Szinte a semmiből robbantak a politikai életbe – legalábbis ez az általános nézet a NOlimpiás mozgalomból „kinőtt” Momentumról. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha górcső alá vesszük tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki. A PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozatának második részét olvashatják.
A Momentum tagjai a NOlimpia megtorpedózását követően kellő magabiztosságot éreztek ahhoz, hogy párttá alakuljanak és az országgyűlési választásokon is megmérettessék magukat. Bár a bejutáshoz szükséges minimumot sem érték el, ez nem szegte kedvüket, és az EP-választási kampányba is beszálltak. Sikerük megdöbbentette a közvéleményt, hiszen sem a DK négy -, sem pedig a Momentum két listás helyével nem számoltak még a vezető politikai elemzők sem. De akkor mégis hogyan csinálták?
Minden a családból jön
Ahhoz, hogy közelebbi képet kapjunk az egyébként hivatalosan 2017 márciusában alakult szerveződésről, nem árt tudni az előzményeket. Mint arról korábban írtunk: alig két év alatt mára 105 alapszervezettel rendelkeznek szerte Európában.
Jó hír, hogy az egyébként magyarországi párt térképén nem találtunk Kamcsatkában vagy éppen Bagdadban megjelölt helyi Momo-bázist. 🙂
Már 2017-ben annyira érdekesnek találták a mozgalmat, hogy a Politikatudományi Szemlében „Politikai szocializációs utak a Momentum Mozgalomban” címmel közöltek egy tanulmányt róluk. Ez egyébként valódi kincsesbánya a politikai szocializációért felelős mechanizmusok vizsgálatában arra vonatkozóan, hogyan vált aktívvá a Momentum Mozgalom első 142 tagja.
A politikai kultúra átadásáért elsősorban a család volt a felelős, ami mint elsődleges politikai szocializációs színtér kiválóan működött. Itt sajátították el azokat az elsődleges politikai nézeteket, magatartási mintákat, amelyek szervesen beépültek a későbbi politikai identitásukba is.
Politikatudományi Szemle XXVI/4. 55–79. pp. © MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
További fontos eredménye a vizsgálatuknak az volt, hogy a Momentumosok politikai véleménye gyakorlatilag a középiskolás évek végéig megegyezett a szüleikével. Megjegyzik azt is, hogy a „későbbi politikai énkép kialakulásában az iskolákban oktató tanároknak rendkívül fontos szerepük volt”.
A család hatása mellett a tanárok és az időközben egyre inkább felerősödő kortárscsoportok azok, amelyek alakítják a politikai világképét a későbbi tagoknak. A politikai szocializációjukért ekkoriban azok a szakkollégiumok, diákszervezetek a felelősek, amelyek csak lazán kötődnek a felsőoktatási intézmények világához.
A tanulmány szerint tehát a család mellett egyébként a kortárscsoportok is nagy hatást gyakoroltak a MoMo-s – még tojáshéjjal a fenekükön feltűnő – új generációra. S hogy ez mennyire van így, döntsék el Önök.
Fegyőr tanácselnök elvtárs
Mint arról Szentesi-Zöldi László a Demokrata hasábjain részletesen írt, Fekete-Győr András nagyapja nem pusztán Heves megyei tsz-elnök volt, hanem hosszú évekig élet-halál ura, Heves megye vb-tanácselnöke. Az 1956-os hősök közül még sokan börtönben ültek, amikor tagja lett az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának és a VB-nek, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének. 1969. január 16-án a Heves Megyei Tanács vb-elnökévé választották.
Korabeli cikk Fekete-Győr Endréről. Forrás: Népújság archívum
Fekete-Győr Endrét végül megyei tanácselnöki beosztásából 1981. március 31-én felmentették, mégpedig azért, mert a megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál hűtlen kezelés nyomaira bukkantak. A szálak – mások mellett – hamarosan Fekete-Győr Endréhez is elvezettek. Ilyen családi háttérrel – és elfogadva, hogy a család, mint szocializációs közeg milyen hatással volt a MoMo-s fiatalokra – nem csoda, hogy az Origo szerkesztőségében Lenin-fiúként felbukkanó Fekete-Győr Andrást a köznyelvben egyszerűen csak „Fegyőr”-ként emlegetik.
„Kit kell ma lejáratni, mi?” – videót is készítettek az Origo újságíróját letámadó Fekete-Győr Andrásról, aki rendkívül büszke volt arra, amit tett
Nos, a Wikipédián közzétett életrajz szerint Fekete-Győr
2014. január 15-én, Párizsban határozta el, hogy visszatér Magyarországra, és mert nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon, ezért létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd azt követően egy új magyarországi pártot, ami – az Index újságírójának megfogalmazása szerint – „a vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt”.
A szócikk szerint 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) volt szakmai gyakorlaton, majd két külföldi egyetemet is megjárt. Két szemeszteren át tanult ugyanis a Heidelbergi Egyetem jogi karán, majd 2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében, ahol valószínűleg nem éppen a kereszténydemokrácia volt a fő sodrásirány az előadásokon. (Berlinben van az ILFRY központja is.) De kiválasztották az amerikai külügyminisztérium által támogatott International Leadership programban való részvételre is – olvasható a Wikipédián -, ahol egyebek mellett kerekasztal-beszélgetéseket folytathattak nem kormányzati szervezetekkel (ngo-k). Az egyik résztvevő beszámolója szerint itt a befogadás fontosságára összpontosított polgári kérdésekre – ideértve a fiatalok bevonását is – hívták fel a figyelmet, valamint egy interaktív workshop is izgalmasnak bizonyult „a változás elméleteiről, a megfigyelésről és az értékelésről”.
Fekete-Győr András a Wikipédián szereplő információk szerint 2014–2015-ben elsősorban a politikai közösség szervezésén, másokkal együtt a közösségi hálózat kialakításán dolgozott. 2015–2016 között Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Hans-Peter Friedrich irodájában volt gyakornok. 2016 nyarán tért vissza Berlinből, ekkor a Momentum Mozgalom elnökévé választották. Ebben a tisztségében a 2017. március 4-én tartott tisztújító közgyűlés újabb egy évre megerősítette. Az addig egyesületi formában működő mozgalom párttá alakult és az ő elnöksége alatt vett részt a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon, amelyen azonban a Momentum nem szerzett egyetlen mandátumot sem. 2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján, azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére. 2018 őszén megkapta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.
Nos, miután rádöbbent arra, hogy valamit tenni kell a fennálló rendszer elnyomása ellen, 2015 januárjában egy barátja ajánlására kereste meg Csala Dánielt, a Bibó István Szakkollégium választmányi elnökét – most lép be a politikatudományi lapban megjelent tanulmány másik promt megállapítása a kortárcsoportok hatásáról -, akivel a Facebookon keresztül ismerkedtek meg, majd egy pillanat alatt kiderült, hogy „egy hullámhosszon gondolkodnak”, működik a „kémia” közöttük, képesek lennének együtt dolgozni egy közös célért. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Nemes Balázs, Mécs János és Zaránd Péter.
Fekete-Győr András, Nemes Balázs és Soproni Tamás közös Facebook-fotója
Az ismeretségek hálójából kialakuló szerveződésben feltűntek a 2010 utáni különböző tiltakozási hullámok képviselői, a HaHa tüntetések aktivistái, az internetadó ellen tüntető fiatalok, de megtalálhatjuk az egyetemi hallgatói önkormányzatok vezetőit, civil társadalmi szervezetek aktivistáit is, akik a politikai paletta sok irányát képviselték. (Nemes Balázs például már 2014-ben ott sertepertélt a tüntetéseket szervező, Nem Némulunk El nevű baloldali, kormányellenes csoportban, miután olyannyira eltávolodott a szélsőjobboldaltól, hogy már baloldali tüntetést szervezett; ezután is volt még hova távolodnia, az ezek szerint markánsan baloldali Momentum felé.)
Szakmai hozzáértésével kapcsolatban egy 2017-ben megjelent interjút ajánlunk figyelmükbe, ahol egy, a jövő energiaforrásait firtató kérdésre vonatkozóan tévesen azt állította, hogy „egy kisméretű atomerőmű például egy napelem-kollekció a házak tetején”, illetve hogy „a napelemeket szokták atomerőműnek is hívni”. Jellemrajzához pikáns adalék, hogy 2018 decemberében, egy tüntetés alkalmával füstgránátot dobott a rendőrökre, amelyről később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg. 2019. április 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közölte, hogy az ügyhoz kapcsolódóan hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Fekete-Győr Andrást.
A „messziről jött ember” – Berg Dániel
A Momentum jelenlegi elnökségében Berg Dániel talán az egyik legtitokzatosabb figura. Berg Dánielről viszonylag kevés információt lehet találni, életrajza sehol sem érhető el. Már… A Google keresője ugyan még kiadja Berg Wikipédia-szócikkét, de arra kattintva már nem érhető el a tartalom.
Forrás: Google
Az ember, aki „ott sem volt”. Forrás: Wikipédia
De nem csupán ez a különös Cseh Katalin párjában. Berg Dániel politikai karrierje egy üstökös sebességét is megszégyenítő módon ívelt felfelé: budapesti feltűnését követően néhány hónappal már a Momentum elnökségi tagjává választották az addig ismeretlen, amerikai születésű fiatalembert. Az 1988-ban, New Yorkban született férfi életútjának 2017 előtti időszakáról szinte semmi nem található meg, kivéve a korábbi cikkünkben említett, az exberliner.com-on fellelhető írásai. Berg saját állítása szerint azért kezdett politikai aktivitásba 2017 tavaszán, mert szívén viselte a CEU ügyét. Úgy egyébként ez megható is lehetne, bár azt némiképp – ezen sorok írójának legalábbis – nehéz elképzelni, hogy egy amerikai magyar akkora elhivatottságot érez egy felsőoktatási intézmény sorsáért, hogy rögtön politikusként kezd roadshow-zni a tüntetéseken. Azt pedig egy angol nyelvű interjúból sikerült végül kihámoznunk, hogy Bergék bár New Yorkban éltek, a rendszerváltást követően hat évre visszaköltöztek Magyarországra. Az interjúban az édesanyját említi, aki azzal bocsátotta útnak, hogy „csak ne politizálj”. A nem éppen szófogadó ifjú olyannyira nem politizált, hogy rögtön a tüntetések élére állt, majd tagja lett annak a küldöttségnek, akik a magyarországi diktatúra működését mutatták be Washington D.C.-ben.
A budapesti közép-európai egyetemet (CEU) képviselő delegáció a múlt héten több amerikai törvényhozóval és magas rangú állami tisztviselővel találkozott Washingtonban azzal a törekvéssel, hogy felhívja a figyelmet az egyetem helyzetére.
De Berg volt az is, aki az amerikai külügyminiszternek írt egy aggódó levelet a magyarországi tarthatatlan helyzet miatt.
A CEU hivatalos küldöttségének tagjaként ment Magyarországról jelenteni Berg Dániel. Fotó: Budapest Beacon
Berg a Budapest Beaconnak adott angol nyelvű interjúban arról mesélt, hogy egyetemistaként Közép-Európára akart fókuszálni, ezért döntött úgy, hogy a CEU-n fogja képezni magát, ahol politikatudományt és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott.
Arra gondoltam, a legjobb módja annak, hogy lássam, mi történik, ha idejövök, ahelyett, hogy fotelfilozófus lennék. Így hát jelentkeztem a CEU-ra, ahol tavaly augusztusban kezdtem meg a tanulmányaimat. (…) Elég ironikus, hogy mielőtt idejöttem, édesanyám azt tanácsolta: csak a politikától tartsam magam távol. Külső megfigyelőként szerezzem meg a diplomát, a karrieremet aztán bárhol építhetem – mondta. Az év első felében tartottam is magam ehhez, de voltak „figyelmeztető jelek”, amelyek nem feltétlenül találkoznak az értékrendemmel. Emlékszem a Népszabadság bezáratására, ami egy ilyen „jel” volt. A CEU-n a hallgatói képviseletben is tevékenykedtem, így amikor kirobbant a botrány, első kézből tapasztalhattam meg, mennyire megdöbbentette, dühítette a diákokat ez az egész ügy, és hogy sokuknak fogalma sem volt arról, miért történik mindez. Engem is feldühített, hogy miért kell túszul ejteni egy intézményt, miért teszik kockára a hallgatók tudományos karrierjét és életét egy politikai cél miatt. Ez nagyon nem tetszett.
Budapest Beacon, 2017
Az interjúban nem felejt el egy-két mondatot mondani Soros védelmében, a magyar kormányt szidalmazva. Az pedig hab a tortán, hogy Donáth Anna és Cseh Katalin mellett ő is hobbiszinten uszított külföldön Magyarország ellen.
Beszéltünk olyan szenátorokkal, akik azt a választókörzetet képviselik, amelynek én is tagja vagyok, és mivel én magam is demokrata vagyok, meg akartam győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nem csak egy kis távoli ország belügye.
Igen, jól értik. Beavatkozást kért. A Momentum belső köreihez tartozó informátorunk elmondta, hogy még ők maguk is meglepődtek azon, hogy a férfi azokba az elit liberális klubokba is játszi könnyedséggel jutott be, amelyekbe még nekik sem sikerült, úgy, hogy Berg előtte ismeretlen volt Budapesten. Az angol nyelvű interjúban elkottyintotta, hogy szülei a ’70-es években emigráltak, ő pedig Kaposvárra költözött haza (ott is indult jelöltként, de alig néhány szavazatot kapott). Cikkünk következő részében arra világítunk rá, hogy a Momentum elnökségi tagja milyen családi kapcsolatokkal rendelkezik, milyen közegből érkezett és miért tanácsolta azt az édesanyja, hogy csak „külső megfigyelő” legyen Budapesten.
Folytatjuk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS