Nem sokkal azután, hogy Strasbourgban koncepciós eljárásban ítélték el hazánkat, Washingtonban két konzervatív, zsidó-keresztény elvű szervezet a “Kereszt népe” címmel tüntette ki Magyarországot – adta hírül nemrégiben Facebook-bejegyzésében Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője, aki Magyarország Kormánya nevében a díjat átvette, a laudációt idézve arról is írt, Magyarország többek közt azért kapta a kitüntetést, mert más országokat, nagyhatalmakat megelőzve elsőként mondta ki hivatalosan a keresztényüldözés tényét, és az összes parlamenti párt összefogásával a közel-keleti keresztények ügyének élére állt. Mint megjegyezte, ennek a kiállásnak súlyos ára volt, többek között a Sargentini-jelentés többségi szavazása is.
A Facebook-bejegyzésben Azbej Tristan idézett a díj átadása előtt elhangzott, úgynevezett laudációból, azaz a kitüntetett fél érdemei méltatásának szövegéből. Mint elhangzott, a Center for Security Policy (Biztonságpolitikai Központ) és a Save the Persecuted Christians Coalition nevében átadott Kereszt Népe-díj elismeri Magyarország fáradhatatlan és bátor munkáját, amelyet
Jézus Krisztus azon 215 millió követőjéért végez, akiknek súlyos mértékű erőszakot és egyéb emberi jogi visszaéléseket kell elviselniük hitükért.
A Washingtonban rendezett gálavacsorán a laudációt elmondó Gregg Mitchell, a Nemzetközi Vallásszabadság Kerekasztal nevű ernyőszervezet társelnöke hozzátette, hazánk volt az első ország, amely elsőként emelt szót hivatalosan, és vette védelmébe az Iszlám Állam által üldözött és az erőszakos népirtásban mártírhalált halt keresztényeket. Hozzátették, Magyarország volt az az első ország is, amely kormányzati kormányzati egységet valósított meg az üldözött keresztények megsegítéséért; az első ország, amely állami konferenciát szervezett a keresztényüldözés globális jelenségéről. Kiemelték, hogy hazánk az első abban is, hogy
több millió dolláros támogatásával lehetővé tette, hogy Irakba hazatérhessenek és megkezdhessék az újjáépítést az ISIS népirtásának túlélői.
Mitchell szerint a 2016-ban útjára indított, üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott programot és az abban megmutatkozó, a helyben segítés módszerét alkalmazó modellt a többi államnak és kormánynak is követnie kellene.
A kiállásnak is megvolt az ára
Köszönőbeszédében Azbej Tristan, a miniszterelnökség üldözött keresztényekkel foglalkozó államtitkárságának vezetője hangsúlyozta, a politikai korrektség jegyében mára nem szabad keresztényüldözésről, csak vallási és etnikai közösségek diszkriminációjáról beszélni. Hozzátette, miközben a nyugati világ olyan diszkriminációk felszámolásért küzd, mint a gender-illemhelyek hiánya, addig a magyar kormány ki merte mondani,
a kereszténység ma a legüldözöttebb vallás a világban.
Azbej Tristan hozzátette, ennek meg is mutatkoztak a következményei, hiszen Strasbourgban többségben voltak a Magyarországot lejárató Sargentini-jelentést megszavazó képviselők, akik azért büntették hazánkat, mert az fel mert lépni az illegális bevándorlás ellen, és megvédte határait. A közönség többszöri hangos tapsa által megszakított beszédben az államtitkár elmondta azt is, a Közel-Keleten élő és létükben fenyegetett keresztény közösségeknek Magyarország a túlélésben segít. Mint fogalmazott,
megpróbálunk nem okosabbak lenni azoknál, akik ott élnek, ezért megkérdezzük őket, hogy mire és hogyan van szükségük.
A beszédben Azbej Tristan felidézte Telszkuf település példáját, ahol kilencszáz keresztény család térhetett vissza magyar segítséggel az Iszlám Állam által lerombolt otthonaikba.
A keresztény kultúra megőrzését is támogatjuk
Érdemes felidézni, hogy a magyar kormány nemcsak a közel-keleti keresztények boldogulását, helyben maradását támogatja, de egyszersmind a közel-keleti kereszténység kulturális értékeit is. Mint megírtuk, a kormány nemrégiben nyújtott anyagi támogatást a libanoni keresztény kulturális örökség megőrzésére, amelynek köszönhetően harminchárom libanoni keresztyén templom újulhat meg. A Miniszterelnökség által nemrégiben közölt információk szerint 2017-2018 folyamán mintegy 90 ezer eurónyi támogatást nyújtottak 13-14. századi, elsősorban keresztény kéziratok digitalizálására. A dokumentumokat Michaeel Najeeb atya menekítette ki a moszuli Apáink domonkos templom könyvtárából és a Karahkous község egyházi gyűjteményéből a 2014-ben kezdődő ostrom idején.
Megjegyzendő, éppen az UNESCO kulturális örökség-védelmi és újjáépítési tevékenysége kapcsán derült arra fény Oroszország állítása szerint, hogy az ENSZ olyan jelzéseket küldött alszervezetéhez, ne kezdjék meg az újjáépítésben való segédkezést, amíg a demokratikus feltételek nem biztosítottak az államban.
Forrás: Facebook.com/s4c.hu/kormany.hu; Vezetőkép: facebook.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS