Az Egyesült Államok indiai- és csendes-óceáni térségre vonatkozó nagyobb gazdasági szerepvállalásáról szóló tervről egyeztet Joe Biden amerikai elnök távol-keleti körútja második állomásán, Tokióban. Biden vasárnap érkezett meg a japán fővárosba dél-koreai látogatását követően, és az úgynevezett négyesfogat országai, az Egyesült Államok, Ausztrália, India és Japán vezetőivel is tárgyal majd Kína egyre növekvő befolyásának visszaszorítását célzó stratégiájáról.
Ugyanakkor a gazdasági terv bírálói szerint az mindössze csekély előnyökkel kecsegtet a térség országainak. Biden hétfőn fog találkozik Naruhito császárral és Kisida Fumio japán miniszterelnökkel. A kormányfővel várhatóan megvitatja a japán védelmi erők képességeinek és hatósugarának bővítését célzó terveket válaszul Kína térségbéli ambícióira. Az amerikai elnök a tervek szerint bejelenti az indiai-csendes-óceáni gazdasági fellendülést szolgáló keretmegállapodást, amely a térség országait hivatott szorosabban egybefűzni, ami az ellátási láncolatok erősítését, a környezetbarát energiát, infrastruktúrát és a digitális kereskedelmet illeti. Hírügynökségek felidézték, hogy az Egyesült Államok térségbéli szerepvállalása elvesztette gazdasági pillérét, amikor Donald Trump volt amerikai elnök felmondta 2017-ben a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodást, nyitva hagyva a lehetőséget Peking előtt, hogy kiterjessze befolyását. Ugyanakkor kereskedelmi szakértők és ázsiai országok visszafogottan fogadták az keretmegállapodás tervezetét, amely várhatóan nem fog kikényszeríthető kötelezettségvállalásokat tartalmazni tekintettel arra, hogy Biden vonakodik nagyobb hozzáférést biztosítani az Egyesült Államok piacához, ami amerikai munkahelyeket sodorna veszélybe. Vang Ji kínai külügyminiszter a tervezett megállapodásra reagálva kijelentette, hogy Peking üdvözli a regionális együttműködést erősíteni hivatott kezdeményezéseket, ugyanakkor “ellenzi a megosztást és konfrontációt”.
Az indiai-csendes-óceáni térségnek a békés fejlődés színterének, nem pedig a geopolitikai gladiátorarénájának kell lennie
– tette hozzá.
A kínai tárcavezető szerint
az úgynevezett indiai-csendes-óceáni stratégia lényegében a megosztást, konfrontációt és a béke aláásását szolgáló stratégia.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS