Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásával kezdődött kedden reggel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának aktuális munkanapja, a tárcavezető a NATO- és az EU külügyminisztereinek értekezleteiről számolt be. A Ház elkezdte a vitát a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről, a közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó jogszabályok módosításáról, ezekhez a későbbi szavazáskor többnyire a képviselők képviselők kétharmadának támogatására lesz szükség, az ellenzék már jelezte, hogy nem fogja támogatni a módosításokat. Hétfőn a parlamenti ellenzéket sokkolták az Orbán Viktor által a gazdaság és a munkahelyek, valamint az emberek védelmében meghozott kormányzati intézkedések, és folyamatosan a közben már hatályba lépett szabályok végrehajtását követelték a kabinettől. Hasonló volt a kép kedden is, amikor az ellenzék azt követelte folyamatosan, hogy a járvány ügyében meghozandó súlyos döntésekről vitatkozzanak. Láthatóan maguknak sem ismerik be, hogy mit jelent a veszélyhelyzeti kormányzás, az, hogy a kabinet maga, a saját hatáskörében dönthet az intézkedésekről. A délutánra teljesen parttalanná vált gáncsoskodás mellett az ellenzék szerint bezárt parlament gőzerővel dolgozik tovább, a Ház napirendjét ezen a linken olvashatják el látogatóink. Kövesse a PestiSrácok.hu-val az Országgyűlés keddi ülését, cikkünket folyamatosan frissítjük!
Egész Európa, beleértve a kioktatásban mindig élen járó nyugati országok is Kínában állnak sorban védőfelszerelésekért, miután a brüsszeli koordináció nem működik – hívta fel a figyelmet az Országgyűlés keddi ülésnapjának kezdetén a külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető szerint a koronavírus-járvány idején az első számú támpont jelenleg Kína, ennek köszönhető az is, hogy hazánk egy teljes gyártósort vásárolt a napokban a távol-keleti országtól. A tárcavezető hétfőn jelentette be, hogy Magyarország védőfelszerelésekkel támogatja Észak-Macedóniát, amit az ellenzék nem tartott helyesnek. Kocsis-Cake Olivio szerint nem érdemel kritikát az Európai Unió, a Párbeszéd képviselője a járvány miatt meghozott, a kabinetnek plusz jogkörök miatt rettegett egy keveset. Vadai Ágnes a külföldi – iraki és afganisztáni – missziókban szolgáló, jelenleg hazatérő magyar katonák egészségéért aggódott, a DK képviselője szerint az EU fontos szerepet játszott a járvány miatt külföldön rekedt magyarok hazahozatalában. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az EU többet is tehetett volna az európai polgárok védelmében, egyúttal bírálta azokat az országokat, amelyek a veszélyhelyzet idején kritizálták a magyar kormányt az intézkedéseiért, miközben egyre több állam kényszerül arra, hogy kitágítsák a kormányaik jogköreit.
Tordai is felpattant a kamu-rollerre
A Párbeszéd részéről Tordai Bence arról beszélt, hogy a járvány miatt meghozott kormányzati intézkedések a leggyengébbek Európában, majd fel is ült arra a kamucunamira, amely napok óta terjed a közösségi médiában, és az ellenzék körében, és amely ordas csúsztatásokkal igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy Nyugaton a kormányok mindenkinek kifizetik a teljes munkabért munka nélkül is. A kieső jövedelmek pótlására hozott intézkedésekről hétfőn tett bejelentést Orbán Viktor, amit Tordainak nyilván nem dolga megérteni. A parlamenti ellenzék a hétfői vitanapon elhangzottak alapján egyöntetűen azon az állásponton van, hogy a kormány állítsa vissza a segélyezések időben kitolt rendszerét. A kabinet álláspontja ezzel szemben az, hogy prioritást élvez a munkahelyek védelme, mert ezzel a módszerrel a járvány elmúltával tömegesen, és gyorsan állhatnának munkába olyanok, akik jelenleg kényszerszüneten vannak.
Vadai Ágnes és a pacalpörkölt
Földesurak, ötvenmilliós terepjárók, pacalpörkölt, kandeláber – ezek jutottak Vadai Ágnes eszébe a gazdaságvédelmi intézkedésekről, a DK képviselőnője, hogy életében először megnézte a köztévé híradóját. Válaszában Dömötör Csaba elmondta, hogy nem a kormányhoz köthető politikusok, hanem épp a Gyurcsány-család él egy zabrált villában. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hosszan sorolta azokat az adó-és járulék kedvezményeket, a 13. havi nyugdíj újabb bevezetését, amelyeket Vadai fújolással és duzzogással fogadott. Korózs Lajos azt kérdezte, hogy a rendvédelmi, illetve az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan a szociális szféra más szereplői is számíthatnak-e nagyobb összegű, egyszeri juttatásra. Rétvári Bence válaszában kifejtette, hogy a polgári kormány volt az, amelyik elkezdte az említett dolgozók béreinek felzárkóztatását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztette Korózst, hogy annak MSZP-s kormánytagként hangosan helyeselte a szociális intézmények, a kórházak normatíváinak megnyirbálását, a vizitdíj bevezetését, és azt az akkori álláspontot, hogy az időseknek nem kell szociális ellátás, megoldják azt a családtagok és a szomszédok. A jobbikos Lukács László György azt szorgalmazta, hogy legyen kötelező a védőmaszk viselése a közterületeken, példaként hozta fel Egert, ahol a volt szóvivőjük, Mirkóczki Ádám polgármesterként ingyen osztogatja azt az embereknek. Tetszenek érteni, ugye? Mirkóczki azokat a maszkokat osztogatja ingyen, amelyeket a kormány ellopott, és odaadott Észak-Macedóniának. Válaszában Rétvári Bence emlékeztetett, hogy a WHO sem ajánlja a kötelező viselést, ugyanakkor azt sem tudni, hogy meddig tart a járvány, ezért a későbbi időszakok készleteit most lehet felhalmozni. A kormánypártok részéről Nacsa Lőrinc, Szijjártó Péter és Bánki Erik részletezte azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a kormányzat mérsékelni igyekszik a járvány miatt kialakult helyzet negatív hatásait. Bánki kiemelte: a kormány magán kezdte a megszorításokat az átcsoportosításokkal, a képviselő egyúttal megköszönte a magyar emberek türelmét, együttműködését a veszélyhelyzet idején.
Földforgalmi törvény
A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény részleteiről beszélt az agrárminiszter. Nagy István felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály módosítása hatékonyan szoríthatja vissza a spekulációt, csökkentheti a gazdák adminisztrációs terheit, megkönnyítheti a földhöz jutást, és megszüntethet olyan akadályokat, amelyek időben nagyon kitolhatják egyes területek értékesítését. A tárcavezető szerint az új jogszabály egyszerűsítené az erdőtörvény rendelkezéseit is, és a szankciókat is egyértelműbbé tenné. Nagy István szerint a törvényjavaslat elfogadásával, egy nemzeti birtokrendszer bevezetésével az állam évtizedes adósságát tudhatná le megnyugtató módon. Horváth István, a Fidesz képviselője hozzászólásában felhívta a figyelmet, hogy az új passzus megszüntetné a kommunizmus korszakából megörökölt osztatlan közös tulajdon rendszerét, amely jelenleg a hatékony gazdálkodás legnagyobb akadálya, kivezetése pedig sok új lehetőséget biztosítana a vállalkozásoknak, és a földjeiket a jelenlegi előírások miatt értékesíteni nem képes embereknek is.
Az LMP szerint jobbágyok lesznek a közmunkások
Reagálásában Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője azt mondta, hogy a javaslat tizennégy törvényt érint, így nevezhető salátatörvénynek, a honatya szerint nem véletlen, hogy a kormánypártok épp a veszélyhelyzet idején akarják megtárgyalni azt. Magyar hangsúlyozta, hogy a kisajátítások egy részét huszonöt esztendeje vitte véghez az állam, így időszerű lenne a mai árakon felmérni az egykor termelőszövetkezeti földek értékét. Az MSZP részéről Varga László részben csatlakozott a Jobbik álláspontjához, részben földesurazott, kiskirályozott, illetve nosztalgiázott a termelőszövetkezetekről. Vadai Ágnes szerint a földtörvény javaslatból kimaradtak az agrárium kérdései, például nem szól arról, hogy az idén ki fogja leszedni a túltermelődött szamócát. A DK vezérszónoka ledobta a meglepetésbombát is, amikor kijelentette: pártja nem fogja megszavazni a törvényjavaslatot. Ennek indokára egy kicsit várni kellett, de aztán Vadai csak kimondta, hogy Mészáros Lőrinc. Hohn Krisztina az LMP álláspontját ismertette, és elmondta, hogy a történelem legnagyobb földmutyiját készíti elő a kormány, miközben az emberek éheznek, a haverok a vadászkastélyaikat tervezgetik már az erdők rejtelmes mélyére. A vezérszónok szerint a törvényjavaslat igazából a grófságok visszaállítását szolgálja, miközben a közmunkásokat vissza fogják minősíteni jobbágyokká. Kocsis-Cake Olivio felszólalása elején fájlalta, hogy az ellenzéki képviselőknek törvényalkotási munkában kell részt venniük az amúgy bezárt parlamentben, de hamar elért oda, hogy a tuggyukkik megvették a Balatont, a Fertő-tavat és a Tiszát. A Párbeszéd nem támogatja a törvényjavaslatot – jelentette ki a Párbeszéd vezérszónoka.
Az ellenzéki vezérszónokok állításait, szándékos félreértelmezéseit részletes felszólalásában tette helyre Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke. Az ellenzék részéről konstruktív hozzászólást Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője tett, aki arra kérte Nagy István agrárminisztert, hogy a törvénymódosító-javaslatba vegye bele azokat az elemeket is, amelyek kiküszöbölik például az adásvételi szerződéseket, illetve a földterületek cseréjét érintő, jelentős bürokratikus, illetve anyagi terheket. A Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel érvelt amellett, hogy itt az ideje a bezárkózásnak, Magyarországnak szerinte önellátásra kell berendezkednie, ami egyebek mellett megállítaná az elvándorlás jelenségét is. A képviselő szerint ez jelentheti a XXI. századot, de vajon mit szól ehhez az új szövetséges, Gyurcsány Ferenc? Viszontválaszában Font Sándor hangsúlyozta: az, hogy az ellenzéki pártok többségének nincs tagja a Mezőgazdasági Bizottságban, jelzi azt is, hogy mit is gondolnak a vidéki Magyarországról.
Válaszolt az ellenzéki képviselőknek az agrárminiszter is, Nagy István kiemelte: alaptalanok az aggályok, a törvénymódosító javaslat kedvezményezettjei nem lehetnek az oligarchák, mivel épp a kis-és családi gazdaságok megerősítésére dolgozták ki. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a javaslat vállalt célja az is, hogy az ellátás szempontjából a magyar termelőket hozza versenyelőnybe, ezért például a primőráruk termesztésének segítésére könnyítenének a melegházak létrehozásának szabályain. A miniszter visszautasította azt az ellenzéki vélekedést is, hogy a kormány szándákosan a járványügyi veszélyhelyzetre időzítette a módosító indítványát, mint Nagy István mondta, azért most tárgyalhat erről az Országgyűlés, mert most van itt az ideje. Most vetnünk kell, hogy később arathassunk – emelte ki a miniszter.
Közigazgatási törvények módosítása
Az általános vita tárgya kedden az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat is, amelyet Orbán Balázs ismertetett az Országgyűlésben. Az államtitkár szerint a közigazgatás korábbi átszervezése, a kormányablakok rendszerének bevezetése összességében sikeres volt, azonban vannak olyan elemei, amelyek esetében indokolt a költségek csökkentése, amely az államot, és az ügyfeleket is feleslegesen terheli. Ugyancsak az ügyintézés menetének kedvezne, hogy bizonyos – például a határidőkről, illetékekről szóló – hatósági határozatokat a postai helyett az elektronikus út felé terelnék. Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy a közigazgatási jogszabályok jók, de megérett az idő arra, hogy egyes elemein a fentiek érdekében finomítsanak. Az államtitkár beszélt a budapesti Városliget helyzetéről is, és hangsúlyozta: a törvény prioritást élvez a Fővárosi Önkormányzat változtatási tilalmával szemben, a kormány azonban tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, hogy a közparkban csak akkor épülhetnek fel az érintett létesítmények – a Városligeti Színház, az Új Nemzeti Galéria és az Innováció Háza – ha arról a kabinet a főváros vezetése között a későbbiekben megállapodás születne a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. Orbán Balázs hosszan sorolta azokat a közterületi létesítményeket – például játszóterek, kutyás élménypark, zöld ligetek – amelyek nem épülhetnének meg a fővárosi vezetés szándékai szerint, de azokra érvényes engedélyt adtak már ki, így megvalósulnak.
Ismét Bangóné hozta a nap konteóját
A Jobbik vezérszónokaként Varga-Damm Andrea azt mondta, nagyon örül, hogy a közigazgatási törvények módosításra szorulnak, mert így lehet kritizálni és naugyefideszezni. A képviselőnő szerint jelenleg maga Orbán Viktor maga dönt a négyszáz négyzetmétert meghaladó üzlethelyiségek kereskedelmi engedélyeztetéséről, figyelemre méltó, hogy Varga-Damm Andrea ezt jogászdoktorként mondta ki nyilvánosan. Vejkey Imre a KDNP képviselője felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítás elfogadása azért is fontos, mert megszűnhetne az helyzet, amelyet a Karácsony Gergely vezette fővárosi közgyűlés teremtett azzal, hogy puszta politikai szándékkal megakasztotta a Liget-projektet. Kicsit feldobta a hangulatot, amikor Bangóné Borbély Ildikó kapott szót, az MSZP mókamestere pedig elárulta a titkot: a Városliget rehabilitációját nem Karácsony Gergely és csapata akasztotta meg, hanem a kormány, aminek a hátterében valamilyen titokzatos belháború áll. Az Országgyűlésnek inkább üléseznie kellene – hangoztatta az Országgyűlés ülésén Vadai Ágnes országgyűlési képviselő. A DK vezérszónoka azt mondta, sehol nem látja, hogy a kormány a járvány idején foglalkozna az emberek és a gazdaság védelmével, pedig ő rendszeresen figyeli a parlament honlapját. Elképzelhető, hogy a képviselőnőnek senki nem szólt eddig, hogy ezeket a döntéseket meghozta a kormány, eléggé észrevehetően be is jelentették, neki pedig néhány havonta illene frissítenie az évekkel ezelőtt a laptopján megnyitott honlapokat. Vadai bizonyságot is adott empátiájáról így járvány idején, amikor a transzneműeket érintő állítólagos jogtiprásokról szólt. A pandémia áldozatairól nem szólt empatikusan, sőt, sehogy. Vadai Ágnes a Liget-projekt ügyét sem cizellálta túl, szerinte: Városliget+Fidesz = beton = Mészáros Lőrinc, és ugyanebben a mondatban jelentette ki azt is, hogy a kormánypárti politikusok nem látják át a komolyabb összefüggéseket. Az LMP részéről Csárdi Antal hátborzongatónak nevezte, hogy az Országgyűlésben törvénymódosító javaslatokról vitáznak a járvány idején. Abban az Országgyűlésben, amely az ellenzék szerint már nem is létezik. Csárdi is a járványügyi intézkedések hiányát rótta fel a kormánynak, ezek szerint még ő sem értesült a már bejelentett változásokról. Kocsis-Cake Olivio újra megpróbálkozott azzal hogy mégis bezárt az Országgyűlés, ezt abból vezette le, hogy a napirend nem azt tartalmazza, amit ő szeretne. Kocsis a járványügyi helyzetről vitázna inkább a parlamentben a kormánnyal, arról, hogy kiket támogassanak, és kiket ne. A Párbeszéd politikusa vélhetőleg még nem értelmezte, hogy mit jelent a veszélyhelyzeti kormányzás. Szél Bernadett egészen odáig jutott, hogy a kormány öli meg a koronavírus-fertőzötteket, szavainak komolyságát támasztja alá egyebek mellett az, hogy szerinte Karácsony Gergely egy kiváló főpolgármester. Szél szerint azok a társadalmak az igazán erősek, amelyekben nagyobb a nemváltók aránya.
Intellektuális értelemben minősíthetetlennek nevezte az ellenzék felvetéseit válaszában Orbán Balázs, aki ismét nekifutott, hogy elmagyarázza a gáncsoskodó képviselőknek, mit is jelent valójában a veszélyhelyzeti kormányzás. Az államtitkár élesen bírálta az ellenzék következetlenségét, példaként említette, hogy korábban a 13. havi nyugdíj visszaállítását követelték, majd amikor ezt meglépte a kormány azonnal váltottak, és most gazdasági összeomlás rémképével fenyegetnek. Orbán Balázs világossá tette: a veszélyhelyzeti kormányzás idején is meg lehet tárgyalni a parlamentben a védekezés kérdéseit, de ehhez az kell, hogy a képviselők terjesszenek be ezekről indítványokat, és akkor majd a napirendbe kerülnek. Az államtitkár visszautasította azt a hangnemet, hangulatkeltést, amelyet az ellenzék tanúsított a keddi vitában.
Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről tartotta meg expozéját Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára kifejtette, az intézkedés részét képezi, hogy az egyházak ingatlanokat kapnak közérdekű célokra, ami mögött az ellenzék egy része már korábban ingatlanmutyikat vizionált, konstruktív volt ugyanakkor a jobbikos Csányi Tamás erre reagáló felszólalása. A KDNP álláspontja szerint az, hogy az egyházak ingatlanokhoz jutnak az államtól, jobb helyzetbe hozza a közösségeket, iskolákat, amelyek így például sikeresebben pályázhatnak. A felek törvényi garanciákat vállalnak arra, hogy az épületeket csak a rendeltetésüknek megfelelően használhassák az érintettek. Az MSZP és a DK képviselői a korábbi aggályaikat ismételték meg. Az Országgyűlés szerdán folytatja munkáját.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS