Sokszor elgondolkodunk, mi lehet vajon az ellenzéki szavazók motivációja, milyen lehet az az alternatív világ, amiben hisznek, honnan eredhet az a zsigeri gyűlölet, amivel némelyikük viseltetik a jobboldaliakkal és általában a valósággal szemben. Valójában nem is olyan bonyolult, nem kell komoly pszichológiai, szociológiai mélyelemzéseket végezni. Néhány alapvető típusba besorolhatóak.
Valószínűleg mindannyian találkoztunk, sőt, nap mint nap találkozunk is valamelyik típussal az ismerőseink között. Ha eddig nem mindig sikerült felismerni, mostantól könnyebb lesz. ? De ha valaki tud még egyéb típusokat is, jöhetnek kommentben…
Az őskomcsi
Nyilván a legegyértelműbb típus; különösebb magyarázatot nem is igényel. Nyugdíjas munkásőr vagy ennek özvegye. Alacsonyabb társadalmi rétegekből származóként elhitte, hogy a kommunizmusban végre ő is megkapja, ami – szerinte – jár neki. És mivel ezt nem a kemény munka, hanem a párttagság, munkásőrség, besúgóhálózat stb. biztosította, meg is találta a számítását. És megtalálták egymást is a hasonszőrűekkel. Ma DK-s kommmandóként működnek, kiegészülve saját gyerekeikkel és unokáikkal. Utóbbiakat már benyomták az egyetemek, főiskolák muciológia szakjaira, majd pedig elhelyezték őket valamilyen Soros-szervezetnél, vagy a globalista-neomarxista hálózat valamilyen himi-humi pozíciójába. Így továbbra sem érdemi munkával, hanem agitálással, aktivistáskodással töltik a napjaikat, és szidják hétpofára a nemzeti kormányokat. Jellemző pártpreferenciája: DK.
A vérlibsi
Viszonylag kicsi, de befolyásos csoport. Az egykori SZDSZ maradványait, mintáit továbbhordozó művészértelmiség tagjai és az ő rajongóik. Tulajdonképpen az őskomcsikkal komoly átfedést mutatnak, hiszen maguk (vagy szüleik) is kegyeltjei, haszonélvezői voltak a kommunista rendszernek. Közben azonban – kiváltságos helyzetük, munkájuk, ehhez kapcsolódó külföldi szerepléseik stb. – során kapcsolatba kerültek a hozzájuk hasonló nyugati művész-értelmiséggel, akik már nem az ősbolsevik, hanem a neomarxista gondolatban hittek, némi liberalizmussal nyakonöntve. Így aztán egyszerre harcolnak szavakban, kiáltványokban teljes mellszélességgel a fajgyűlölet, a szegregáció, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek stb. ellen, de közben kiváltságos anyagi helyzetben, jó állásokban a féktelen, szabadpiaci kapitalizmus legnagyobb hívei, akik a valóságban sem szegénységgel, sem faji megkülönböztetéssel, szegregációval soha nem találkoznak. Pontosabban de: még véletlenül sem íratják a gyerekeiket olyan állami iskolákba, ahová alsóbb társadalmi rétegek is járnak, hanem kizárólag elit oktatási intézményekbe, lehetőleg magán-, alternatív- vagy külföldi iskolákba járatják őket. Jellemző pártpreferenciája: DK vagy Momentum, de akár Párbeszéd, LMP és egyéb mikropártok.
A csillogó szemű fiatal
Az első (és részben a második) csoporttal rokoni kapcsolatot mutat. Sokszor szó szerint: gyakran ezek harmadik generációját képezi. Ez a típus az őskomcsi nagyszülőkre – legalábbis a nyilvánosság előtt – már nem büszke. Sőt, maga is rendszeresen kommunistázza a jobboldali kormányt – mert másoktól ezt hallotta. Igazából fogalma sincs, mit jelentett a kommunizmus, de a családja által abban a rendszerben szerzett vagyonnak és előjogoknak a mai napig haszonélvezője. Ezeknek köszönhetően sok esetben külföldi tanulmányokat is folytathatott, gyakornokoskodott valamilyen menő külföldi cégnél vagy „civil” szervezetnél, ahol láthatta a „csodát”! Magyarra fordítva: bőven kapott a liberális/neomarxista agymosásból. Igazi kozmopolita, BLM- és LMBTQ-rajongó, klímavédő, de lövése nincs valójában a témáról, leszerelné az atomerőműveket… szerinte Magyarország egy szar hely, de ő és a barátai majd Kánaánt varázsolnak belőle! Jellemző pártpreferenciája: Momentum vagy LMP.
A minden bullshitet bekajáló
Ez tulajdonképpen a csillogó szemű fiatal egyik alfaja, de legalábbis annak egy másik típusa. Nem rendelkezik kommunista gyökerekkel, hanem pusztán csak végtelen naivitásából fakadóan, könnyen elhiszi a kényelmes lózungokat és szlogeneket. Szerinte „a Fidesz lop”, a melegeket üldözik Magyarországon, a feketéket elnyomják az egész világon stb. Bekajálja a mészároslőrincezést, a diktatúrázást, a tömeges mélyszegénységet – miközben ő egyébként jól él, felvette (vagy a szülei felvették) a csokot, élvezik az adókedvezményeket, stb. A vérlibsihez hasonlóan sem szegénységgel, sem rasszizmussal, homofóbiával nem találkozott még ő sem… de a Telexen már olvasott róla eleget, ezért biztos, hogy úgy van. Merthogy csakis Telexet, 444-et, HVG-t, 24.hu-t olvas, már az Index sem elég „függetlenobjektív” neki. RTL Klubot szívesen néz. Eszébe sem jut jobboldali médiumokra bármennyi időt is szánni, hiszen „az mind propaganda!” És mivel ezt elég sokszor elmondták neki, el is fogadja, és kényelmesen hátradől, morális felsőbbrendűségének tudatában. Nem lenne rossz szándékú, de alacsony a tények megismerésére való igényszintje. És mivel a környezete, a „menő arcok” folyamatosan nyomják körülötte a bullshitet, a szellemi immunrendszere, a valóságra és a normalitásra való fogékonysága jelentősen legyengült. Jellemző pártpreferenciája nincs, korábban Karácsony-, jelenleg Márki-Zay-rajongó.
A dologtalan lébecoló
Lehet, ő is kicsit csillogó szemű fiatal; sanszos, hogy könnyen bekajál ő is minden bullshitet; de a legfontosabb tulajdonsága: utál dolgozni. Ebből kifolyólag általában örök vesztes – de természetesen sohasem ő tehet róla, hanem mindig mások: a körülmények, a világ… és leginkább persze OOOOORBÁÁÁÁN! Ennek ellenére sikerélmény, valós teljesítmény nélkül is egész jól elvan; valami himi-humi civil szervezetnél ideig-óráig akár ő is előfordulhat, de jellemzően inkább a szülők védőhálójában ringatózik kényelmesen. És mindig mindent megúszik – a munkát is. Mivel alapvetően egy jópofa, vidám, szórakoztató figura, a haverok úgyis meghívják erre-arra, utazásokon ingyen befogadják valamelyik szobába. A fesztiválbelépőket valahogy mindig megoldja, egy-két kamionról leesett divatos ruhadarabot is beszerez, még menőzik is kicsit. És közben folyamatosan moralizál. Kioktat. Tolvajoz másokat (főleg persze a kormányt). A profilképén befigyel az óriási O1G felirat, folyamatosan osztja az észt a facsén is. Jellemző pártpreferenciája: Momentum, de ma már ő is inkább Márki-Zay-hívő.
A semmirekellő őstehetség
Itt is némi rokonság fedezhető fel az előző csoporttal: ő sem szeret dolgozni. De ő nem pusztán csak lustaságból. Hanem mert ő egy meg nem értett zseni. Van valami, amiben ő mindenkinél jobb, ezért nehogy már ilyen alantas dolgokkal kelljen foglalkoznia, mint munka, szabályok, törvények… És sokszor tényleg lehet is valamilyen valós művészi tehetsége (képzőművészet, zene, fotózás, tánc, stb.), amitől nemcsak kiválasztottnak, de végtelenül bölcsnek is érzi magát. Mindenhez IS ért, mindenkinél jobban. És az észt is masszívan osztja, szintén főleg a fészbukon. De mivel a – vélt vagy valós – tehetséghez nem párosul sem szorgalom, sem bármilyen szintű alázat vagy alkalmazkodó, együttműködő készség, ezért azon a pályán sem jut igazából sehová, amelynek a képzeletbeli trónjára képzeli magát. Így ő is a hőbörgő, mindenki mást (főleg a kormányt) hibáztató örök vesztesek táborát erősíti. De mindig egy még erősebb, plusz keserűséggel és/vagy dühvel: hiszen ő márpedig egy zseni. Jellemző pártpreferenciája: DK, Momentum, Jobbik, de igazából mindegy, csak NE AZ ORBÁÁÁÁÁN!!!!
A mindentisjobbantudó
Nála a munkamorállal nincs különösebb baj: általában van valami, amit szeret csinálni, amiben megtalálta a számítását, és abban rendesen melózik is. De a panaszkodás folyamatos. Rosszak a törvények, hülyék a politikusok, túl sok az adó – bár utóbbit elvétve, ha fizet, számlát is csak akkor ad, ha nagyon muszáj. Általában valamilyen terméket forgalmaz, rendezvényeket szervez, vagy ilyesmi cégnek dolgozik, tehát alkotó, termelő tevékenységet nemigen végez. Jól él, stabil a jövedelme, átlag feletti az életszínvonala, de örökké elégedetlen – ha másoknak jobban megy, ez csakis azért lehet, mert lopnak. És különben is, miért nem megy neki még jobban??? Erről is a kormány tehet!!! Bezzeg ha ő lenne „ott fönn”…! És mivel a Discovery Channelen és az HBO-n már mindenről megnézett rengeteg „dokumentumfilmet”, ezért ő aztán végképp mindenhez IS ért. Nem rossz szándékú ő sem, haragudni is nehéz rá, sokszor akár még szerethető figura is. Józanabb pillanataiban még akár belátásra is lehet bírni, hogy az, hogy jól működik a biznisze, az nagyban köszönhető a kormányzati politikának is; de legalábbis képes lehet végiggondolni, hogy a baloldal gazdaság-, adó-, család-, rezsi-, stb. politikájának ő bizony vesztese lenne. Jellemző pártpreferenciája: Kétfarkú Kutyapárt.
A beragadt, gyűlölködő fantaszta
Abban hasonlít a több korábbi kategóriához, hogy ő is imád másokat hibáztatni, de ezt kifejezetten gyűlölködve teszi, saját helyzetétől teljesen függetlenül. Sokszor nem is annyira gazdasági, hanem inkább ideológiai alapon gyűlöl, és gyakran nem is balról, hanem jobbszélről. Azaz: beragadt nála a mese, hogy a Fidesz és az MSZP (illetve az utóbbi helyére lépők) valójában egy követ fújnak, összejátszanak, ugyanannak a neoliberális, globalista hatalmi elitnek a tagjai és kiszolgálói. És ezek egyedüli igaz, becsületes, ősi magyar ellensége a nemzeti radikálisok tábora. Az, hogy a magukat nemzeti radikálisnak mondók totálisan beálltak a globalista baloldali erők mellé, az a legkevésbé sem zavarja; egyszerűen nem vesz erről tudomást, és nyomja tovább ugyanazt a mantrát. Zsigerből gyűlöli a zsidókat, a cigányokat, de ha azt mondják neki, hogy most a fideszeseket kell jobban gyűlölni, akkor neki ideiglenesen ez is megfelel. Csak gyűlölni lehessen. Jellemző pártpreferenciája: Jobbik.
A morállóf***lengető seftes
Az egyik leghangosabb, legaktívabb ellenzéki. Nemcsak puffog, de tüntetésekre jár, agitál, rengeteget posztol és/vagy (fizetett) trollként minden jobboldali poszt alá odakommentel. A rendszerváltást követő zavaros időszakban nagyon jól ment neki. A törvények és ezek végrehajtásának fehér foltjait kihasználva, ügyeskedve, ilyen-olyan kapcsolatok (pl. impexes őskomcsi rokonok, ismerősök, stb.) segítségével, privatizációkkal, áfa-visszaigénylésekkel, külföldi áruk papíron történő behozatalával és készletezésével, hamis termékekkel stb., átláthatatlan üzleti tranzakciókkal, közben falként/pénzmosodaként használt kirakat-boltokkal, éttermekkel, orvosi rendelőkkel, stb. messze a valós teljesítményt – és a társadalmi átlagot – meghaladó jövedelemmel rendelkezett. A Fidesz-kormány alatt azonban ezek a csatornák, kapcsolatok, kanyalási lehetőségek egyre inkább megfogyatkoztak, végül teljesen be is fagytak. Ezért aztán végképp haragszik a ZOOOORBÁÁÁÁNra! És még a dologtalan lébecolónál is hangosabban moralizál, tolvajoz, korrupciózik. Ő, aki az egész korábbi egzisztenciáját a korrupció valamilyen formájára építette. Jellemző pártpreferenciája: SZDSZ (ha még lenne), de így MSZP, Momentum, DK – ebben a sorrendben.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS