A romagyilkosságok elsőrendű vádlottjával, Kiss Árpáddal harmadik alkalommal ültünk le beszélgetni, ezúttal a szombathelyi börtönben. Legutóbb az elsőfokú, tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kimondó döntés után megtörten nyilatkozott, azóta pedig újra kimondták rá a végzetes verdiktet, de most szinte felszabadultan, reményekkel telve ült diktafonunk elé az egyébként igen zárkózott fiatalember. Igaz, a romagyilkosságok ügyében hat év után sincs jogerős döntés. Kiss Árpád még mindig tagadja, hogy ölt volna, a börtönben vallástörténettel foglalkozó könyvet ír, valamint fogvatartott társának lektorálja az írásait. Azt is elmondta, hogy kész Strassburgig vinni az ügyüket, hiszen állítja, tisztességtelen eljárás folyik ellenük. Mivel már több alkalommal találkoztunk, abban maradtunk, az interjúban is megmaradunk a tegeződésnél.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Hogy vagy?
Köszönöm szépen, jól.
Bővebben?
Nem tudom…azon belül, nem jól.
Hogy viseled a hat év előzetest?
Azt egészen jól, már megszoktam.
Nemrég hirdették ki az ügyetekben a még nem jogerős, de mégis csak másodfokú ítéletet. Mi a véleményed a döntésről? Számítottál erre, vagy másban bíztál?
Szerintem egyáltalán nem funkcionált a másodfokú eljárás, nem az történt amit vártunk. Egyértelműen hatályon kívül kellett volna helyezni az elsőfokú ítéletet nem is kellet volna nyilvános ülést tartani. Nem biztos, hogy ez így jogszerű volt.
Miért gondolod ezt?
Elsősorban azért, mert ha már nyilvános ülésre került sor, akkor a harminchat bizonyítási indítványom – amiben bizonyíték lefoglalástól kezdve tanukihallgatás, szakértői vélemények-, kiegészítések és még sok-sok releváns dolog – közül illett volna valamelyiknek helyt adni. De részrehajló volt az eljárás. Igaz, egyetlen egy bizonyítási indítványnak helyt adtak, levetíttették azt a bizonyos videót, ami a tárgyaláson készült és amiből kiderült, hogy a tárgyalás egy részén nem volt jelen védő, a jegyzőkönyvből pedig mindez kimaradt. Nem az én dolgom ezt minősíteni, de a valótlan tartalmú jegyzőkönyvvel tulajdonképpen elfedték azt, ami történt valójában a tárgyaláson. Ez volt az egyik olyan eljárási hiba, ami szerintem mindenképpen hatályon kívül helyezést kellett volna eredményezzen, hidd el, más ügyekben automatikusan ez történik.
Mitől volt részrehajló a tárgyalás szerinted?
Ezt úgy értem, hogy egyáltalán semmilyen bizonyítást nem folytattak le.
De milyen érdeke fűződhet ehhez a bíróságnak?
Nem az érdekei a fontosak, hanem, hogy betartsa az eljárási törvényt. Valahogy azt érzem, egy kimondatlan konszenzus van, hogy ebben az ügyben nem kell betartani a törvényt. Mintha mindenki egyetértene abban, hogy itt bármit meg lehet tenni.
Lehet csűrni-csavarni a dolgokat, de másodfokon mégis csak elítéltek a gyilkosságokért…
Igen, változatlanul…. Nézd, amit akarunk az elsőfok óta az az, hogy egy korrekt eljárást folytassanak le. Számos másodfokú eljárásban igenis további bizonyítást vesz fel a bíróság, tanukat idéz be, esetleg szakértői véleményeket egészítenek ki, ahol indokolt és hiányos ott teret adnak a védelemnek, tehát nem söprik le a védelem idítványait ilyen mértékben.
Oké, ha visszadobták volna megint első fokra az ügyet, mi változott volna szerinted?
A megismételt eljárás nem az jelenti, hogy újra ki kellett volna hallgatni az összes tanút, mert az sok idő és felesleges is, nagyrésze felolvasással megismételhető. Arról van szó, hogy egyszerűen csak korrigálni kellet volna a hibákat, de nyilván nem ugyanannak a tanácsnak.
Gondolod, hogy új elsőfokon valamilyen más elbírálásban lenne részed?
Igen.
Milyenben?
Még a legrosszabb esetben is szerintem négy öt vádpontot illetően minden további nélkül felmentettek volna.
Tehát úgy érted, négy-öt gyilkossági ügyben?
Az emberölésekből és a kísérletekből is, minden további nélkül.
Akkor mégis csak maradna egy-kettő…
Esetleg lőfegyverrel való visszaélés, amit nem is vitatok.
És még mindig tagadásban vagy, tehát nem ismered el, hogy megöltél egy embert, a többi gyilkosságban pedig segédkeztél?
Így van, nem ismerem el, és ezt mondtam végig az eljárásban.
Legutóbb az elsőfokú ítélet után beszéltünk, most a másodfokú döntésen vagytok túl, és hát most mégiscsak egy lépéssel közelebb kerültél az örök börtönhöz. Ez hogyan éled meg?
Nem tudom… Nem nagyon szeretnék erről beszélni. Gondolhatod, hogy nem érinti jól az embert. Nyilván, mivel másodjára is elítéltek ezért el kell fogadnom, jobban, mint korábban. Az elsőfok után még magabiztosabban tiltakoztam a döntés ellen, mert nem gondoltam, hogy a másodfok ezt meg fogja erősíteni változatlan formában.
Január óta minden tényleges életfogytiglani büntetést negyven év múlva felül kell vizsgálni, s ez téged is érinthet. Jelent ez valami reményt a számodra? Ha jogerősen is elítélnek tényleges életfogytiglanra kábé nyolcvan éves leszel akkor….
Hát igen, ez inkább a fiatalabb elítélteknek kedvez majd…
Ugyan még az előzetes letartóztatásodat töltöd, de gondolom azért ebben a börtönben is van egyfajta hierarchia a fogvatartottak között. Téged hova tesznek ebben?
Itt nincs ilyen… Normális körülmények között vagyok itt.
Csak azért kérdezem mert ritka bűntény miatt vagy elítélve, nem egy szokványos háztartási gyilkossággal, hanem végső soron egy rasszista cselekmény miatt.
Minden évtizedben vannak ilyen híres ügyek…
Nem félnek tőled jobban? Te nem félsz a támadásoktól?
Ebben az intézetben biztos nem.
Nemrég felperesként álltál a Budapesti Törvényszék előtt, amelyben a Népszabadság újságíróját pereled, mert állításod szerint megsértette a személyiségi jogaidat. A tárgyaláson a tudósítások szerint azt mondtad, hogy karaktergyilkosság áldozata lettél. Szerinted a sajtó ilyen mértékben tudja befolyásolni a bírósági döntéseket?
Abszolút. A lapnak bedolgozó újságíró úgy gondolta, hogy az elsőfokú ítélet előtt írni kell egy könyvet valótlan adatokkal, megbélyegezve minket a váddal egyezően úgy, hogy még nem született jogerős ítélet az ügyben. Kilövési engedély van ránk, bármit meg lehet velünk csinálni. Mindent szabad…
Gondolod ez befolyásolta a bíróság döntését?
Persze.
Mégis hogyan?
A média heregeli a közhangulatot, a politika szeretne megfeleni a közhangulatnak és akkor mindenki a vélt vagy valós elvárások között egyensúlyozik, hogy mit lehet, meddig mehet el. Ez nyilvánvaló, legalábbis számomra, s ugyanez látszik a másodfokú döntésen is.
És mi lesz a helyzet majd a harmadfokú eljárásban?
Ezt úgy állította be a sajtó, mintha tulajdonképpen egy jelentéktelen eljárási cselekmény következne már csak, ami semmin nem változtat, holott ez megegyezik egy teljes felülvizsgálattal, hiszen megvizsgálják az első-és másodfokú döntést a törvényesség szempontjából és a megalapozottságról is döntenek. Automatikusan.
Ha a Kúria sem dönt számodra kedvezően meddig folytatod a harcodat?
Szerintem az Alkotmánybíróságtól is be tudnunk szerezni újabb álláspontokat ahhoz, hogy összeálljon egy tisztességtelen eljárás képe, de néhány éven belül biztos, hogy kezünkben lesz Strassburgtól egy határozat, amelyben elmarasztalják Magyarországot. Komolyan mondom, nem értem, eddig azt hittem, hogy nincs rászorulva a magyar hatóság, hogy valótlanságokra építsen egy eljárást, szerintem azok nélkül is elítéltek volna sok mindenért, talán még életfogytiglanra is. De miért kellett ez? Úgy viselkednek a hatóságok, mint egy elnyomó állam hatóságai. A másodfokú tárgyalásra másfél évig írtam a beadványomat, amiből, mint mondtam egyet vettek figyelembe. Nem értem miért nem szóltak, hogy fölösleges ilyeneket irogatni? Nem akarom most részleteiben elmondani azt a rengeteg szabálysértést, ami az ügyben előfordult mert csak egy óránk van, elég ha még arra hívom fel a figyelmedet, hogy például csak az elsőfokú ítélet indokolására majd’ egy évet vártunk, most meg itt a másodfokú döntés, amely nem zárta ki a tisztességtelenül beszerzett bizonyítékokat, szóval ez borzasztó.
Lehet, de az is, hogy hat ember meghalt. Az elhunytak családtagjainak sem lehetet könnyű ezt feldolgozni….
Szerintem ha cigány elkövetőket ilyen módon ítéltek volna el, akkor azzal lenne tele a világsajtó, hogy a magyar állam rasszista. De hagyjuk ezt inkább…
Rendben. Akkor az elmondásod szerint tulajdonképpen az ügy közepén járunk.
Igen, most már lassan tényleg úgy gondolom, hogy csak nemzetközi szinten tudunk kierőszakolni tisztességes eljárást. Nyilván most még van lehetősége a Kúriának, hogy hatályon kívül helyezze az egész eljárást. Hidd el, ebben a dologban igazunk van, száz százalékban biztos vagyok benne.
A többiekkel mi van, a testvéreddel tartod a kapcsolatot? Vagy tudod egyáltalán?
A családomon keresztül próbálom vele tartani a kapcsolatot.
Hogy viseli a börtönt?
Jól van, fizikailag és lelkileg is.
Neki is hasonló az álláspontja a bírósági eljárásról, mint neked?
Persze, elmegyünk a végsőkig. Nincs is más lehetőségünk.
Az ügyeden kívül egyébként mivel foglalkozol a börtönben?
Az üggyel most nem foglalkozom, rengeteget olvasok, meg írok egy könyvet. Egyel már kész vagyok….
Nocsak, erről még nem beszéltünk, miről szólnak ezek a könyvek?
Az első tulajdonképppen nem az én művem, egy fogvatartott társam írta. Bűnügyi leírások, amit én lektoráltam, stilizáltam, szóval segítettem megírni, s most éppen gépelés alatt van. Ez szenzációkötet lesz, sűrített “Kék fény”.
És amit most írsz?
Másfél éve komoly gyűjtésben vagyok, a könyv vallástörténettel foglalkozik, beleástam ebbe magam.
Vallástörténet?
A gnosztikusok érdekelnek, eretnekség, a kereszténység kialakulásától kábé 1500-ig.
És honnan gyűjtesz?
Nem hiszed el, de nagyon jó könyvtárak vannak a börtönökben.
Mikor leszel kész vele?
Ez egy hosszú távú projekt, még pár évig biztos dolgozom rajta, szereném igényesen elkészíteni. Időm van rá…
Címlapfotó: nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS