Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban (Videó!)

A Boomerlázadás hétfői adásában Göblyös Sára műsorvezető vendégei Surányi György, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és Stefka István, a PestiTV programigazgató-helyettese egyebek mellett arról beszélgetett, mi állhat a 65 tonna aranytartalék eladásának hátterében. Surányi György cáfolta Boros Imre pénzügyi közgazdász állítását, miszerint óriási károkat okozott volna az MNB aranytartalékéinak eladása. Szóba kerül az is, hogy az MNB bécsi fiókja, a CW Bank miért ment tönkre, és miért kellett felszámolni. A Boomerlázadásban azt is megvitatták, miért volt szükség arra, hogy a Magyar Nemzeti Banknak “indián kaszinókra” sok tízmilliárd forintot adjon kölcsön, ami soha nem térült meg. Surányi György nem ért egyet a jelenlegi kormány gazdasági és pénzügyi politikájával, szerinte Magyarország rossz irányba halad.

Surányi György jegybankelnöksége alatt – a Magyar Nemzeti Bank 1990-es döntése értelmében – az addigi 65 tonnás aranykészletet rövid idő alatt szinte teljes egészében értékesítették. Akkor főleg dollárt vásároltak az unciánként 380 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé. Később az amerikai valuta értékének romlása miatt a jegybank fokozatosan áttért a dollárról az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenéséből adódó veszteségek ellen. Surányi szerint az aranynak több hátránya is van a devizával szemben, mivel közvetlen piaci beavatkozásra nem használható fel, nehézkes pénzzé tenni, általános fizetőeszközként nem működik, nem kamatozik, többek között a tartása és az őrzése is sokba kerül. Surányi György kiemelte: amikor őt 1990 nyarán kinevezték az MNB elnökének, akkor 550 millió dollárnyi valutakészlete volt Magyarországnak, ami olyan súlyosan kevés, hogy a napi fizetéseket alig tudták teljesíteni. 

Az arannyal nem lehet interveniálni a piacon, ha a forintot megtámadják, ha a forintot eladják és devizát keresnek. Az akkori 500 milliós deviza és aranytartalék mintegy 15 százalékát eladtuk, az amiért devizát kaptunk és a devizával már tudtunk importot és a fennálló adósságok terheit fizetni. Megállapodtunk a Nemzetközi Valutaalappal, a G-20-akkal, a Világbankkal, valamint a japán Ex-Im Bankkal és ezektől annyi hitelt tudtunk felvenni, hogy a legkritikusabb periódust aztán át tudtuk vészelni. 1990 végére a devizatartalékunk egymilliárd dollárra növekedett, ehhez képest az az arany, amit eladtunk, az olyan 120 millió dollár értékű volt. Tehát amikor itt arról beszéltek, hogy valami hatalmas összeget eladtunk és hatalmas veszteség érte a magyar adófizetőket, ebből egy hang nem igaz.

– hangsúlyozta Surányi. Stefka István felidézte: ennek a lépésnek és a rendszerváltás első éveinek számos következményei voltak, egyre jobban nyílt az olló a gazdagok és szegények között, a gazdaság nem működött. Bokros Lajost 1995. március 1-jén nevezték ki pénzügyminiszternek, ugyanekkor lett – másodjára – a Magyar Nemzeti Bank elnöke Surányi György, akinek ugyancsak kulcsszerepe volt a kiigazítás megvalósításában. A Bokros-csomagot a politikai baloldalról és jobboldalról és közgazdász szakmai körökből egyaránt súlyos kritikák érték és nagy társadalmi károkat okozott. 

Pontosan tudom és átérzem, hogy hány ember, hány tízezer, hány százezer vagy hány millió ember szenvedett ebben az időszakban. Ez olyan, mint egy orvos esete. Egy orvos is tudja, amikor egy műtétet végrehajt, hogy a betegnek az fájni fog, de ahhoz hogy túlélje, hogy felépüljön, hogy meggyógyuljon, szükség van a műtétre. Ez nagyon fájdalmas emberileg, különösen azoknak, akiknek ilyen esetben döntést kell hozniuk

– tette hozzá. Stefka István a számadatokra hivatkozva kiemelte, hogy ha 98’-ban nem az Orbán-kormány került volna hatalomra, akkor Magyarország helyzete rosszabbodott volna, hiszen 2001-re csökkent az infláció és a gazdaság is javult.

Surányi: Hargitai György bűnöző, aki becsapta a magyar államot

A műsor második felében két fontos kérdés került terítékre: a Surányi nevéhez fűződő bécsi CW Bank eladása körüli botrány és az úgynevezett „indián kaszinók” ügye, ahol négyszázmilliárd forintot vesztett Magyarország, Hargitai György üzletember becsapta a magyar államot és a Magyar Nemzeti Bankot. Surányi kijelentette, hogy Hargitai egy bűnöző, aki a CW ügyfele volt.

A CW-vel kapcsolatban azzal kell kezdenem, hogy én örököltem a CW-t. Tehát 90’ előtt ez egy olyan bank volt, hogy ugyanúgy, mint a magyar bankok, rossz helyre, rossz célra felelőtlenül rosszul hitelezett. Ráadásul később kiderült, hogy az ügyfeleinek a köre elég nagy létszámban, a közép-kelet-európai, tehát a szocialista országok titkosszolgálataival kapcsolatban álló, azt kell, hogy mondjam, bűnözői kör volt

 – fogalmazott. A CW-ben a Magyar Nemzeti Bank és Surányi György tevékenységét másfél évig vizsgálta Domokos László (az ÁSZ jelenlegi elnöke) vezetésével egy parlamenti bizottság. Ez volt az egyedüliként lezárt vizsgálat az 1998 és 2002 közötti időszakban, amely egyetlen negatív megjegyzést nem tartalmazott az ügy kezelése kapcsán az MNB-t és Surányit érintően.

A műsor zárásában a jelenlegi kormány munkáját erősen bírálta a volt jegybankelnök. Surányi szerint az EU-tól kapott évi négy-öt milliárd eurót haszontalan fejlesztésekre költi a kormány – futballstadionok, atlétikai stadion – amelyek egy fillért nem hoznak be az országnak.

Videó, kezdőkép: PestiTV