisztensekkel együtt végrehajtani azt a fordulatot, amit ők ugyanúgy akarnak, ahogy a társadalom és a politika.

Egészségügyi dolgozókkal, orvosokkal, nővérekkel, asszisztensekkel együtt hajtaná végre a nagy egészségügyi fordulatot az emberi erőforrások minisztere – Fotó: Horváth Péter Gyula

Mint mondta, rendkívüli tempóban bontja ki a minisztérium és különböző államtitkárságai az egyes programokat, amelyek végül valahol mégis egymással összefüggenek. Az egészségügy területén elkészült a kórházi fertőzések megelőzésének egy nagyon részletes programja, amely véleménye szerint Európában az egyik legjobb. Most már csak végre kell hajtani úgy, ahogy le van írva, illetve ellenőrizni kell, hogy valóban úgy meg is történjék. Előkészületek vannak az alapellátás átalakítására, a sürgősségi problémák megoldásra, továbbá előzetesen már a finanszírozási rendszer átalakításával is foglalkoznak. 

A kórházi fertőzések több, mint fele megelőzhető

Azért a kórházi fertőzések ügye került a megoldandó feladatok élére, mert talán ez a probléma volt a legégetőbb a tárcavezető szerint. Megjegyezte, hogy nem állunk rosszabbul e téren, mint az európai átlag, de a kórházi fertőzések felét el lehetne kerülni. Ennek a célnak az elérését vagy még ennél is többet szeretne a napokban megalkotott rendelettervezet, amelyet az országos tisztifőorvos a legjobb infektológus szakértők bevonásával dolgozott ki. Az elkészült szakmai anyag alapján az ellátóhelyeken ki lehet választani azt a betegcsoportot, amelyik elsősorban veszélyeztetett, valamint megállapítható az is, hogy mely fertőzések veszélye által az. A legjellemzőbbek a kórházi fertőzések közül a tüdőgyulladások, a húgyúti, a véráram- és a sebfertőzések. Az infekciókontrolt kiegészíti az antibiotikumkontrol.

Nagyon pontos eljárásrendet alakítottak ki a veszélyeztetett beteg megfigyelésétől a fertőzés kialakulása előtti teendőknek a pontos leírásán át azok kezeléséig. A kórházi fertőzések diagnosztizálása a hamarosan megjelenő rendelet szerint centralizált jelleggel egy központi laborban zajlik majd. Az országos központban a speciális labor képes arra, hogy bármilyen kórokozót kimutasson és meghatározza, hogyan lehet azt kezelni. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mintha a vizsgálatokat lokálisan, az adott kórházban végeznék el, ahol a fertőzés felütötte a fejét.

Drasztikusan csökkentenék a várakozási időt

A második kiemelt terület, amit átszervez és ígérete szerint rendbe tesz a minisztérium, az a sürgősségi betegellátás.

A kórházi fertőzések elkerülésére kidolgozott program után második kiemelt feladatként a sürgősségi ellátás átalakítása következik – Fotó: Horváth Péter Gyula

A végeredmény a kígyózó sorok és a sok órás várakozás megszűnése, jelentős mérséklődése kell, hogy legyen. Az okok nagyon összetettek, a feltérképezés már folyamatban van. Csak egy példa a kórházakban a diszpécser szolgálat hiánya, amelyik célzottan rögtön arra az ellátóhelyre küldené a beteget, oda, ahova tartozik. Ha lenne, abban a pillanatban az a hosszú sor négy, öt, hat részre válna szét.  A várakozási idő is ennek megfelelően csökkenne

– mondta Kásler Miklós. Megjegyezte, hogy mivel az alapellátásban nagyon hosszú időre kapnak vizsgálati időpontot a betegek, gyakori az, hogy inkább beküldik a sürgősségi ellátásra a pácienst, mert ott azonnal elvégzik a vizsgálatot. Az alapellátás átalakításával tehát jelentősen tehermentesíteni lehetne a sürgősségi ellátást – vélekedett a miniszter. Mint mondta, a szakmai háttéranyag kidolgozása már folyamatban van. Néhány héten belül elkészül és a nagyon gyorsan szeretnék a gyakorlatba is átültetni.

Új irányítási rendszer jöhet a mentőknél

Kérdésünkre, hogy az Országos Mentőszolgálat – vagy akár annak irányítása – átszervezésének szükségét látja-e – hiszen a 112-es központi segélyhívó, amely a probléma helyszínétől távol csörög, számtalan esetben okozott komoly problémát -, Kásler Miklós úgy felelt, hogy Magyarországon más területeken sokkal fejlettebb irányítórendszerek működnek. Már folynak a tárgyalások arról, hogy egy ilyen fejlett irányítási rendszerhez – akár különböző rendszerek összekapcsolásával – hogyan tudna hozzájutni a mentőszolgálat.

Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a mentés eléggé zökkenőmentesen folyik. Nem is nagyon jelentek meg ezzel kapcsolatban problémák. A mentőállomások száma megnőtt. Korszerű mentőállomásokat adtak át az elmúlt egy-két évben, és ugyanez vonatkozik a gépkocsiparkra is. A mentés fejlesztése is a megkezdett úton folytatódik tovább

– jelentette ki az emberi erőforrások minisztere.

A mentők irányítási rendszere is megújulhat – Fotó: Horváth Péter Gyula

A jövő évi költségvetésben összesen 191 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyi ágazatra, mint tavaly, és 647 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, a baloldal által benyújtott utolsó költségvetésben. Csak az egészségügyi struktúra átalakítására 40 milliárd forintot szán a kormány. 2019-ben is tovább folytatódik az ágazati bérfejlesztés. A szakorvosok bére az elmúlt két évben összesen 207 ezer forinttal emelkedett. Az ápolók, szakdolgozók bérét 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal emelik. 28 milliárd forint többletforrásnak köszönhetően növekedhet a rezidens ösztöndíjak forráskerete, rendelők és nővérszállók korszerűsödhetnek, új mentőautókat szerezhet be az Országos Mentőszolgálat, és több kórházi eszközbeszerzésre is jut pénz. Továbbra is országszerte újulnak meg kórházak, rendelő intézetek és mentőállomások. Csak Budapesten 700 milliárd forintból valósul meg az eddigi legnagyobb kórházfejlesztés. Tovább erősítik a háziorvosi ellátást. A háziorvosok az idei évhez hasonlóan jövőre is 10 milliárd forintot kapnak az ügyeleti feladatok ellátására. A fogászati alap- és szakellátásra pedig a tavalyinál 5 milliárd forinttal több jut a jövő évi büdzsében.

Fotók: Horváth Péter Gyula/PS